Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

I. Bevezetés

A modern gazdaság- és társadalomtörténeti iskolák hatására egyre nagyobb tért hódít a hosszú folyamatok bemutatása. Vannak azonban időszakok, helyzetek, amelyekről beszélve nehezen kerülhetők meg a mindmáig sokkal elterjedtebb tradicionális megközelítések, amelyek a jelentősebb politikai fordulatokhoz kötve tagolják az elmúlt idők históriáját. Számunkra a legközelebbi példa erre a magyarság története lehet az elmúlt évszázadban. Magyarországon a 20. században összesen kilenc rendszerváltás - illetve rendszerváltási kísérlet - történt: 1918, 1919, 1920, 1944, 1945, 1948, 1956, 1957, 1990. Nem veszem őket sorra, csupán a rendszerváltás(ok) fogalmát próbálom meg történeti közelítésben értelmezni. A felsorolt időpontokban karakteresen különböző politikai filozófiák, illetve ideológiák alapján olyan váltások történtek, amelyekben a gazdaság-, társadalom-, illetve közpolitika - és az abban való részvétel - szervezése-szerveződése egymástól diametrálisan eltérő rendszereket reprezentált. Ezek mindegyike döntő módon érintette a társadalom számottevő hányadának mindennapi egzisztenciális viszonyait, a társadalomszerkezeten belüli helyét, státusváltoztatási lehetőségét, a materiális és nem materiális javakból való részesedés körülményeit.

1. ábra

2. ábra

Leegyszerűsítő átlagolással Magyarországon a kalendárium szerinti évszázad majd minden egyes évtizedére esett egy ilyen sorsforduló. Ha pedig ezt leszűkítve a közkeletűvé lett "rövid 20. század" fogalmát használom - értve ezen az I. világháború végétől a legutóbbi rendszerváltásig tartó időszakot -, akkor Magyarországon átlagosan nyolcévenként történt politikatörténeti cezúra, rendszerátalakítás vagy legalábbis erre irányuló kísérlet. Tézisszerűen megfogalmazva: Magyarország rövid 20. századi története politikatörténeti szempontból nagyon töredezett, mindazonáltal "belefért" egyetlen hosszabb életútba. Akik mondjuk az első világháború környékén születtek és megadatott nekik 75 évnyi vagy több evilági lét, azok kortársként kilenc rendszerváltóan markáns politikai fordulatról adhatnak számot önéletrajzukban. (Hadd utaljak csak két ismert életútra: a Mindentudás Egyetemén nemrég előadó, 1912-es születésű Király Bélára (1. ábra) vagy a hazai történettudósok köztiszteletben álló doyenjére, az 1913-ban született Kosáry Domokosra. (2. ábra)