Brüsszel szerint tartható a konvergenciacél

Kockázatokkal ugyan, de tarthatónak tartja a magyar konvergenciaprogramot az Európai Bizottság szerdai értékelésében. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadásbefagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok esetleges késlekedésével kapcsolatos.

Tarthatóak a hosszú távú magyar konvergenciacélok az Európai Bizottság (EB) szerdán kiadott értékelése szerint, de a testület egyúttal kockázatokra is figyelmeztet. Magyarországnak szigorúan be kell tartania idei költségvetését, és szükség esetén pótlólagos intézkedéseket is tennie kell, a bizottság szerint. A program összhangban áll azzal a tervvel, hogy 2009-re az államháztartási deficit 3 százalék körülre csökkenjen - áll az értékelésben. A terv alapján Magyarország a tavalyi 10,1-ről 2009-re 3,2 százalékra csökkenti deficitjét, majd egy évvel később az uniós előírásokban szereplő 3 százalék alá.

"Az idénre tervezett 3 százalékos deficitcsökkenés nagyon jelentős. Azt kérjük Magyarországtól, hogy szigorúan hajtsa végre idei költségvetését, tekintettel arra, hogy ez évben várhatók a nagy kiigazítások" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. "Remélem, hogy egy év múlva visszanézve a magyarok is magabiztosan gondolhatják majd, hogy már egy nagy lépést tettek a jó irányba" - idézte Almuniát a közlemény.

"A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére" - áll a közleményben. Kiemelte a bizottság azt a törekvést, hogy összehangolt kiigazítási erőfeszítéssel jelentősen csökkenjen az elmúlt évek magas államháztartási hiánya.

A bizottság emlékeztet arra, hogy "a magas hiány csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadásbefagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos".

A reform késése a legnagyobb kockázat

A program pozitív elemei között az értékelés szerint a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. "A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ" - emelte ki a testület.

A bizottság egyben jelezte: a tavaly októberi pénzügyminiszteri ülésen hozott ajánlások fényében a miniszteri tanácsnak áprilisban "az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:

- 1. szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig; biztosítsa, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon;

- 2. a költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a költségvetés terén 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;

- 3. tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;

- 4. az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előrejelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát."

Nem okozott meglepetést, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot. Veres János pénzügyminiszter már korábba jelezte, a program alapjában véve annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy az akkor vállalt reformdöntések jó része azóta jogi formát öltött a kormány és a parlament döntései nyomán. "Nem változik az a makrogazdasági pálya, amelyet Magyarország kitűzött maga elé, és amelyet október 10-én az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa elfogadott és jóváhagyott" - mondta akkor a miniszter.

A kormány egy reális program reális értékelésének tartja az Európai Bizottság magyar konvergenciaprogramról közölt megállapításait - reagált Veres János az uniós értékelésre.

A pénzügyminiszter szerint a dokumentumban az EB úgy hívja fel a figyelmet a kockázatokra, hogy egyben értékeli azt az elmozdulást, amely a konvergenciakritériumok teljesítéséhez szükségesek. A bizottság vélekedése szerint az ország megtette a kezdőlépéseket a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, és az oktatás reformjai terén, amellyel 2010-ig egyensúlyi pálya alakulhat ki.

A pénzügyminiszter közölte: a bizottság azt is megfogalmazta, hogy a konvergenciaprogramban 2007-re, 2008-ra vonatkozó paraméterek erősen konzervatívak. Ezért ezek közül több valószínűleg kedvezőbben teljesül. A bizottság pozitívan említette a fejezeti egyensúlyi tartalékkal kapcsolatos jogszabályt.

Veres János kitért arra, hogy a szerdai állásfoglalás szövege és a táblázatokban közölt számok nem teljesen vannak összhangban. Magyarázata szerint ugyanis a bizottság a táblázatokban a makropályát illetően nem közölt új számokat a tavaly őszi, szokásos előrejelzéséhez képest, az új kalkulációk a tavasszal esedékes prognóziskor várhatók. A szerdán közölt szövegben ezért ugyan értékelik a kormány ősz óta megtett intézkedéseit, de ezeket a számokba még nem vezették át.

Az Európai Bizottság értékelésének egyes pontjai szerint "rendkívül kockázatos az a gazdaságpolitika, amelyet Magyarország ma folytat" - fejtette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke. "Én azt gondolom, hogy ez egy megbukott gazdaságpolitika már most, tehát nem fogja tudni elérni a maga által kitűzött célokat sem, ráadásul olyan mély válságba sodorja Magyarországot, amelyből hosszú évek kemény munkájával is nehéz lesz kilábalni" - hangoztatta Orbán Viktor. A jelentés szerinte világosan leszögezi, hogy "a megszorítások eredményeképpen jelentősen csökken a gazdasági növekedés üteme, nő az ország eladósodottsága, és mindezek eredményeképpen nőni fog a munkanélküliség".

"Én annak vagyok a híve, arra találok érveket ebben a jelentésben, hogy Magyarországnak erőteljes gazdaságpolitikai fordulatra van szüksége. Az adókat növelő gazdaságpolitikát végre a gazdasági növekedést serkentő, munkahelyek létrejöttét segítő, adócsökkentéses gazdaságpolitikára kellene változtatni" - nyilatkozott Orbán. "Magyarország gyámság alatt van, konvergenciaprogramját úgy fogadták el, hogy időről időre ellenőrizni kell, betartja-e az abban foglaltakat" - mondta. Ennek szerinte az az oka, hogy a kormány elvesztette szavahihetőségét, és a korábban ígérttel ellentétesen haladt.