Miért lettek rövidebbek az ásványvizes kupakok?

műanyag palack/kupak illusztráció
Vágólapra másolva!
Látványosan megrövidültek a műanyagpalackok kupakjai az elmúlt hónapokban, ami jó a környezetnek és a cégeknek is. Ha minden magyarországi ásványvíz- és üdítőitalgyártó anyagtakarékos palackot és kupakokat használna, akkor évi 1500 tonnával lenne kevesebb a műanyaghulladék. Ennyi alapanyagból 50 millió műanyagpalackot lehetne készíteni.
Vágólapra másolva!

A csomagolásra kivetett termékdíjon akarnak spórolni azok az italgyártók, amelyek alacsonyabb kupakkal szerelt és vékonyabb falú műanyagpalacba töltik az ásványvizet és a különböző üdítőitalokat. Egyre több gyártó igyekszik csökkenteni az italospalackok összsúlyát - legutóbb a Coca-Cola Magyarország külön közleményt szánt arra, hogy bejelentse: évi 730 tonnával kevesebb műanyagból állít elő ugyanannyi üdítőital-csomagolást, mint korábban. A hozzávetőleg nyolcszázalékos súlycsökkenést a palackok karcsúsításával és a kupakok zsugorításával érték el.

A vásárló szinte biztosan nem érzékeli, hogy vékonyabb a műanyagpalack fala, de a kupakok méretváltozása feltűnő: a nagy bevásárlóközpontok polcsorain már csak elvétve lehet a korábban megszokott magasságú kupakkal ellátott italcsomagolásokat találni. "A kupakok teteje nem változott, maradt a megszokott 28 milliméteres átmérő, de az oldaluk, vagyis a palástjuk kisebb lett és a csavarmenetek száma is ötről háromra csökkent" - mondta az [origo]-nak Őrsi Pál Attila csomagolástechnikai szakértő, aMucius Scaevola Kft. munkatársa. Becslése szerint így 15-20 százalékkal kevesebb műanyag szükséges egy kupak legyártásához.

Fél grammokból adódik össze a spórolás

A Coca-Cola esetében a kétliteres szénsavas üdítőital palackjai 4,3 grammal lettek könnyebbek, a NaturAqua ásványvizek palackjai pedig egy grammot fogytak. A váltás a magyar tulajdonú italos cégeket is foglalkoztatja. Ásványvizeket gyártó vállalatok közül a Szentkirályi 2011 májusától mindegyik termékét csökkentett anyagtartalmú kupakkal készíti - mondta kérdésünkre Ficsor Attila, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. termelési igazgatója. A rövidebb kupakok gyors ütemben terjednek, a nagy bevásárlóközpontok polcain már az a feltűnőbb, ha egy gyártó hagyományos méretű fedéllel zárja le az ásványvizes és üdítőspalackokat.

További példák, vagy jelezni, hogy ez már elterjedt

A kupakokat és a palackokat beszállítók állítják elő a gyártók részére. Az előbbit készre formázva, míg a palackot egy kémcsőre hasonlító alakban szállítják - ez az úgynevezett előforma, amelyből melegítéssel és fúvással a palackozóban alakítják ki a végleges csomagolást. "A kupak esetében darabonként közel 20 százalékos anyagmegtakarítást értünk el, az előformákhoz pedig 4-5 százalékkal kevesebb alapanyag szükséges. Egy új kupak fél grammal, míg egy előforma 1,3 grammal lett könnyebb, vagyis ennyivel kevesebb hulladék képződik" - mondta Ficsor. A cég minden gyártósorán átalakította a palackfújó-, töltő- és zárógépeket, német és olasz szakemberek bevonásával (a projekt az Új Széchenyi-tervből is kapott támogatást).

Fotó: Mudra László [origo]

Éves szinten az összes anyagmegtakarítás közel 200 tonnát tesz ki csak a Szentkirályi esetében. számítások szerint ha minden magyarországi ásványvíz-, illetve üdítőitalgyártó bevezetné ezt a fajta kupakot és előformát, akkor több mint 1500 tonna lehetne ez a megtakarítás, ami 50 millió műanyagpalack tömegének felel meg.

A súlycsökkentésen túl további változás, hogy az újfajta kupakokat keményebb műanyagból kell gyártani, hogy a rövidebb palást ellenére ugyanolyan stabilan megmaradjanak a palack nyakán, ellenállva a szénsavas italok nyomásának - mondta Őrsi Pál Attila. Egy-egy üdítőitalos palackban ugyanis a felszabaduló szénsav miatt nagyobb nyomás is kialakulhat, mint egy személyautó gumiabroncsában.

