Hamiskás kilábalás az autópiacon

2009.11.06. 14:15

Meglepően jó üzleti jelentéseket adtak ki az utóbbi napokban a világ vezető autógyártói, és a legfrissebb nyilatkozatok és elemzések is a stabilizációról szólnak. A számok azonban csalókák lehetnek, nem tudni még ugyanis, hogy az eredmények az állami ösztönzőknek köszönhetőek vagy tényleg magára talált a piaci kereslet. Annyi biztos, hogy Magyarországon egyelőre nincs felívelés.

A stabilizáció útjára lépett az autóipar az elmúlt év viharai után - legalábbis erre utal, hogy a nagy autógyárak sorra hozzák ki a meglepően jó  negyedéves eredményeket, a nemzetközi elemzőcégek pedig egyre optimistább képet festenek a szektorról.

Kérdéses azonban, hogy mi okozza a felívelést és a vállalati statisztikákból kitűnő kilábalást. A céges számok ugyanis nem csak amiatt javulhatnak, hogy fellendült a fogyasztás, hanem amiatt is, mert a vállalatok komolyan visszavettek a költségeikből és kihasználták az állami keresletösztönző programokat - ez utóbbi két tényező hosszabb távon nem fenntartható, így különösebb derűlátásra nem ad okot. A távlatokat illetően az sem világos egyelőre, hogy a hatákonyságnövelés csak a pénzügyeket tette tisztába vagy megágyazott a kifinomultabb technológiák használatának.

Impozáns iparági számok

A számok valóban impozánsak. A világ legnagyobb autógyára, a Toyota például megfelezte az éves várható veszteségét a 2010 márciusáig tartó pénzügyi évére vonatkozóan: korábban 750 milliárd jen hiányt vártak, ezt most 350 milliárd jenre módosították. A megtakarítást a költségek lefaragásától várják, de körülbelül 27 milliárd jent várnak a Forma 1-ből való kivonulástól is. Az amerikai óriások is jól muzskáltak, a nagyok közül a csődöt egyedüliként elkerülő Ford harmadik negyedéves jelentésében hatalmas meglepetésre veszteség helyett 1,3 milliárd dollár profitot és egy tőkebevonás terveit közölte.

A Chrysler és a General Motors ugyan korábban az amerikai kormányzat segítségére szorult, amely átszervezések és költségcsökkentés fejében biztosított forrásokat, de most ezeknél a cégeknél is vannak kedvező jelek. A 20 százalékban a Fiat kezében levő Chrysler 2011-re várja a nyereségesség visszatértét és 2014-re ígéri a kormányzati hitelek visszafizetését. Itt a pénzügyi terveken túl a márkákhoz is hozzá kíván nyúlni a vezetés: a Jeeppel 60 százalékos eladásbővülést kívánnak elérni úgy, hogy mindegyik modellben komoly változtatásokat terveznek. A Dodge márka 11 új vagy felújított modellt fog kiállítani, takarékosabb fogyasztással és új logóval, a szakmai háttérről a kisebb autókategóriákban jó Fiat gondoskodik.

A General Motors sorsa épp a napokban vett meglepő fordulatot - az Opel-Magna üzlettől zúgó médiában meglepetésként érkezett a hír, hogy az amerikai gyár mégsem adja el márkáját, hanem saját maga szanálja az európai gyárakat, mágpedig többek között arra hivatkozva, hogy a szektor a fellendülés jeleit mutatja. A menedzsment nagyon bízhat a jövőben, az Opel megtartásáért ugyanis azt is bevállalta, hogy visszafizeti a német kormány 1,5 milliárd eurós hitelét és összeszed 3 milliárd eurót az Opel és a Vauxhall rendbetételére. (Az Opel-ügyértől bővebben itt és itt olvashat.) A General Motors bátorságát az adta, hogy az októberi adatok szerint éves szinten 4 százalékkal sikerült növelnie az eladásait és a piaci részesedése is bővült.

Költségcsökkentés és roncsprémium

A fenti autógyártók mindegyike visszafogta a költségeit, és nyereségességük javulása nagy mértékben ennek volt köszönhető. A másik magyarázat az állami segítség lehetett, a több nyugati országban beindított roncsprogramok ugyanis nagy mértékű fellendülést okoztak a keresleti oldalon. A fő piacon, az Egyesült Államokban a szeptemberi adatok arra engedtek következtetni, hogy a kedvezményes autóvásárlási lehetőség után visszazuhan a kereslet, de az októberi számok rácáfoltak az elméletre. Ekkor az éves szintű eladási adat 10,46 millió darab jármű volt, ami leszámítva a roncsprogram két hónapját (július, augusztus) a legjobb az utóbbi 12 hónapban. Már csak az a kérdés, hogy milyen tartós lesz a felívelés.

