A passzív biztonság - a baleseti következmények minimalizálása - alapvető elemeit ő teremtette meg.
Köztük a biztonsági kormányoszlopot, a süllyesztett ablaktörlőlapátot, az oldalsó ütközésvédelmet, a formatartó utasteret, továbbá a tervezett deformációjú kocsiorr és az autó hátsó részének látszólagos szabálytalansága is az ő nevéhez fűződik.
Ez utóbbi koncepció első megvalósulása - az 1959-es Mercedes-Benz 220 típusú személyautó - messze megelőzte európai és amerikai riválisait.
Mindezek mellett neki köszönhetjük az autóknál alkalmazott gyűrődőzónát (amely a baleseteknél életeket ment), a fejtámlát, a biztonsági zárat, és az ő ötlete volt, hogy a műszerfal puha, lekerekített formában készüljön, így kisebb a balesetveszély. Még arra is ügyelt, hogy a Mercedes autók emblémája az ütközésnél hátrahajoljon, nehogy sérülést okozzon.
Barényi munkatársaival egy Mercedes modell töréstesztjén:
Ma már minden személyautó kialakításakor figyelembe veszik a Barényi-féle passzív biztonsági irányelveket: nem véletlen, hogy
még életében kiérdemelte a "passzív biztonság atyja"
megtisztelő elnevezést.
Hihetetlenül kreatív elmeként ismerték, jóval több találmánya volt, mint Edisonnak, és körülbelül 2500-at szabadalmaztatott közülük.
Videó azokról a biztonságtechnikai megoldásokról, amelyeket Barényinak köszönhet a világ autóipara:
Munkásságát rendkívüli módon megbecsülték. Többek között 1967-ben a Diesel-érem arany fokozatával, 1987-ben - 80 éves születésnapja alkalmából - Sindelfingen „autóváros" arany érdemérmével tüntették ki.
Barényit, máig egyedüli magyarként, 1994-ben beiktatták az Automotive Hall of Fame-be, az autóipar halhatatlanjainak csarnokába is,
ahol 150 olyan kiválóság között szerepel, mint Thomas Alva Edison, Karl Benz, Henry Ford vagy Soichiro Honda.
A magyar mérnöknek még életében szobrot emeltek a német Nemzeti Múzeumban, valamint utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban.
Magyarországon Kecskeméten – a Mercedes-gyár megjelenése óta – szintén utca viseli a zseniális magyar mérnök nevét, akinek nevét külföldön egyes helyeken jobban ismerik, mint hazájában.
Forrás: Újságmúzeum és Magyarjarmu.hu