Veszélyes árazási gyakorlat a telekommunikációs szektorban

Az elmúlt időszakban az energia- és élelmiszerárak jelentős megugrása az átlagos infláció nagymértékű megemelkedéséhez vezetett. A hazai lakossági telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások az idei évben változtattak árazási gyakorlatukon, és az átlagos inflációhoz indexáló, visszatekintő áremeléseket hajtottak végre, amely mértéke az uniós átlag és a környező országokban tapasztalt többszöröse volt. A magyar telekommunikációs szolgáltatások vásárlóerő-paritáson mért ára már 2021-ben is meghaladta az uniós átlagot, amit felerősít az idei és a jövő évben várható további árnövekedés. A visszatekintő árindexálás miatt felvethető a kérdés, hogy az áremeléseket aktuális költségnövekedések indokolják-e, ami a lakosság jóléte és versenyjogi szempontból egyaránt fontos - olvasható az MNB honlapján megjelent elemzésben. 

Azonban a vásárlóerő-paritással korrigált árszint uniós szinten már a középmezőnyben van. Az árak nemzetközi összehasonlítása esetén a közös deviza mellett érdemes az országok közötti eltérő általános árszintekre is korrigálni, amit a vásárlóerő-paritás használata tesz lehetővé. Az európai rangsorban hazánk így a 10., míg a visegrádi országok közül a második legdrágább Csehország után. A régión belül a magyar és a cseh árszint kiemelkedik, 30–40 százalékkal haladja meg az utánuk következő szlovák telekommunikációs szolgáltatások árát.

Becsléseink alapján – figyelembe véve az idei év eleji áremelkedést is – a hazai ár-szint jelenleg nominálisan már csak 21 százalékkal marad el az uniós átlagtól, vásárlóerő-paritással korrigálva pedig már 17 százalékkal haladja meg azt. A relatív árszint emelkedése ellenére régión belüli helyezésünk nominális értelemben és vásárlóerő-paritással korrigálva is még változatlan maradhatott.

A magyar árszabási gyakorlat jelentősen eltér az átlagos európai gyakorlattól.

Hazánkban az egyszerre több telekommunikációs szolgáltatást (például vezetékes internetet és kábeltévét vagy mobilbeszélgetést és mobilinternetet) tartalmazó csomagok uniós átlaghoz viszonyított árszintje számottevően magasabb, mint az önállóan értékesített szolgáltatásoké

(3. ábra). Ez a 48,3 százalékpontos különbség a csomagok és az önálló szolgáltatások árszintje között egyedülálló és arra utal, hogy bár Magyarországon az önállóan értékesített telekommunikációs szolgáltatások olcsóbbak, viszont cserébe a hazai szolgáltatók az Európában megszokottnál kisebb mennyiségi kedvezményeket nyújtanak azoknak a vásárlóknak, akik egyszerre több szolgáltatást tartalmazó csomagot vásárolnak.

Önálló telekommunikációs szolgáltatások és csomagajánlatok vásárlóerő-paritással korrigált árszintje az Európai Unió országaiban (2021) Forrás: Európai Bizottság (DESI), MNB-számítás

Az uniós átlagnál magasabb (vásárlóerő-paritással korrigált) hazai árszint a vezeték nélküli telekommunikációs szolgáltatásokhoz köthető. A vezeték nélküli internet és mobiltelefon-szolgáltatás 29,7, illetve 44,4 százalékkal drágább az uniós átlagnál.

Ezzel szemben a vezetékes internet és kábeltelevízió szolgáltatások közel 10 százalékkal olcsóbbak, mint az átlagos árszint (4. ábra). A vezeték nélküli internet és a mobilbeszélgetések vásárlóerő paritással korrigált ára Magyarországon a lengyel díjak több, mint kétszerese.

Különböző telekommunikációs szolgáltatások vásárlóerő-paritással korri-gált árszintje a régióban (2021) Forrás: Európai Bizottság (DESI), MNB-számítás

Kiemelt fontosságú, hogy a lakossági telekommunikációs szolgáltatások ára az automatikus inflációkövetés helyett a költségekkel indokolt mértékben növekedjen. Az automatikus, előző évi infláción alapuló áremelés nem tükrözi a vállalatok tényleges költségemelkedését. Jó példa, hogy az egyik legnagyobb lakossági telekommunikációs szolgáltató közzétett gyorsjelentése alapján a cég bevételei az idei év első felében 13,3 százalékkal, míg a működési költségek 9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévben tapasztalható, nagyrészt az ár-emelésből származó 16,5 százalékos árbevétel-növekedés több, mint 70 százaléka a működési eredményt gyarapította, ami így 2023 első félévében 32,3 százalékkal emelkedett. A cég március 1-vel emelte az árait a tavalyi átlagos inflációval meg-egyező mértékben és hasonló mértékű áremelést hajtott végre az ágazat többi szereplője is január és május között.

Az automatikus átárazás helyett a szolgáltatók közötti élénk verseny járulhat hozzá az inflációs nyomás enyhüléséhez és az árstabilitás mihamarabbi eléréséhez. A visszatekintő árazás gyengíti a vállalatok közötti árverseny kialakulásának lehetőségét, ezzel kedvezőtlen helyzetbe hozza a fogyasztókat és a dezinflációs folyamatot is el-nyújtja.

A cikk szerzője Quittner Péter, a Magyar Nemzeti Bank elemzője