Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ismét fogadhat megsemmisítésre szánt veszélyes anyagot a dorogi égető, így újra teljes kapacitással üzemelhet az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője. Az engedély megadását ellenzik a zöldek, valamint Illés Zoltán fideszes képviselő is. Sőt Illés szerint nem is baleset, hanem bűncselekmény volt a júliusi környezetszennyezés. A dorogi égető bezárása esetén viszont 30 ezer tonna veszélyes anyag sorsa lenne megoldatlan.
"Keddtől ismét teljes kapacitással működhet, vagyis újra fogadhat megsemmisítésre szánt veszélyes anyagokat a dorogi hulladékégető" - tájékoztatta az [origo]-t dr. Horváth Lajos, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség műszaki igazgató-helyettese. Az engedélyezés oka: a környezetvédelmi felügyelet hétfői vizsgálata megállapította, hogy az égető előírásszerűen működik. Az ezer köbméteres tartályt, amelyből júliusban száz köbméter szennyezőanyag kiömlött, viszont továbbra sem használhatja az Onyx Magyarország Kft. által üzemeltetett veszélyeshulladék-égető.
Az engedély magadását kifogásolják a zöldek. Dr. Dávid Anna, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület szerint részletes környezeti hatástanulmányra lenne szükség az égetőben, pár órás vizsgálat alapján lehetetlen hosszú távú következtetést levonni. Ennek hiányában pedig fennáll egy újabb baleset lehetősége - vélik a helyi zöldek.
"Az engedély kiadása elfogadhatatlan és szakmailag tarthatatlan" - nyilatkozta az [origo]-nak Illés Zoltán. A fideszes politikus elmondta: az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség már múlt héten megadta az engedélyt az égetőműnek, ezt azonban a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség még azon a héten megsemmisítette. Illés szerint ezek után szakmailag érthetetlen, hogy kaphatott újra engedélyt az égető. A főfelügyelőség szerint viszont egyszerűen formai okok miatt semmisítették meg az engedélyt, azt ugyanis a győri hatóság nem határozat formájában adta ki. A képviselő feltételezi azt is, hogy a júliusi környezetszennyezés nem baleset, hanem bűncselekmény volt. Illés az eddigi vizsgálatokra hivatkozva elmondta: a veszélyes hulladékot tároló, kettős falú tartályra törvénytelenül csapot szereltek fel, amin keresztül egy aknába vezették a szennyező vizet, innen pedig egy közeli patakba. A képviselő szerint ez nem egyedi eset lehetett a cégnél, hanem gyakorlat.
Közben az ügyben a nyomozást a dorogi kapitányságtól a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vette át. Az égetőművet ugyanis az ivóvízbázis veszélyeztetése miatt mind az esztergomi, mind pedig a dorogi önkormányzat feljelentette. Ha a hatóságok végül az égető bezárása mellett döntenének, az mindenképpen jelentős probléma lenne, az évi 30 ezer tonna veszélyes hulladékot ártalmatlanító égető ugyanis a legnagyobb az országban. Dorogon pedig éves szinten közel annyi hulladékot semmisítenek meg, mint az ország többi 50 veszélyeshulladék-égetőjében. Az égető partnerei közül pedig nem minden cég tudná fedezni a jóval drágább ausztriai ártalmatlanítás költségeit. Így a dorogi égető kiesése komoly környezeti kockázatot jelentene.
Az üzemből július végén több mint 100 köbméter szennyezőanyag, fáradt olaj és oldószer ömlött a Kenyérmezei-patakba, majd onnét a Kis-Dunába és az ivóvízellátást biztosító kutak közelébe. Az üzemzavar után a területi védelmi bizottság vízfogyasztási tilalmat rendelt el Esztergomban. A lakosságot palackos és lajtos kocsival szállított ivóvízzel látták el több héten keresztül.