Kaotikus állapotok uralkodnak Magyarországon a veszélyes hulladékok ártalmatlanításában. Egy közelmúltban zárult vizsgálat szerint a hazai égetők és lerakók többsége nem felel meg az uniós követelményeknek, sőt jó néhány a hazai előírásoknak sem.

A jelenleg működő 52 magyarországi veszélyeshulladék-égető közül 33 magas károsanyag-kibocsátás miatt nem felel meg az uniós követelményeknek, sőt közülük 11 még a jelenleg érvényben lévő hazai előírásokat sem képes teljesíteni - derült ki a környezetvédelmi felügyelőségek közelmúltban elvégzett felmérése során.

Azt is megállapították, hogy csupán három égetőben van mód folyamatos levegőszennyezettségi mérésekre, a többi ellenőrzése csak alkalmanként lehetséges.

Jelenleg bírság fizetése mellett lényegében zavartalanul működhetnek a határérték felett füstölő elavult égetők is. Július 1-jétől, az új levegőtisztaság-védelmi kormányrendelet hatályba lépése után azonban módosul a helyzet - tudta meg a Magyar Hírlap Rakics Róberttől, a környezetvédelmi tárca (KÖM) főosztályvezetőjétől. A türelmi időszak leteltével bezárni kényszerülnek a feltételeket teljesíteni képtelen üzemek.

Az égetők rossz állapota már az uniós csatlakozási tárgyalásokon is szóba került. Ez az egyik terület, ahol Magyarország egyelőre képtelen teljesíteni a tavaly szigorúbbá vált uniós normákat.
Azt kértük Brüsszeltől, hogy a hazai égetőknek csak 2005 júliusától kelljen teljesíteniük az uniós követelményeket.
Kedvezőtlen tapasztalatokat hozott a veszélyeshulladék-lerakók vizsgálata is. Sok helyen nincs megfelelő műszaki védelem, de a telepek szűkös kapacitását is kifogásolták az ellenőrzések során.

Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint kaotikus állapotok uralkodnak a hazai veszélyeshulladék-gazdálkodásban. Az égetők és a lerakók rossz műszaki állapotánál is nagyobb gondot jelent, hogy néhányan kifejezetten a gyors haszonszerzés miatt szálltak be a hulladéküzletbe. Visszaélések, csalások, maffiajellegű összefonódások, gyenge hatósági munka jellemzi ezt az ágazatot - állítja a bizottság elnöke. Tipikus esetnek számít, hogy egyes cégek tonnaszámra vesznek át veszélyes hulladékokat, amelyeket aztán a szabályszerű ártalmatlanítás - ellenőrzött égetés vagy szigetelt betonmedencében való lerakás - helyett tanyákon, vagy ami rosszabb, félreeső helyeken a szabad természetben hagynak. A busás hasznot hozó ügylet végén - ha egyáltalán kiderül a visszaélés - csődöt jelent a minimális alaptőkével bejegyzett cég. A tulajdonosok lelépnek, s az államra hárul a szennyezés felszámolása. Illés úgy véli: a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésével megelőzhetők volnának az ilyen esetek. Az utóbbi időben több visszaélés-gyanús veszélyes hulladékos ügyben is ügyészségi, illetve rendőrségi vizsgálat indult. Jelenleg is vizsgálják, hogy kik, milyen engedély birtokában helyeztek el egy tatabányai üzem területén nagy mennyiségű galvániszapot. Hónapok óta nem működik az ország legkorszerűbbnek számító veszélyeshulladék-lerakója Aszódon, mert az egyik tárolómedence létesítése kapcsán szabálytalanság gyanúja merült fel.

A veszélyes hulladékok körüli rendezetlenséget tapasztalva a környezetvédelmi miniszter március végén Kemény Attila helyettes államtitkárt miniszteri biztossá nevezte ki. Feladata a veszélyes hulladékok (köztük a garéi anyagok) elhelyezésének, ártalmatlanításának szigorúbb felügyelete. Kemény figyelmeztetőnek tartja az égetőkről és lerakókról készült felmérést, s maga is tapasztalta, történtek hibás hatósági engedélyezések, jogszerűtlen vállalkozói beavatkozások. A helyettes államtitkár szerint azonban túlzás volna azt állítani, hogy káosz uralkodik a területen, hogy korrupt volna az egész rendszer.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001. február 5.)