Pályáztatás és a feltételek pontos közlése nélkül osztottak szét több milliárd forintot az Állami Számvevőszék szerint a kultúráért felelős miniszter, Hiller István miniszteri keretéből. Az ÁSZ szerint az eljárás csorbította a tmogatást igénylők esélyegyenlőségét, sokszor pedig úgy adott pénzt pályázóknak, hogy azok az alapvető adatszolgáltatási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ráadásul más önkormányzatoknál jóval többször kapott támogatást a miniszteri keretből Hiller választókerülete, Pesterzsébet és Soroksár.

Keményen bírálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működését április elején kiadott jelentésében. Az NKA célja, hogy kiegészítő, pótlólagos forrásokat nyújtson a kulturális élet szervezéséhez, a nemzeti értékék létrehozásához, megőrzéséhez, terjesztéséhez. Az ÁSZ kritikus megállapításainak egy része az úgynevezett miniszteri keret felhasználására vonatkozott: arra a pénzre, amelyről személyesen a kultúráért felelős miniszter, Hiller István dönthetett.

Az NKA által szétosztható pénz 25 százalékáról közvetlenül a miniszter dönthetett az elmúlt években. Hiller a 2006-2008. évi támogatások 97,5 százalékát egyedi döntéssel hagyta jóvá, és csupán 2,5 százalékára írt ki pályázatot - derül ki az ÁSZ jelentéséből. A számvevőszék összesítő táblázata szerint 2006-ban 333 megkötött szerződésre 1 milliárd 862 millió forintot fizetett ki az NKA miniszteri döntés alapján. 2007-ben 1 milliárd 300 millió forintot osztott így szét Hiller, 2008-ban 1 milliárd 922 millió forintot.

Nem tudni, mire való a miniszteri keret

Az ÁSZ szerint még azt sem lehet tudni, egyáltalán mi a célja ennek a miniszteri keretnek, ezt ugyanis sem az alapok általános működését szabályozó jogszabályok, sem az egyes alapok létrehozását, működtetését szabályozó törvények és kormányrendeletek nem határozták meg. Az biztos, hogy nem a sürgős esetek gyors megoldását szolgálja, mert a megítélt összeg első részletét a kérelem beérkezésétől számított átlagosan 9,2 hónap múlva utalták ki - olvasható az ÁSZ jelentésében.

Azt sem lehet átlátni a számvevőszék szerint, mi alapján születtek meg az egyes döntések: nincs egységes, mérhető, a pályázók által is megismerhető szempontrendszer. A miniszter sokszor anélkül döntött támogatás odaítéléséről, hogy a kérelmező megadta volna a megalapozott döntéshez szükséges valamennyi információt. 2008-ban például a támogatási kérelmek 48 százalékában nem írták le az összes, a szakmai program objektív bírálatához szükséges adatot, hogy ki, mit, hol, mikor és kinek hozna létre a pénzből, és hogyan képzelik el a megítélt összeg elköltését - áll az ÁSZ-jelentésben. Gyakran hiányzott például a tervezett rendezvény részletes programja, az érdeklődők várható létszáma vagy az elkészítendő kiadványok, CD-k, könyvek példányszáma.

Egyenlőtlen esélyek

A számvevőszék szerint további probléma, hogy nem egyenlő esélyekkel pályázhattak támogatásra a különféle szervezetek a miniszteri keretből. "A miniszteri keretből egyedi támogatás igénylésének lehetőségéről, ügymenetéről az NKA, az OKM honlapja és az Oktatási és Kulturális Közlöny sem adott tájékoztatást, ami csökkentette a támogatást igénylők esélyegyenlőségét" - mondta ki az ÁSZ.

Az [origo] a megítélt támogatások nyilvános adatai alapján áttekintette, hogy 2006-tól 2010 február végéig milyen célokra, milyen szervezetek kaptak pénzt a miniszteri keretből. A miniszteri támogatáshoz jutók egyik nagy csoportját önkormányzatok és polgármesteri hivatalok alkotják.

