Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

6. ábra

A napnyugatnak elillanó magyar államiság pótlására már 1945 szeptemberétől nyomultak ellenkező irányból a "napkeleti bölcsek". 1944 decemberére a szovjet Vörös Hadsereg már Budapestet is körülzárta és uralta a Dunától keletre eső országrészt. Sztálin háborús külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov (6. ábra) szovjet külügyminiszter évtizedekkel később is úgy emlékezett az új államiságot reprezentáló Ideiglenes Nemzetgyűlés, illetve az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításában játszott szerepére, hogy "én hoztam létre, és elég gyorsan". Az új államiság arculatának megformálására - kezdetben - a Horthy-rendszer ellenzéki pártjai nyertek jogosultságot. Nevezetesen a Szociáldemokrata Párt (SZDP); a Magyar Kommunista Párt (MKP); a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP); a Nemzeti Parasztpárt (NPP); valamint a Polgári Demokrata Párt (PDP). Ide sorolható a csak 1945 nyarán működési engedélyt kapó Magyar Radikális Párt (MRP) is.
Az elősorolt pártok képviselőiből - az MRP-t leszámítva - jött létre már 1944. november végén a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ők adták az 1944 decemberében életre hívott Ideiglenes Nemzetgyűlés újdonsült képviselőinek zömét. Sebtében szervezett népgyűléseken közfelkiáltással döntöttek a jelöltekről, akiket szovjet katonai járműveken fuvaroztak Debrecenbe.

Video: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben

Előzetes moszkvai egyeztetések nyomán 1944 karácsonyára Ideiglenes Nemzeti Kormány is létesült. Tagjait részben a fentebb jelzett pártok Kelet-Magyarországon fellelhető reprezentánsaiból, részben "átállt" horthysta katonatisztekből verbuválták. Nota bene: a Debrecenben székelő ideiglenes kormánynak 1945. április második feléig - Budapestre költözéséig - a közlekedés és a hírközlés bénultsága miatt majdnem annyira korlátozottak voltak a lehetőségei, hogy megszülető rendeleteinek érvényt szerezzen, mint ugyanez idő tájt Szálasinak az ország nyugati fertályán.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés másik sajátossága, hogy nem igazán volt "munkaparlament". Debrecenben 1944 decemberében kettő, Budapesten 1945 szeptemberében hat ülésnapot tartott. Egy-egy ülésnap átlagosan három és fél órás volt. Fennállásának 10 hónapja alatt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek 29 órányi volt a tényleges munkaideje. Ezalatt 10 törvényt fogadott el - egy kivételével - közfelkiáltással.