A termékdíj miatt éri meg a takarékoskodás

A változtatások oka a szaktanácsadó szerint egyértelműen az, hogy a cégek minden eszközzel takarékoskodnak a felhasznált csomagolás után fizetendő termékdíjon. A zöld adóként működő díjat ugyanis a csomagolás tömegére vetik ki - mondta Őrsi. A 2011 júniusában elfogadott új termékdíjtörvény szerint kilóra számítják minden a kereskedelmi csomagolás díját. Ilyen csomagolásnak minősül a törvény zsargonja szerint az "italok elsődleges, fogyasztói csomagolása", vagyis a boros- és alkoholos üvegek, az italoskartonok, a fémdobozok (a tejet leszámítva).

Fotó: Mudra László [origo]

Egy kiló műanyag csomagolásért 56 forint termékdíjat kell fizetni. (Egyébként kilóra számítva a műanyag bevásárlótáskán a legnagyobb a termékdíj: 1300 forint.) A díjfizetési kötelezettséget az adó- és vámhivatalnál kell bejelenteni. Az italgyártó cégeknek akkor nem kell díjat fizetniük, ha nyilvántartásukkal és bizonylatukkal igazolni tudják, hogy az adott csomagolást egy év alatt legalább 75 százalékban újrahasznosította. "A kupakzsugorítással mindenesetre jól járnak a cégek és a környezet is, mert a fedeleket jó arányban gyűjtik vissza a többi műanyag csomagoláshoz képest" - mondta Őrsi Pál Attila.

A kupak átmérője leggyakrabban 28 mm, az anyagtakarékos kupakok magassága 10 mm. Hőre lágyuló, jól formázható, de ellenálló műanyagokból, polipropilénből vagy polietilénből gyártják nagy sorozatban, hiszen már nemcsak vizeket és üdítőket, hanem sört is árulnak műanyagpalackban. Ugyanilyen anyagból gyártott műanyagkupakokat használnak folyékony gyógyszeres üvegek, növényvédő szerek, kozmetikai és vegyipari termékek üvegeinek, műanyag palackjainak zárására. Itt is igen jellemző a 28 mm-es átmérő, de 24-36 mm-ig több típus is van - derül ki a csomagolastervezes.hu összefoglalójából.



Nehezebb lecsavarni?

"Az újfajta kupak hátránya viszont az, hogy a kisebb palást miatt nehezebb megfogni, én legalábbis ezt tapasztaltam" - tette hozzá a szakértő. A magasabb palásttal gyártott kupakokon finom recéket alakítottak ki, hogy a fogyasztó ujja ne csússzon. Az új kupakok egy részén a recéket vastagabb bordákra cserélték a tapadás növelése érdekében, de vannak a piacon olyan palackok is, amelyeknél csak a méret változott, a recézettség maradt a régi. Hogy melyik megoldás válik be, azt Őrsi szerint a fogyasztói visszajelzések alapján értékelik a cégek, és ha szükségesnek látják, valószínűleg változtatnak.

A Szentkirályi termelési igazgatója erről azt mondta: alapos vizsgálat előzte meg a váltásról való döntést, és megnyugtatóan tisztázták, hogy nem lesz nehezebb lecsavarni az új kupakot, vagy csak nagyon elvétve fordulhat elő ilyesmi. A cég azért is ennyire biztos ebben, mert "a csökkentett anyagtartalmú kupakot és előformát egy új szabvány részeként a világ számos országában vezették és vezetik be. Nagy, nemzetközi cégek szakembereiből álló szakmai bizottság készítette el ezt a szabványt, majd számos cégnél elvégzett próbagyártások és vizsgálatok után véglegesítették" - mondta Ficsor Attila. (Bővebb információ a szabványról itt található.)

A samponos flakonra is kivetné a termékdíjat a környezetvédelmi államtitkár
Jövőre 49 milliárd forint bevétellel számol a kormány a júniusban megszavazott termékdíjból, amellyel a termékek begyűjtését és újrahasznosítását finanszírozzák - mondta Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. Az államtitkár a samponos dobozra is kivetné a termékdíjat. "Minden termékdíjköteles lesz, aminek előállítása környezetszennyező vagy hulladékként is az" - mondta a a Magyar Nemzetnek Illés. Szerinte ki kell bővíteni a termékdíjköteles termékek körét: példaként említette, hogy "az üdítőspalackon van termékdíj, de a samponos dobozon nincs, pedig mindkettő műanyag". Az új termékdíjtörvény miatt 2012-ben 49 milliárd forint bevételre számít az államtitkár. 26 milliárd forint a hulladékgazdálkodás célját szolgálja majd, 23 milliárd forint pedig a költségvetésbe megy - nyilatkozta Illés, aki azt is elmondta: szeretnék bevezetni a betétdíjat, amely az a boros- és befőttesüvegekre és a sörösdobozokra is vonatkozna az üdítőspalackok mellett.