Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A decemberi inflációs adat 24,5 százalékot mutatott, az üzemanyagárstop kivezetésének lesz még 0,5 százalékpontos hatása a januári számra. Így kissé 25 százalék fölé csúszhat az infláció, de ez lesz a tető. Februárban már fordulat jöhet, onnan pedig drasztikus csökkenés – egyebek mellett erről is beszélt Nagy Márton a Mandinernek adott interjújában.
A gazdaságfejlesztési miniszter megismételte, hogy az év végére egy számjegyű lehet az infláció. Ezt tűzte ki feladatnak maga elé a kormány, ennek a szintnek az elérését ma már a piac is reálisnak tartja. Arra is kitért, hogy a kabinet az élelmiszer-inflációban is tetőzésre számít,
februárban-márciusban megállhat az áremelkedés gyorsulása.
Szerinte inflációs szempontból kifejezetten jó, hogy túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar: tej, csirke, sertés, gabona stb. Ráadásul olyan aszály aligha lesz 2023-ban, mint a tavalyi. Vagyis a kínálati oldal itt is megerősödött, miközben a kereslet csökken. „Optimista vagyok, a túlkínálat kialakulása miatt erős lefelé mutató kockázatot látok."
Arra a felvetésre, hogy az alapvető élelmiszerekre kivetett árstop hiányjelenséget okoz, Nagy Márton úgy reagált:
Tévedés, a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.
Hozzátette, érti, hogy nyilván egyik kiskereskedelmi üzletnek sem jó, hogy neki kell lenyelnie a veszteséget. Ugyanakkor rámutatott, az intézkedés az infláció elleni küzdelem jegyében történik, amiből a bankok és a Mol is jócskán kivette, kiveszi a részét. Előrevetítette, hogy ha áprilisig megvalósul a gyorsan apadó infláció, minden esély megvan arra, hogy nem lesz szükség az élelmiszerárstopra. „Az árstopok hatékony eszközök, ha az árak átmenetileg emelkednek, és most ez történik. Ráadásul ezzel, főként az élelmiszer-ársapkával és a rezsivédelemmel a szankciók hatásainak leginkább kitett csoportokat védjük, azaz a kiskeresetűeket, a nyugdíjasokat és a családokat."
A gazdaságfejlesztési miniszter kitért Európa helyzetére is. Szerinte a kontinensnek ma két jelentős kihívással kell szembenéznie:
az egyik az energiaválság miatti dezindusztrializáció, vagyis az ipar leépülése, a másik az USA és az EU közötti kereskedelmi háború kirobbanása.
Magyarországnak észnél kell lennie, hogy nyertesen kerüljön ki ezekből a csatározásokból. Európa versenyképessége már a háború előtt is gyenge volt, erre rakódott rá az energiaválság. Bár a kontinensen az energiaárak sokat csökkentek az utóbbi hónapokban,
még mindig ötször akkora a gáz vagy az áram ára, mint az USA-ban. Amerikának és Ázsiának tehát továbbra is óriási a versenyelőnye, Európa egyre jobban lemarad.
Ez természetesen a hagyományos, energiaintenzív ágazatokat érinti a leginkább, így a vegyipart, a papír-, az üveg-, a gumigyártást vagy éppen a gépipart. Ezeket jelenleg a magyar kormány védi, hogy a fellazult európai támogatási szabályok segítségével erősen dotálja.
Kifejtette, hogy az USA és az EU közötti egyre élesedő kereskedelmi háború lényege a „made in USA" és a „made in Europe" összecsapása. Ne felejtsük el, Németország éves külkereskedelmi többlete az USA-val szemben az utóbbi harminc évben 10 milliárdról 65 milliárd dollárra emelkedett, aminek meghatározó része, közel fele a gépjármű-kereskedelem.
Ha egy fogyasztó „made in USA" járművet vagy akkumulátort vásárol, 7500 dolláros támogatást kap az államtól. Emellett az európai jármű- és akkumulátorgyártó cégeknek négyszer annyi támogatást adnak, ha az Egyesült Államokban termelnek, nem pedig Európában. Ez a kedvezmény az EU-ból Amerikába „kényszermigrálhatja" a cégeket. „Valójában ez fáj igazán Európának, azon belül is Németországnak, de Magyarországnak is" – összegzett Nagy Márton.
