Veszélyes árazási gyakorlat a telekommunikációs szektorban

Az elmúlt időszakban az energia- és élelmiszerárak jelentős megugrása az átlagos infláció nagymértékű megemelkedéséhez vezetett. A hazai lakossági telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások az idei évben változtattak árazási gyakorlatukon, és az átlagos inflációhoz indexáló, visszatekintő áremeléseket hajtottak végre, amely mértéke az uniós átlag és a környező országokban tapasztalt többszöröse volt. A magyar telekommunikációs szolgáltatások vásárlóerő-paritáson mért ára már 2021-ben is meghaladta az uniós átlagot, amit felerősít az idei és a jövő évben várható további árnövekedés. A visszatekintő árindexálás miatt felvethető a kérdés, hogy az áremeléseket aktuális költségnövekedések indokolják-e, ami a lakosság jóléte és versenyjogi szempontból egyaránt fontos - olvasható az MNB honlapján megjelent elemzésben. 

A XXI. században a telekommunikációs szolgáltatások amellett, hogy alapvető lakossági szükségletet elégítenek ki, döntően befolyásolják a gazdaságok versenyképességi lehetőségeit is. Ezen szolgáltatások árazása kiemelt jelentőségű kérdés.

A KSH adatai alapján 2022-ben a háztartások 91,4 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel és a lakosság 83,4 százaléka használja az internetet napi szinten vagy folyamatosan.

Emellett az ezer főre jutó mobiltelefon-előfizetések száma meghaladja az 1.400-at, azaz átlagosan már minden lakosra jut legalább egy előfizetés, amivel valamilyen formában telekommunikációs szolgáltatást vesz igénybe. A telekommunikációs szolgáltatások árainak monitorozása azért is fontos, mert a hazai fogyasztói kosár közel 3 százalékát, ezen belül a piaci szolgáltatások közel 11 százalékát fedi le. Emellett az ágazatot oligopol piacszerkezet jellemzi, ahol a verseny figyelése és állandó ellenőrzése fontos a káros piaci magatartások kiszűrése szempontjából.

A kép illusztráció Forrás: Annie Spratt / Unsplash

Az idei évben a lakossági telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások jelentősen módosítottak a korábbi árazási gyakorlatukon, aminek következtében a szolgáltatások jelentősen drágultak. Az érintett vállalatok 2022 nyarának végén és őszén módosították a Lakossági Általános Szerződési Feltételeiket (ÁSZF), amelyben a 2023-as évtől kezdődően automatikus átárazási mechanizmust, árindexálást vezettek be. Az árindexálás visszatekintő jellegű, az automatikus árváltozás mértéke minden esetben a megelőző év átlagos inflációján alapul. Az előző év átlagos inflációján alapuló visszatekintő átárazás következménye, hogy

a telekommunikációs szektor áraiba olyan – az ágazat működési költségei szempontjából kevésbé releváns – tényezők is beépülnek, mint az élelmiszerárak emelkedése.

Így például a telekommunikációs szolgáltatások idei év eleji áremelésének mértékét jelentős mértékben meghatározták a 40–50 százalékkal emelkedő tejtermék és kenyér árak is.

Az új átárazási gyakorlat következtében a telekommunikációs szolgáltatások ára hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. 2023 júniusában a telekommunikációs szolgáltatások ára 12,5 százalékkal nőtt éves alapon, ami az Európai Unióban megfigyelt átlagos növekedés (1,2 százalék) több, mint tízszerese, de a régió átlagánál (5,1 százalék) is majdnem két és félszer magasabb (1. ábra).

Telekommunikációs szolgáltatások inflációja 2023 júniusban és a tavalyi éves átlagos infláció alakulása az Európai Unió országaiban Forrás: Eurostat

A hazai telekommunikációs szolgáltatások árszintje nominálisan, euróban számítva továbbra is alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. 2021-ben az árszint nominálisan 27,5 százalékkal volt alacsonyabb (2. ábra). Az Európai Bizottság legfrissebb felmérése alapján a hazai nominális árszint uniós viszonylatban az alsó harmadba, régiós összevetésben pedig a középmezőnybe tartozik.

Telekommunikációs szolgáltatások árszintje az Európai Unió országaiban (2021) Forrás: Európai Bizottság (DESI), Eurostat, MNB-számítás

Cikkünk a következő oldalon folytatódik.