A Nagyboldogasszony-napi szentmise idejére az esztergomi bazilikába szállították a Szent Koronát. A misén részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány több tagja, a történelmi egyházak vezetői, de a polgárakat nem érdekelte az ünnepség. 15 000 embert vártak a szervezők a bazilika előtti térre, de alig 2000-en várakoztak a templom előtt. A koronát szállító hajót pedig mindössze 150-200 ember várta.

Hatalmas rendőri készültség fogadta a fél napra Esztergomba szállított koronát és a tiszteletére megjelent közjogi méltóságokat. Rengeteg rendőr, útlezárások, helikopterek, tűzszerészek, házetőn megbújó egyenruhások jelezték a fokozott készültséget már kora reggel Esztergom utcáin. A város lámpavasait nemzetiszín és piros-fehér csíkos, a várost és az Árpád-házi uralkodókat jelképező zászlók díszítették.

A korona délelőtt fél tízkor érkezett a Budapest nevű hajóval. A Budapestet három katonai és több rendőrségi hajó kísérte. A koronaszállító jármű tetején hatalmas koronamakettet építettek, így a Duna szemközti oldalán, Párkányban (Sturovo) kíváncsiskodók is jól láthatták, melyik jármű hozza az ereklyét. Ez azért volt különösen fontos, mert a folyó szlovákiai oldalán sokkal többen érdeklődtek a parton, mint Esztergomnál, ahol alig kétszáz ember várakozott a díszőrséggel együtt a koronára. Az alkalmi kikötő hasonlított a Parlament előttire, ahol hajnalban a koronát hajóra rakták. A különbség csak annyi volt, hogy a díszítő műborostyán közé Esztergomban sárga, míg Pesten piros művirágokat hintettek.

A Szent Korona üdvözlésére katonazenekar, lovas huszárok és történelmi zászlókat tartó díszőrség vonult fel, és népviseletbe öltözött statiszták várakoztak. Utóbbiaknak még szerepük volt a később, a Szent István-szobor avatóünnepségén. Mindkét felvonulást a helyszínen is mindent ellenőrző filmrendező, Koltay Gábor, a Sacra Corona alkotója koreografálta.

A koronát trombitaszó és harangzúgás köszöntötte, majd az üvegkalitkába zárt ékszert négy koronaőr szállította a partra. A hajóról Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos és Fodor Lajos vezérezredes kísérte a koronát, melyet Meggyes Lajos esztergomi polgármester köszöntött. Alig egy percre a korona egy kis színpad pódiumára került, majd bepakolták az MM 2001 rendszámú páncélozott Mercedes buszba, amelyen egy koronás matrica és nemzetiszín csíkok jelezték, hogy milyen feladatot lát el.

A korona elindult a bazilikába, de a parton várakozókat a rendőrök még sokáig nem engedték utána. A helyi polgárok többször is hangos szóváltásba keveredtek a rendőrökkel, mert lezárták a belváros utcáit. "Egy másfél órát akkor is kibír az édesanyja, ha 87 éves!" kiabálta egy tiszt egy hazalátogatni próbáló úrnak. Hosszas vita után a népviseletes statisztákat is csak kísérettel, szigorúan az utca bal oldalához tartva engedték fel.

A bazilikában a mintegy 1500 ember foglalhatott helyet. Az oltár elé helyezett korona előtt Orbán Viktor, Mádl Ferenc és Áder János is feleségével jelent meg. A kormány tagjai közül ott volt Martonyi János, Rockenbauer Zoltán, Demeter Ervin, Dávid Ibolya, Mikola István és Harrach Péter. A Fidesz parlamenti frakciójából ott volt a pártelnök Pokorni Zoltán, Semjén Zsolt vallási ügyekkel foglalkozó államtitkár, Surján László MKDSZ-elnök, Sasvári Szilárd, Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár. Meghívták a történelmi egyházak vezetőit, Glatz Ferencet, a Tudományos Akadémia elnökét és Németh Jánost, az Alkotmánybíróság elnökét is. A fontos embereken kívül a katolikus egyház 1000 meghívót osztott ki a plébániák között.

