25 éve kezdődött a boszniai háború leghosszabb ostroma

Egy bosnyák katona viszonozza a szerb mesterlövészek tüzét Szarajevó belvárosában. Egy száloda tetejéről lőttek a politkai vezetőiktől békét követelő, szerbekből, horvátokból és muzulmán bosnyákokból álló tömegre, öt embert öltek meg. Megkezdődött a város hosszan elnyúló ostroma

1992. április hatodikán kezdődött a boszniai háború legtovább húzódó ostroma: a szarajevói. Csaknem három és fél évig, egész pontosan 1460 napig volt ostromgyűrű a város körül. Több mint 12 ezer ember vesztette életét, és legalább ötvenezren sebesültek meg a városért folyó harcokban. A többségében bosnyákok által lakott Szarajevót április 5-én érték el a szerb csapatok, április 6-án egy békés tüntetés résztvevőire lőttek rá a szerb nacionalisták – ezzel kezdődött a város ostroma.

Egy bosnyák katona viszonozza a szerb mesterlövészek tüzét Szarajevó belvárosában. Egy szálloda tetejéről lőttek a politikai vezetőiktől békét követelő, szerbekből, horvátokból és muzulmán bosnyákokból álló tömegre, öt embert öltek meg. Megkezdődött a város hosszan elnyúló ostroma Forrás: AFP/Mike Persson

Pazite, šnajper! (Vigyázz, mesterlövész!) felirat került a város falaira, az emberek az ostrom alatt megszokták, hogy a házak közt csak futva közlekedhetnek Forrás: AFP/Georges Gobet

A Momo és Uzeir nevű tornyok égnek a belvárosban. 1992. május 2-án teljesen bezárult a kör a város körül. 65 km hosszan 260 tank, 120 gránátvető irányult a városra Forrás: AFP/Georges Gobet

Bosnyák katonák viszonozzák a szerbek tüzét. Viszonylag gyorsan patthelyzet alakult ki, a fiatal bosnyák hadsereg még nem volt elég erős és szervezett ahhoz, hogy áttörje az ostromgyűrűt, de a szerb csapatok sem tudták elfoglalni a várost Forrás: AFP/Georges Gobet

Civilek visznek egy sérültet fedezékbe. A mesterlövészek mellett folyamatosak voltak a bombázások. Az 1984-es téli olimpiai játékok sísáncait, valamint a magas épületeket szerb orvlövészek foglalták el Forrás: AFP/Manoocher Deghati

A támadó szerb csapatok elvágták a várost a külvilágtól, elzárták a vizet, megszűnt a közműellátás. A helyi repülőtéren megnyitott ENSZ-légihíd volt kezdetben az egyetlen csatorna, ami segítette a város ellátását. Az élelem-, víz- és gyógyszerutánpótlás csak akadozva, nagy nehézségek árán jutott el a védőkhöz. Később kiépült az ostromlókat elkerülő Szarajevó-alagút is, ezen keresztül létrejött az összeköttetés más, bosnyákok által ellenőrzött területekkel. Humanitárius segélyek és a szarajevói alvilág illegális fegyverszállítmányai egyaránt bejutottak a városba Forrás: AFP/Christophe Simon

Helyiek próbálják megfékezni a lángokat egy bombatámadás után Szarajevó egyik külső negyedében. A szerbek válogatás nélkül lőtték a kórházakat, kommunikációs központokat, a politikai, gazdasági és katonai létesítményeket Forrás: AFP/Michael Evstafiev

A városkép részévé vált a harckocsi és a katonák az utcákon, a szarajevóiak gyorsan megtanulták, hol vannak takarásban az orvlövészek elől, később pedig az, hogyan kerülhetik el az aknatüzet Forrás: AFP/Pascal Guyot

ENSZ-katonák egy sérültet raknak be egy szállító járműbe, miután bombatámadás érte a tömött piacot. 1994. február 5-én egy támadás során hatvannyolc ember meghalt és kétszázan megsebesültek Forrás: AFP/Pascal Guyot

1995-ben ismét a szarajevói piacot érte támadás, amely a korábbihoz hasonlóan több tucat civil halálát okozta. Többek közt ez is hathatósabb beavatkozásra ösztönözte a NATO-t, amelynek gépei szerb katonai célpontokat kezdtek bombázni Forrás: AFP/Pascal Guyot

A 95-ös NATO-bombázások után már kellően megerősödött a bosnyák hadsereg is, a horvát fegyveres erőkkel közösen fellépve pedig visszavonulásra tudták kényszeríteni a szerbeket, akik a Szarajevó környéki hegyekből is távoztak. Bár még ebben az évben tűzszünetet kötöttek, a fenyegetettség csak 1996-ban szűnt meg, amikor az utolsó szerb csapatok is elhagyták a térséget Forrás: AFP/Patrick Baz

Az ostrom 1996. február 29-én ért véget. Több mint 12 ezer ember vesztette életét, és legalább ötvenezren sebesültek meg az ostrom 1460 napja alatt Forrás: AFP/Pascal Guyot

A daytoni szerződés – általános keretmegállapodás a békéért Bosznia-Hercegovinában a Wright-Patterson légibázison jött létre az USA Ohio államában, Dayton városában. E megállapodás volt hivatott lezárni a három és fél éves boszniai háborút, biztosítani a konfliktus utáni politikai rendezést Forrás: AFP/Odd Andersen