Az [origo] összesítése szerint az elmúlt négy évben 68 település, megye, illetve fővárosi kerület önkormányzata vagy polgármesteri hivatala kapott pénzt a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből. A legtöbb érintett önkormányzat ebben az időszakban csak egy vagy két alkalommal jutott így támogatáshoz. Két önkormányzat kapott háromszor támogatást, egy ötször, és mindössze két olyan önkormányzat van, amelyik ennél is többször kapott pénzt kulturális célra a miniszteri keretből.

Hiller választókerülete, Soroksár és Pesterzsébet tarolt

Az egyik a fővárosi XXIII. kerület, Soroksár önkormányzata, a másik Budapest XX. kerülete, Pesterzsébet. Hiller István kulturális miniszter a 2002-es országgyűlési választásokon a budapesti 29. választókerületben, Pesterzsébet-Soroksáron jutott be a parlamentbe. 2006-ban szintén ebben a választókerületben szerzett mandátumot, és az idei választásokon is itt indult (a vasárnapi első fordulóban 30 százalékot szerzett, míg fideszes ellenfele, Földesi Gyula több mint 47-et). Vagyonnyilatkozata szerint Hillernek van egy lakóháza is Pesterzsébeten.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szerint ha a pályázatot helyi önkormányzat nyújtotta be, az adott választókerületben megválasztott vagy az érintett településen lakóhellyel rendelkező országgyűlési képviselő a támogatási döntés meghozatalában nem vehet részt. Az összeférhetetlenségi szabállyal érintett kérelmeket Hiller az úgynevezett Miniszteri Ideiglenes Kollégium (MIK) hatáskörébe utalta. Formálisan tehát nem ő döntött a pénzek kiutalásáról, bár az ÁSZ jelentése szerint a vizsgált időszakban, 2008-ban és 2009-ben szeptember 30-ig az összes elé kerülő kérelmet támogatta a MIK.

A soroksári önkormányzat összesen hat alkalommal jutott pénzhez. 2006-ban az idősek világnapja programjainak lebonyolítására kapott 350 ezer forintot. 2008 őszén az önkormányzat a Táncsics Mihály Művelődési Ház számára kért és kapott 154 ezer forintot a Búzavirág Magyar Nóta Klub 2008-as rendezvényeire. 2009-ben ugyanez a művelődési ház négyszer kapott miniszteri keretből támogatást: 250 ezer forintot egy vígopera bemutatására, 400 ezer forintot drámajátékos előadásokra, 300 ezer forintot az idősek világnapja rendezvényre, valamint múzeumlátogatás és klubdélutánok szervezésére, és végül 300 ezer forintot arra, hogy a soroksári férfi népdalkör kórustalálkozókon vehessen részt.

A pesterzsébeti önkormányzat kilenc alkalommal kért sikeresen pénzt a miniszteri keretből. 2007-ben 1,8 millió forinthoz jutottak a VI. Keresztúr Kistérségi Napok Kulturális Fesztivál megrendezésére. Ugyanebben az évben 400 ezer forintot kapott a pesterzsébeti polgármesteri hivatal "finnországi szakmai úton való részvételre", és 2 millió forintot a Pesterzsébet történetét bemutató könyv újranyomtatására. 2008-ban 1,2 millió forintot szereztek újévi koncert rendezésére, 1,5 milliót állandó ingyenes kiállításra a hivatalban, 3 millió forintot kaptak egy épülő uszoda előcsarnokának "monumentális falfelületére elhelyezendő műalkotás elkészíttetésére". 2009-ben a pesterzsébeti művészeti esték nevű rendezvényt támogatta a miniszteri keret 3 millió forinttal, és ebben az évben is jutott 1,5 millió forint újévi koncertre. 2010 januárjában 3 millió forintot kapott Pesterzsébet a miniszteri keretből arra, hogy megvásárolják és közterületen elhelyezzék Vizsolyi János szobrászművész szobrát.

