Az ellenzék szerint törvényt sértettek a népszámlálásnál<br/>

Több törvényt, sőt valószínűleg az alkotmányt is megsértette Pintér Sándor, amikor a kormányőrséget utasította a népszámlálásban való részvételre - állítják a szakértők. A tárca szerint viszont jogszerűen jártak el a védett vezetők lakókörnyezetében végzett összeírás során. A volt titokminiszter szerint titkos és törvénytelen megfigyelést hajtott végre a kormány közpénzek felhasználásával. Ellenzéki politikusok a kormányfőtől és a belügyminisztertől várnak választ az ügy körülményeiről.

"Az összeíró-biztosi kiírásban nem szerepel hogy a Köztársasági Őrezred tagjai nem lehetnek összeíróbiztosok. Miután ez nem szerepelt, és lehetnek, ugyanúgy, mint más foglalkozásnál - tanárnál vagy riporternél -, ők is jelentkezhettek és végezhettek ilyen munkát." Így nyilatkozott Pintér Sándor belügyminiszter szombaton annak kapcsán, hogy a kormányőrség az ő utasítására vett részt a népszámlálásban.

Mint azt a Népszava közölte, számlálóbiztosnak álcázott kormányőr tisztek írták össze több ezer állampolgár adatait a népszámlálás során. Elsősorban a vezető politikusok, állami tisztségviselők lakóhelyének környezetében dolgoztak a Köztársasági Őrezred emberei.
Lapunk úgy tudja, hogy 30 -hivatalos közlés szerint viszont csak 16 - tisztnek kellett számlálóbiztosi tanfolyamra jelentkeznie.

A népszámlálásról a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozó szervek számára a miniszter adott ki utasítást. Ebben szerepel, hogy a védett személyek összeírásában - biztonsági okokra tekintettel - a Köztársasági Őrezrednek kell közreműködnie. Az illetékes jegyzőnek pedig a védett vezető lakásának körzetére kijelölt számlálóbiztos helyett az őrezred munkatársát kell beosztania. A kormányőrnek a népszámlálást az érintett vezető lakókörnyezetében is el kell végeznie - szólt az utasítás. (A Népszava információi szerint az adatlapokba a kormányőrség felderítőszolgálata is betekinthetett.)

Jelenleg hat védett vezetőt őriz a kormányőrség. Az államfő, a kormányfő és az Országgyűlés elnöke a Béla király úti rezidencián lakik, őket tehát egyetlen tiszt összeírhatta a szomszédsággal együtt. A további három személyiség - Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Demeter Ervin titokminiszter - egy-egy kormányőrre tartozhatott. Emellett egy tiszt kereshette fel az úgynevezett "utóbiztosításban" részesülő Göncz Árpád volt köztársasági elnököt és környezetét. Az azonban eddig nem derült ki, hogy a többi, népszámlálásra rendelt tiszt kiket milyen körzetekben írt össze.

- Nem hiszem, hogy ennél súlyosabb alkotmánysértés történt volna a magyar demokrácia tizenegy éve alatt. Botrányosnak tartom, hogy a népszámlálásban a kormányőrök is részt vettek - mondta lapunknak Kenedi János, a Nyilvánosság Klub egyik alapítója és ügyvivője. - Ezzel az eljárással ugyanis az államhatalom az állampolgárok alapvető - alkotmányban biztosított - szabadságjogait sértette meg.

Kenedi János úgy látja, hogy az eljárás mindenekelőtt a nemzetbiztonsági, valamint a rendőrségi törvényt sérti. A magukat kérdezőbiztosnak kiadó, kilétüket tehát fedőfoglalkozással álcázó belügyi tisztviselők ugyanis az állampolgárokat megtévesztve beléptek lakásukba, s lényegében titkosszolgálati eszközökkel adatokat gyűjtöttek.

