Vagyonuk kiárusításával védekeznek a szövetkezetek

Több szövetkezet levélben kéri Mádl Ferenc államfőt, hogy kérjen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt a külső üzletrészekről szóló, kedden elfogadott törvény kihirdetése előtt. Az érintettek úgy vélik, Magyarország térképéről eltűnhetnek a mezőgazdasági szövetkezetek, mert háromnegyedük képtelen kifizetni a külső üzletrészek tulajdonosait. A csődhullám elkerülésére a közös gazdaságok azt tervezik: túladnak vagyonuk egy részén. Mindez felkeltette a spekulánsok érdeklődését is.

A ma még működő mezőgazdasági szövetkezetek háromnegyede a jövő év első hónapjaiban felszámolásra kerülhet, az Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta a külső üzletrészekről szóló törvényt. A jogszabály arra kötelezi a közös gazdaságokat, hogy egy éven belül fizessék ki a külső üzletrészek tulajdonosait. Az ehhez szükséges 35-45 milliárd forintot azonban a szövetkezetek nem képesek előteremteni, mert 140 milliárd forint értékű vagyonukat 130-135 milliárd forintos adósság terheli. A külsősök vagyonrészét tehát a közös gazdaságok csak úgy tudják visszavásárolni, ha túladnak vagyonuk egy részén vagy zálogba adják javaikat állami hitelért cserébe. Lapunk értesülései szerint néhány helyen máris megkezdődött a telepek, az állatállomány kiárusítása. Megélénkültek a spekulánsok is, akik szívesen megvennék a szövetkezetet vagy a bankok követelését.

A hitelekkel terhelt szövetkezeti vagyon elkótyavetyélését azonban a bankok aligha nézik ölbe tett kézzel. A pénzintézetek ugyan valószínűleg csak a jövő év elején indítják el az első felszámolási eljárásokat, ám új hiteleket a szövetkezetek többségének már most sem folyósítanak. A hitelezők viselkedése teljesen érthető.

Ha a szövetkezet saját erejéből fizet, a banki kölcsön fedezetéül szolgáló vagyon értéke csökken. A pénzintézetek kilátásait rontja az is, ha a közös gazdaság állami hitelt vesz fel a külsősök kifizetésére. Egy esetleges felszámolás esetén ugyanis a kölcsönt nyújtó állam nagyobb eséllyel jutna követeléseihez a már korábban hitelt nyújtó bankoknál. Azért, hogy veszteségeiket minimálisra csökkentsék, a pénzintézetek a közeljövőben az esetek túlnyomó többségében a szövetkezetek hiteleit kétesnek vagy rossznak fogják minősíteni, s elvonják és értékesítik a hitelek zálogául szolgáló vagyontárgyakat. Számos esetben előfordulhat az is, hogy a bankok a szövetkezetek felszámolását kezdeményezik.

A bankszövetség becslése szerint legfeljebb a szövetkezetek 10-15 százaléka képes pénzügyi válság nélkül kifizetni a külső üzletrész-tulajdonosok követeléseit, a többi felszámolásra kerülhet. Ez azonban a hitelezőknek is rosszul jön, a tömeges felszámolás nyomán ugyanis akár 100 milliárd veszteséget szenvedhetnek, és ezért a bankrendszer adóbefizetései több milliárddal csökkenhetnek. Számolni kell azzal is, hogy a szövetkezetek tömeges fizetésképtelenné válása pénzügyi válságba sodorhatja az agrárágazatot. A mezőgazdasági termelés emiatt fellépő jelentős csökkenésének nemzetgazdasági követelményeit pedig becsülni sem lehet.

Maguk az érintettek kétségbeestek az Országgyűlés döntésétől. A szövetkezetek érdekképviseletükön keresztül, a tagság által aláírt levelekkel bombázzák Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalát. "Ha a parlament ezt a törvényjavaslatot elfogadja, akkor ön ne járuljon hozzá annak kihirdetéséhez, mert ez szövetkezetünk működésének a megszűnését jelentené" - áll a gyöngyösi Mátra Kincse Szövetkezet levelében. A szövetkezet tagsága szerint a törvény beavatkozik a belügyeikbe, ráadásul az aktív és a nyugdíjas tagok vagyonának terhére rendezi az üzletrészek problémáját. "Mi nem kolhoz típusú, kommunista őskövület vagyunk, hanem tisztességes munkát végző állampolgárok" - áll a Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet levelében. Tolna megyében attól tartanak, az üzletrészeket csak a vagyon egy részének eladásával tudják megvásárolni, ami a szövetkezet működőképességét teszi kockára. A kölesdi Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet dolgozói egyetértenek azzal, hogy rendezni kell a külsősök helyzetét, ám levelük szerint nincs pénzük a törvény végrehajtására. "Az állam által okozott kárért az állam álljon helyt" - írják Mádl Ferencnek.

A szövetkezetek abban reménykednek, a köztársasági elnök aláírás előtt normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól az üzletrésztörvényről, és a taláros testület még hatályba lépése előtt kifogást emel a jogszabállyal kapcsolatban. A köztársasági elnököt e lépés megtételére tegnap külön-külön felszólította az MSZP, az SZDSZ és a szövetkezeti érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is. A három beadvány kifogásolja, hogy az üzletrésztörvény különbséget tesz a szövetkezetek, a szövetkezeti tagok és a külsősök, valamint a különböző szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosai között is. Mádl Ferenc hivatalában megtudtuk, az üzletrésztörvény szövege egyelőre nem került a köztársasági elnök asztalára.

Ha végül a köztársasági elnök mégis aláírja az üzletrésztörvényt, értesüléseink szerint az MSZP, az SZDSZ, a MOSZ, sőt a Bankszövetség és a Magyar Agrárkamara is kész az Alkotmánybírósághoz fordulni jogorvoslatért. A Magyar Bankszövetség részben már fel is kért egy három-négy fős, jogászokból álló csapatot a törvénnyel kapcsolatos aggályainak megvizsgálására - tájékoztatta a Népszavát Nyers Rezső, a szervezet főtitkára. Így a bankszövetség a jogszabály hatályba lépését követő néhány héten belül már az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A MOSZ alkotmányjogi szakértők bevonásával ugyancsak dolgozik a beadványán, de készül arra is, hogy tagságának segítséget nyújtson a megváltozott jogi környezethez való alkalmazkodáshoz.

A törvény értelmében azoknak a szövetkezeteknek, amelyek árbevételük több mint felét mezőgazdasági tevékenységből szerzik, 100 százalékos árfolyamon meg kell vásárolniuk az alanyi jogon külső üzletrésztulajdont szerzettek vagyonrészét. A "külsősök" kifizetését csak azok a szövetkezetek kerülhetik el, amelyeket töröltek a cégnyilvántartásból.

Giczi József, Mihálovits András

(NÉPSZAVA)

Korábban:

Külföldiek és spekulánsok vihetik a szövetkezeti vagyont
2000. december 20.