Egy, a meghívók elosztásában részt vevő szervező szerint az egyházmegyék között már akkor elkezdték a meghívókat kiosztani, amikor a kormány még nem egyezett bele a korona átszállításába. "Vissza kellett jelezni mindenkinek, a határon túlról, Felvidékről és Erdélyből is érkeztek meghívottak. Volt olyan vidék, ahonnan alig jöttek emberek, Szabolcsból például összesen tíz meghívót fogadtak el. A legtöbben a környékről érkeztek, és Erdélyből sem tudott sok meghívott eljönni. A plébániák osztották el a meghívókat, és főleg olyanok kaphattak, akik év közben is aktívan részt vesznek az egyház életében."

A bazilika előtti füves területen körülbelül 2000 ember figyelte kivetítőn a misét, nekik nem jutott meghívó. A réten gyónni is lehetett, és a szertartást kintről végigkövetők éppúgy áldozhattak, mint akik bejuthattak az épületbe. A kint lévők közül szinte mindenki részt vett a szertartáson, együtt énekeltek és imádkoztak az emberek a tempomban lévőkkel.

Paskai László bíboros prímás, budapest-esztergomi érsek köszöntő beszédében méltatta István király tetteit. Ő volt az egytlen az ünnepen felolszalalók közül, aki óvatosan utalt arra, a történészek többsége szerint nem bizonyos, hogy a Szent Korona Istváné volt, és az sem bizonyított, hogy 1038. agusztus 15-én az első magyar uralkodó felajánlotta Máriának az országot. A bíboros ezért így fogalmazott: "mint azt életrajzírói írják", illetve "a szokásos ábrázolások szerint". (A legkorábbi ránk maradt feljegyzések István életéről 100 évvel halála után készültek, részben politikai célzatossággal.)

A mise során Karl Josef Rauler pápai nuncius átadta Paskai Lászlónak II. János Pál pápa üdvözlő levelét. A katolikus egyházfő levelében Szent István családi életéről követendő példaként emlékezett meg. "A magyar nép számára ez az ősi korona nemzeti önazonosságának és az ország ezeréves történelmének és kultúrájának jelképe" - írta a pápa. A felületesen imádkozókat figyelmeztette a Szentatya: ők veszélyeztetett keresztények, és imádságban is példamutató a mai államférfiaknak előtt is István. Emlékeztett a pápa, hogy 1991-ben a Hősök terén István felajánlását megerősítve újra felajánlotta az országot Szűz Máriának. Most arra kérte az ünneplőket, hogy ezt erősítsék meg. A harmadik felajánlás Paskai fohászában a mise végén, az áldoztatás előtt megtörtént. A szertartás végén a kint lévőket több pap áldoztatta, hogy könnyen észrevehetőek legyenek, cserkészek zászlókkal kísérték őket.

A bazilika előtti tér két oldala közül az egyik azonban szinte teljesen üres volt, és a túloldalon is csak rövid szakaszon volt kivel szembenézniük a kordonokat védő rendőröknek. Egy rendező az [origo]-nak azt mondta, legalább tizenötezer emberre számítottak, de szerintük alig 2000-en jöttek el. "Biztos a hőség és a tv-közvetítés tartotta otthon a zarándokokat" - mondta. A réten számok jelezték a szektorokat, de erre az útbaigazításra nem volt szükség, mindössze két és fél szektor telt meg a tucatból.

