Az ÁAK kezébe kerülnek az autópálya-beruházások

A kormány szerdai döntése értelmében a jövőben a Nemzeti Autópálya Rt. helyett az Állami Autópályakezelő (ÁAK) Rt. kezében összpontosul az autópályák építtetése és az azokhoz szükséges pénzügyi források megszervezése - mondta Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter a kormányülést követően. Egyes elemzők szerint a kormányzat egy kiszervezési trükkel kívánja csökkenteni a hiányt.

Az Orbán-kormány a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül szervezte ki az autópálya-építéseket. A magyar szabványok szerint akkor a teljesen állami tulajdonban lévő MFB és a pénzintézet tulajdonában lévő társaságok gazdálkodási adatai nem szerepeltek az államháztartás számai között. Így a hivatalos statisztikákban az MFB kölcsönei és az általa felvett hitelek sem szerepeltek, pedig a bank állami garanciával felvett hitelekből finanszírozta többek között az autópálya-építéseket és a kedvezményes kamatozású agrár- és diákhiteleket is. Az uniós szabványok szerint az ilyen típusú kormányzati kiadásokat fel kell tüntetni az államháztartás mérlegében.

Így fordulhatott elő az, hogy a 2002-es kormányváltás idején az MSZP kénytelen volt a sztrádaépítésekkel kapcsolatos költségeket feltüntetni a büdzsé kiadási oldalán, és az államháztartás hiánya a GDP 8,7 százalékát érte el, a várt 6-6,5 százalékos idei GDP-arányos államháztartási deficit helyett. László Csaba akkori pénzügyminiszter közölte: a deficit jelentős részét egyszeri kiadások okozzák. Elmondta, hogy az állam átvállalja a Nemzeti Autópálya Rt. 197 milliárd forintos adósságát, bár ebből mintegy 60 milliárd forint még a tavalyi büdzsét terheli. A Nemzeti Autópálya Rt. megvásárlása további 81 milliárd forinttal növeli a központi büdzsé hiányát; az Állami Autópálya Kezelő Rt. adósságának átvállalása 66,09 milliárd forintos többletterhet jelent, míg a vállalat megvétele 16,8 milliárd forinttal növeli a deficitet. A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül finanszírozott kormányzati feladatok veszteségeit is megtéríti az állam. Ez azt jelenti, hogy mintegy 60 milliárd forinttal kényszerül megemelni a bank tőkéjét. A pénzintézet vesztesége mintegy 130 milliárd forintos volt.

Az MFB közlése szerint összesen mintegy 380 milliárd forintos állami kötelezettségvállalásra és ráfordításra volt szükség ahhoz, hogy a bankon keresztül korábban végrehajtott állami feladatok és az elmúlt évek vesztesége az európai uniós normáknak megfelelően legyen elszámolható. Jelenleg más a helyzet: az ÁAK - mivel bevételei többségét a piacról szerzi - államháztartási körön kívülinek számít, így az uniós normák szerint adóssága és költségei nem terhelik az állami büdzsét.