A Moody's optimista, a hitelminősítő elemzése szerint az autóipari válságnak ugyanis vége, a világpiaci eladások jövőre már a stabilizálódás útjára lépnek. Ugyanakkor a vállalatoknak több problémát kell még megoldaniuk: első sorban a túl nagy termelési kapacitásokat kell csökkenteni, míg a működési nyereségességen is javítani kell ahhoz, hogy vonzóak maradjanak a befektetők számára. A gyárak nyereségessége miatt aggódó Moody's szerint a túlkínálat, a túlzott kapacitás és a piac kisebb, olcsóbb autók felé mozdulása, valamint az alacsonyabb kibocsátású modellekre való igény együttesen az árakra nehezedő nyomás felgyorsulásához vezethet.

A Moody's összességében 2 százalékos növekedést vár a világpiacon jövére az idei 9 százalékos esés után. Régiónként viszont nagy eltérések adódhatnak: a lassabban magához térő Európában nagyobb visszaeséssel számolnak, míg az alacsony ellátottságú fejlődő piacokon, például Kínában, az erős ütem (35 százalékos bővülés) tartását valószínűsítik. Az elemzésből arra lehet következtetni, hogy ugyan a pénzügyi nehézségek mérséklődtek az iparágban, de a fogyasztás stabilitásáról legfeljebb majd a novemberi eladási adatok adhatnak támpontot.

Magyarországon nem érezhető a javulás

Magyarországon a kereskedők egyelőre szinte semmit sem éreznek a nemzetközi trendekből, a piaci helyzet normalizálódásából. "Akinek mindenképp szüksége van autóra, az vesz, akinek viszont nem sürgős a vásárlás, az akkor sem, ha hatalmasak a kedvezmények" - fogalmazott az [origo]-nak egy nagy autókereskedő társaság üzletkötője, aki szerint manapság már csak akkor tér be a szalonokba egy-egy vevő, ha ellopták, vagy összetörték a kocsiját, és ezen a kamatmentes vételt lehetővé tevő akciók sem segítettek.

A név nélkül nyilatkozó kereskedő szerint a magyar értékesítést kizárólag a vállalati flottaértékesítések tartják fenn valamennyire, a cégeknek ugyanis a túlfutások vagy épp az értékcsökkenséi szabályok miatt idővel egyszerűen le kell cserélniük a gépkocsikat. "Látható, hogy a társaságok is spróolni szeretnének, így az alapkiegészítőkön - ilyenek a klíma és a biztonsági felszerelések - túl már nem nagyon kérnek extrákat" - fogalmazott az üzletkötő, akinek az a tapasztalata, hogy az egyszerűen csak nézelődő-tájékozódó magánszemélyek eltűntek a magyar szalonokból.

Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke szerint a külföldi roncsprémium-programok arra voltak jók a magyar kereskedők számára, hogy néhány autót eladva csökkenthették a készletezés költségeit, de az igazi áldásaiból kimaradtak. Így az autógyárak kedvező jelentései nem különösebben befolyásolják a magyar piacot. A Gémosz elnöke szerint "a nagy zuhanást sikerült elkerülni", így jövőre sikeresek lehetnek az autógyárak, hiszen már nem kell a csődtől és egyéb pénzügyi nehézségektől félni. A technológiai újítások Magyarországon is megjelennek előbb-utóbb, mivel a magyar piac kisebb késéssel, de követi a nemzetközi trendet. Érdekes, hogy amíg az amerikai, osztrák vagy német állami ösztönzők gyakran az alacsonyabb fogyasztású járművek megvételére sarkallták az embereket, itthon fordított folyamatnak lehettünk tanúi, mivel pont a kisebb kategóriák vevőit vitte el a válság.

Magyarországon egyelőre nem tapasztalt átalakulást a keresletben a modelleket tekintve Szabó József, a Suzuki Római szalonvezetője. A Suzuki nemzetközi szinten jó eredményeket jelentett, de ez főleg az indiai értékesítések következménye, nem az európaiaké. A hazai piac továbbra is alacsony forgalmú, a Suzuki-eladások is követik a trendet a körülbelül 70 százalékos visszaesést tekintve. A technológiákat illetően minimális változást tapasztalt Szabó, mivel tavaly talán több full extrás kocsit kértek a vevők, de ez nem jelenti azt, hogy idén csak alaptípusok fogynának. Az üzletvezető szerint legalább "fél év kell még, amíg visszatér a normális üzletmenet" és több év, mire növekedéssel számolhatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK