Munkahelyet teremt a biomassza használata

Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik. A biomassza ma már a fosszilis energiahordozókkal szemben is versenyképes, környezetvédelmi szempontból azoknál kedvezőbb, ráadásul munkát adhatna a mezőgazdasági termelésből kiszorult területeknek is.

Forrás: [origo]

A biomasszába zárt energia hasznosításának több módja is van. Legegyszerűbb formája a közvetlen eltüzelés, ilyen módon a biomassza energiatartalmának egy része hőenergiává vagy villamos energiává alakítható. A biomasszából - kisebb nagyobb költségigényű átalakítás után - készülhet alkohol (bioetanol), biodízel, illetve zömmel metánból és szén-dioxidból álló biogáz is.

A folyékony halmazállapotú bio-üzemanyagok csak a hagyományos üzemanyagokkal keverve (kis arányban) használhatók gépjárművek meghajtására; a biodízelnél a legfőbb korlátot a magas viszkozitása jelenti (át kell alakítani a motort, különben eltömíti a szelepeket). A bio-üzemanyagok előállítási költségei jelenleg magasabbak, mint a hagyományos üzemanyagoké. Nagyobb mértékű felhasználáshoz ésszerűtlenül nagy földterületen kellene ilyen célra termelni. A bio-üzemanyagok alkalmazását jelenleg, elsősorban a mezőgazdasági túltermelés indokolja, de a kőolaj árának további emelkedése versenyképesebbé teheti a jelenleginél. Nagyobb mértékű hasznosítás Dél-Amerikában valósul meg, Magyarországon a bio-üzemanyagok felhasználásának aránya jelenleg elenyésző (és minden valószínűség szerint az elkövetkező évtizedben is az marad).

Az állattartó telepeken képződő trágya is energiaforrás

Az energia-termelésre használható biomasszát elsősorban a mező- és erdőgazdaság melléktermékei adják, ám az utóbbi időben, már kimondottan energetikai célokra is ültetnek úgynevezett energia-erdőket és energia-növényeket (akár gyengébb minőségű talajon is megvalósítható). A mezőgazdaság fejlődésével egyre több vetőterület szabadul fel, amelyek jól hasznosíthatók ilyen célra. A magyarországi gabona-túltermelés azt eredményezte, hogy akár több százezer tonna, egyéb célra értékesíthetetlen gabona legjobb hasznosítása a biomassza-tüzelés lenne. Ráadásul, Magyarország EU-csatlakozását követően, körülbelül 1 millió hektár mezőgazdasági terület kiesik a támogatásból. A jól hasznosítható energianövények közé tartozik többek között a fűz, a nyár, az akác, az energiafüvek, az energianád, a repce, a kender, a napraforgó; bioalkohol előállítására pedig a cukorrépa és a burgonya.

Az energianövények termesztése a mezőgazdaság, ezáltal a vidék problémáira jelentős részben megoldást adhatna; hiszen, például a munkanélküliséget is csökkenthetné. A bio-energetikai ágazat magyarországi kifejlődéséhez persze némi szemléletváltásra is szükség van. A biomassza ráadásul egyéb területeken is hasznosítható, így például a papír- és az építőiparban; melléktermékeiből pedig takarmány, illetve jó minőségű talajjavító anyag is készülhet.

Magyarországon a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. már komoly eredményeket tudhat magáénak az energetikai célú növénynemesítés terén. Az úgynevezett "Szarvasi-1" energiafű, illetve az abból készült tüzelőanyag (aprítás, tömörítés révén, úgynevezett pellet jön létre) fűtőértéke meghaladja a tűzifa és a barna szén fűtőértékét, igaz, a földgáz és a gázolaj fűtőértéke hozzávetőleg kétszerese az energiafűének. Az energiafűből készült tüzelőanyaggal előállítható, egységnyi energia költsége körülbelül megegyezik a barna szénből és a tűzifából nyerhető energia árával, valamivel olcsóbb mint a földgáz, és kevesebb mint negyede a gázolajból előállítható, egységnyi energia árának.

A nád kiváló energianövény

Ha a különböző energia-hordozókat egy családi ház fűtési költségei és a felszabaduló üvegházhatású gázok mennyisége alapján összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy megfelelő technológiával, az energiafű pellet és a tűzifa messze a legkörnyezetbarátabb forrás. A villamosenergia és a gázolaj jóval drágább is; a földgáz pedig ezekkel együtt, olcsósága mellett többször annyi üvegházgázzal szennyezi a légkört, mint az energiafűből készült energiahordozó.

A biomasszával való tüzelés megoldást jelenthet családi házak hőellátására is, ebben az esetben, kis kazánokban (20-60 kW) vagy kandallókban lehet eltüzelni a pelletet, brikettet vagy aprítékot. Ezen túl üzemek, de akár erőművek is felhasználhatják tüzelőanyagként. A lakossági felhasználás terjedésének egyébként a földgáz kiemelkedő mértékű támogatása útját állja. A legjellemzőbb projekt-forma az önkormányzati intézmények központi fűtése; a hőellátása központi hőtermelővel és néhány százméteres távvezetékkel; települések bio-távfűtésének kialakítása (falufűtés).