Folytatódhat a világ legnagyobb vízerőmű-rendszerének építése

Aerial view taken on December 16, 2013 in Inga shows Inga 1 (rear) and Inga 2 (front) power plants on the Congo river. The Democratic Republic of Congo and South Africa vowed on October 16, 2015 to step up work on a massive new hydroelectric dam on the Congo River that could provide power to the entire continent. The Inga 3 Basse Chute project near Matadi would divert Congo River waters into a 12-kilometre (7.5-mile) channel and then pass them through a 100-metre-high (330-foot) hydropower dam in the Bundi Valley before releasing the water back into the river. The intake would be above the existing Inga 1 and Inga 2 dams, and the outflow downstream from both. AFP PHOTO/MARC JOURDIER (Photo by MARC JOURDIER / AFP)

Az Inga-gátrendszer, egy évtizedek óta folyamatban lévő projekt a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), amely ha elkészül, a világ legnagyobb vízerőmű-rendszere lehet. Az építkezések helyszíne a világ egyik legkevésbé fejlett, polgárháborútól, erőszaktól sújtott, korrupt országa. A hatalmas gátrendszer része az egész Afrikát átszelő energiahálózatot létrehozó tervnek, amely a kontinens ipari-gazdasági fejlődését segítené elő. A számos kritika közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy a legalább 80 milliárd dolláros megaprojektből a külföldi befektetők gigantikus gazdasági előnyökre tehetnek szert, miközben az országban égetően szükséges fejlesztésekről elterelődik a figyelem, és a kontinens szegény többségének fejlesztési igényei elől veheti el a pénzt. Összeállításunkban bemutatjuk az Inga-gátrendszer építkezését, és az e mögött meghúzódó folyamatokat, valamint a fejlesztések pozitív és negatív hatásait.

Afrikát "világítaná meg" az Inga III.

Az Inga III. a nyugati energiafolyosó (Westcor) együttműködés központi létesítménye, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság, Namíbia, Angola, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság elektromos hálózatát kapcsolná össze. A KDK azonban 2009-ben kilépett a konzorciumból, és a fennmaradó partnerek úgy döntöttek, hogy a pályázatot megnyitják a magáncégek előtt. Ezt a BHP Billiton nemzetközi bányavállalat nyerte meg, amely az Inga III., valamint az ennek szomszédságában lévő, 2.000 megawatt teljesítményű alumíniumkohó fejlesztésére tett javaslatot. A vállalat 2012-ben azonban felmondta a megállapodást, helyét 2013-ban a Világbank és más pénzügyi intézmények vették át.

Dél-Afrika 2013-ban áramvásárlási megállapodást kötött Kongóval, és vállalta, hogy a megtermelt 4.800 megawattnyi áramból 2.500 megawattot megvásárol,

így az Inga III. villamos energiájának legfontosabb befektetője lett. A szerződés hatalmas pénzügyi kötelezettséget rótt Dél-Afrikára, ugyanis ez, a létesítmény 90 százalékos kapacitását feltételezve, normál karbantartás mellett, aszályok nélkül kb. 500–600 millió dollár költséget jelentene számára évente.

A felvételen az Inga-gátrendszer Forrás: AFP/Marc Jourdier

A Nagy Inga rendszer elemei együttesen akár

42.000 megawatt villamos energiát is termelhet, ami több mint kétszerese a kínai Három-szurdok-gát energiatermelésének, és több mint egyharmada a jelenleg Afrikában termelt teljes villamos energiának.

A projektet már most úgy reklámozzák, mint "Afrika megvilágításának" módját a projektből hasznot húzó vállalatok és a belőle áramot remélő kormányok. A Nagy Ingát a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC), az Új Partnerség az Afrikai Fejlődésért (NEPAD), a Dél-Afrikai Energiaközösség (SAPP) és az Energia Világtanács is kiemelt projektként kezeli.

Az Inga III. által termelt áram jelentős részét exportra szánják, de ebből látnák el KDK délkeleti részén működő bányavállalatokat is.

Az Inga fejlesztése a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) keretében valósulna meg. Az Afrikai Fejlesztési Bank, a Világbank, a Francia Fejlesztési Ügynökség, az Európai Beruházási Bank, a Dél-Afrikai Fejlesztési Bank, és az Egyesült Államok Fejlesztési Ügynöksége mind érdeklődést mutatott az Inga III. finanszírozásához való hozzájárulás iránt.

A gátrendszert érő kritikákat a következő oldalon részletezzük!