A mise után a zarándokok tülekedni kezdtek a Bazilika felé nyíló fémdetektoros beléptetősátor körül. Ők a koronára voltak kíváncsiak. Sokan csalódottan unatkozták végig Áder János országgyűlési elnök és Bölcskey Gusztáv református püspök beszédét. "Kislánykoromban reformátust be sem engedtek a templomba, most meg beszél is!" - sóhajtozott az első sorban beléptetésre várakozó idős asszony. Egy kisgyerekes anya Áder megemlékezése alatt panaszkodott hangosan: "Jaj, még ezt is végig kell hallgatni, én a korona miatt jöttem."

Áder arról beszélt, hogy István fiának, Imre hercegnek írt intelmei ma is érvényesek és követendőek. Az ország történelmén elmélkedve kijelentette: "Öt birodalom akarta romba dönteni Magyarországot tíz évszázad altt. A XX: században egy nemzetiszocialista és egy szocialista birodalom." Áder ezzel megismételte a kommunizmus üldözötteinek emléknapján mondottakat, amitől akkor az MSZP képviselői nagyon felháborodtak, mert méltánytalannak tartották a szocializmust összemosni a nemzetiszocializmussal.

A koronát megtekintők jóval kevesebben voltak a vártnál, de így is hosszú ideig kellett sorban állniuk a beléptetés alapossága miatt. Egy érsekújvári idős zarándok szomorúan emlékezett 1938-ra: "Amikor az Aranyvonattal a visszacsatolt országrészekre vitték a koronát, nem volt ekkora készültség. Rendesen meg lehetett nézni, közelről. De nem is kérdezte akkor senki, hogy mennyibe kerül körbevinni az országban, mint most az Eörsi" - utalt Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselőre.

Amíg a bazilikát megnyitották a korona előtt, a fontos méltóságokat betöltő vendégek zártkörű ünnepségre voltak hivatalosak az esztergomi vár egy bástyáján. Mádl Ferenc államfő avatta ott fel Melocco Miklós Szent István megkoronázása című szobrát. A tv ugyan közvetítette az eseményt, de a helyszínen érdeklődőket kizárták az ünnepségből. Ezt az ünnepélyt is - a korona érkezéséhez hasonlóan - Koltay Gábor rendezte. A nemzetiszín szalaggal körbevett szobor előtt népviseletbe öltözött nők, férfiak és gyerekek álltak, és Bitskey Tibor színművész Sík Sándor drámájából mondott el egy részletét, István királyt megszemélyesítve. Mádl ezután méltatta Melocco alkotását. A fehér, körülbelül tíz méter magas kőszobor István fejét ábrázolja, háttal a Dunának. Egy égből alászálló szakállas alak szemből koronát helyez a fejre, és az egész alkotást mintegy keretbe foglaljó a korona felső részének semmibe vesző íve, tetején a félredőlt kereszttel, mely egy kis villámhárítóban végződik.

A beszédet követően a népviseletbe öltözött szereplők kézenfogva, háttal a nézőknek körbevették a szobrot, majd letérdeltek előtte, karjukat magasba emelték, majd lassan leengedték. A zenekar ezalatt a Sacra Corona főcímdalát játszotta, melyet Koltay testvére, Koltay Gergely komponált. A rövid műsor alatt Pokorni Zoltán és Rockenbauer Zoltán többször is mosolygott, majd halkan megjegyezték, "ez jó volt!"

Az elnöki beszéd után hat vallás képviselője áldotta meg a szobrot, a következő sorrendben: Schönberger András főrabbi, Rázmány Csaba unitárius püspök, Bölcskey Gusztáv református püspök, Szebik Imre evangélikus püspök, Mihail metropolita, konstantinápolyi vikárius, végül pedig Paskai László bíboros.   

Az ünnepség alatt a kormány tagjai és más politikusok az árnyékban, a meghívott egyházi méltóságok - köztük a vastag, fekete ruhában lévő idős vatikáni és konstantinápolyi  vendégek - a tűző napon álltak. A szoboravatás után rövid kötetlen beszélgetés következett, majd a politikusok távozása után a szoborhoz engedték a várakozó zarándokokat is.

Magyari Péter