- A hatalom gyalázatos módon visszaélt a népszámlálási törvénnyel - mondta Kenedi. - Hiszen ez a - széles közmegegyezésen alapuló - jogszabály büntetés terhe mellett kötelezővé tette, hogy a polgárok részt vegyenek a népszámlálásban, és arra biztatták őket, hogy a számlálóbiztosokat nyugodtan engedjék otthonukba. Ezzel élt vissza a hatóság, amikor "ügynököket" küldött az általa tetszőlegesen kiválasztott lakásokba.

Ennek az akciónak többek között az is a következménye, hogy ezután nem számíthatunk hiteles közvélemény-kutatásokra. Ugyanis nem lesz többé olyan állampolgár, aki a kérdezőbiztost jó szívvel beengedi a lakásába, és főként nem lesz olyan, akinek ezek után bizalma és bátorsága lesz ahhoz, hogy a kérdezőbiztosoknak őszintén elmondja - a kormányra nézve esetleg éppen nem túl hízelgő - véleményét s számot adjon szavazási szándékáról - mondta Kenedi János.

- A személyes adatok védelméhez, a magánélethez és akár az emberi méltósághoz való alkotmányos jogok sérelmét is felveti az eset - közölte Tordai Csaba, az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ munkatársa.
Egy valódi demokráciában nem kellene tartani attól, hogy a rendőrség is részt veszt a népszámlálásban. Ott ugyanis fel sem merülhet, hogy a védett személyek lakókörnyezetében is végezzenek adatgyűjtést. Igaz ugyan, hogy kérdezőbiztos bárki lehet, jelen esetben azonban a kormányőrök nem jószántukból, hanem utasításra cselekedtek.
Akik az őket ért sérelem miatt elégtételt szeretnének, az adatvédelmi biztoshoz vagy a bírósághoz fordulhatnak. Utóbbi azonban azért lehet nehéz, mert ebben az esetben nekik kell bizonyítaniuk, hogy a róluk készült környezettanulmány illetéktelen kezekbe került. Ez azonban, az ügy jellegéből adódóan, igen nehéz vagy inkább lehetetlen - vélte Tordai Csaba.

- A miniszterelnöknek sürgősen választ kell adnia arra, hogy a népszámlálás során kérdezőbiztosként kiknél jártak "titkosrendőrök", továbbá hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján végezték a Köztársasági Őrezred tagjai a felméréseket - közölték szabad demokrata politikusok. Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke és Fodor Gábor álláspontja szerint Orbán Viktornak kell választ adnia, hiszen a kormányba és a népszámlálás intézményébe vetett bizalomról van szó.

- Nem engedjük, hogy a polgárokat az orruknál fogva vezessék - fogalmazott Fodor Gábor. Demszky közölte: a népszámlálás idején tizenhét körzetben végezték kormányőrök a felmérést és készítették el a környezettanulmányokat is. Az SZDSZ választ vár arra: melyek voltak ezek a körzetek, ki a tizenhét érintett tisztségviselő, volt-e a megkérdezettek között ellenzéki politikus. Demszky Gábor megjegyezte: ilyen a Kádár-rendszer idején sem történt. Választ várnak arra is, hogy miért nem tájékoztatták a közvéleményt, a parlamenti pártokat és hogy egyáltalán miért volt szükség a kormányőrök munkájára. Leszögezték: minden állampolgárnak joga tudni, hogy a népszámlálás során kérdezőbiztos vagy "titkosrendőr" járt-e nála.

- Az MSZP megdöbbenéssel értesült az ügyről - közölte szombaton Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője. - A Köztársasági Őrezrednek nem tartozik a feladatkörébe, sőt azzal összeegyeztethetetlen, hogy ilyen munkát végezzen. A cikkben szereplő "környezettanulmányhoz" hasonlóra évtizedekkel korábbról lehetne példát hozni. A frakcióvezető javasolja a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, hogy a testület tájékoztatást kapjon az ügy részleteiről.

- A jelenlegi kormány titkos és törvénytelen módszerekkel, közpénzen állampolgárokat figyeltetett meg - jelentette ki Nikolits István volt titkosszolgálati miniszter. A szocialista politikus szerint a történtek mindenképpen vizsgálatot igényelnek. Nikolits cinikusnak és felháborítónak tartja Pintér Sándor érvelését, aki szerint a kormányőrök csak jogaikkal éltek, amikor számlálóbiztosnak jelentkeztek. Megjegyezte: számára már érthető, hogy a fideszes Répássy Róbert miért szorgalmazza az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetését.

Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott: az ügy elsősorban az önkormányzati és rendészeti bizottság hatáskörébe tartozik. Ha ott megállapítják, hogy nemzetbiztonsági érdek vagy a törvény sérült, mindkét testület megtárgyalja. Keleti levelet írt Pintér Sándornak, amelyben több kérdésre vár választ. Többek között: hány rendőrtiszt hány állampolgár kérdőíveit töltötte ki, a védett vezetők fenyegetettsége magyarázza-e a miniszter intézkedését? Végezetül pedig: hajlandó-e mindezekre a bizottság előtt is válaszolni?

- Semmifajta titkos adatgyűjtést nem végeztek a védett személyek otthonában, illetve annak körzetében - hangsúlyozta Könyves Krisztina, a BM szóvivője. Ezekben a körzetekben a kérdőívek kitöltését kizárólag azért végezték az őrezred munkatársai, hogy a védett vezetők otthonába csak megbízható személyek léphessenek be. A számlálókörzetek felszabdalása pedig szokatlan lenne a népszámlálások gyakorlatában. A kérdőíveket ugyanúgy kezelték, mint bárhol másutt, azaz közvetlenül a helyi önkormányzat jegyzőinek adták le. Nem készítettek semmiféle környezettanulmányt - tette hozzá Könyves Krisztina.

A kormányőrök ugyanolyan képzésben részesültek és munkájukért ugyanabban a díjazásban részesültek, mint a többi számlálóbiztos - nyilatkozta a szóvivő.

Gratzl Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője elmondta: a számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása önkormányzati jegyzői feladat volt, de bizonyos esetekben erről a BM döntött saját hatáskörben. A KSH tudott erről, ám nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. A KSH alaptalannak tartja az aggodalmakat, melyek szerint a történtek jóvátehetetlenül megrendítik a népszámlálás anonimitásába vetett bizalmat.

Orbán Péter altábornagy, országos rendőrfőkapitány szerint már csak azért sem történhetett titoksértés, mert a rendőrségi nyilvántartások - a vallás kivételével, amire viszont nem volt kötelező válaszolni - tartalmazzák a kérdőíveken szereplő adatokat.

Balsai István nem tartja hírértékűnek a történteket. Az MDF frakcióvezetője szerint ugyanis nem állandóan létező munkakör a számlálóbiztosé, azt alkalmanként a legkülönbözőbb foglalkozásúak végzik. Így nem lát semmi rendkívülit abban, hogy az őrezred tisztjei is részt vettek az adatgyűjtésben, és abban sem, hogy a vezető politikusokra vonatkozó kérdőívek kitöltését végezték.

- A MIÉP a legkevésbé sem tartja indokoltnak, hogy épp az eset miatt gondolja meg korábbi kezdeményezését, azaz az adatvédelmi biztos intézményének átsoroltatását a belügyminisztériumhoz. Győri Béla szóvivő szerint ugyanis az adatvédelem semmiféle előírása nem sérült, érthetetlen, hogy miért is ne végezhettek volna adatgyűjtést épp az őrezred emberei. A MIÉP politikusa úgy fogalmazott, hogy a kormányőrök nem keresnek olyan jól, hogy sajnálni lehetne tőlük azt a kis pénzt, amelyhez az alkalmi munkával hozzájuthattak.

(Népszava)

Korábban:

( 2001. április 27.)