Mikulás-ünnepség és elektromos orgona

Nem csak a soroksári és pesterzsébeti önkormányzatok, hanem különféle egyéb helyi szervezetek is sikerrel igényeltek több alkalommal miniszteri támogatást a Nemzeti Kulturális Alapból. Tizenegy alkalommal kapott pénzt az önkormányzat által is támogatott Pesterzsébeti Múzeum kiállításokra, programokra, művészek díjazására, könyvkiadásra. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet négyszer jutott miniszteri keretből támogatáshoz. Ezen kívül az egyik pesterzsébeti plébánia 2 millió forintot kapott elektromos orgona vásárlására, 2009-ben 250 ezer forinttal támogatta a miniszteri keret az erzsébeti-soroksári nagycsaládosok Mikulás-ünnepségének kulturális programjait, és félmilliót áldozott egy helyi művészeti alapítvány táncprodukciójára. Soroksáron az önkormányzaton kívül a helyi nőegylet, a Galéria 13 Soroksár Kulturális Szolgáltató Kht. és a Rozmaring Nyugdíjas Egyesület jutott a miniszteri keretből támogatáshoz.

Kitartó pályázással magyarázzák sikereiket a kerületek

A soroksári önkormányzat sajtósa, Lángné Bakallár Imola csütörtökön az [origo] érdeklődésére nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az önkormányzat szerint szerepet játszott-e a soroksári támogatási igények elbírálásában Hiller személyes helyi  kötődése. Nemmel válaszolt arra is, hogy ugyanennek a tényezőnek volt-e szerepe abban, hogy az önkormányzat ismerte a támogatás igénylésének lehetőségét és ügymenetetét.  "Minden esetben próbáltunk és próbálunk részt venni pályázatokon - oktatási és kulturális témákban is. A polgármesteri hivatalban 2 fő áll alkalmazásban, akik pályázatfigyeléssel és pályázatírással foglalkoznak. Ezenkívül az oktatási és kulturális osztály, valamint az oktatási intézmények is keresik a pályázati lehetőségeket" - írta az [origo]-nak.

Ugyenezeket a kérdéseket feltettük a pesterzsébeti önkormányzatnak is csütörtök reggel. Komoróczy László alpolgármester válaszát azzal kezdte, hogy Pesterzsébet egyike a főváros legszegényebb kerületeinek, mivel nincs sok vállalata, irodája, kereskedelmi egysége, ezért nincs, illetve nagyon kevés a saját adóbevétele. "Ezért Pesterzsébet fejlődése érdekében mindenkoron rá van kényszerítve, hogy forrásait kiegészítendő pályázatokon induljon" - írta az alpolgármester. Közölte, hogy a polgármesteri hivatalban több munkatárs foglalkozik pályázati lehetőségek felkutatásával, pályázatírással, a pályázatok lebonyolításával. "Ezért nem meglepő, hogy a kérdéseiben szereplő időpontok között több pályázaton indultunk és nyertünk. Így volt ez azelőtt is, és a jövőben is csak így tudunk fejlődni" - tette hozzá.

A pesterzsébet alpolgármester azt írta: a pályázati lehetőségekről tájékozódtak fogadóóráján Hiller István minisztertől, de szerinte a miniszteri keretből kérhető támogatás lehetősége megtalálható az NKA honlapján, és ezeket az információkat bárki beszerezhette a honlapokról, illetve az OKM és az NKA szakembereitől. Az NKA honlapján jelenleg valóban találhatók információk a miniszteri támogatásról, ezek azonban korábban még hiányoztak a számvevőszék jelentése szerint, amely a 2005-től 2009 októberéig terjedő időszakot átfogó ellenőrzés alapján készült.

Megkerestük kérdéseinkkel az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóirodáját is, amely annyit közölt: az 1993 óta hatályos Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény rendelkezik a miniszteri keretből történő támogatás lehetőségéről, és a törvény nyilvános, mindenki számára elérhető. Arra a kérdésre, hogy Hiller személyes kötődése szerepet játszott-e a támogatások odaítélésében, a sajtóiroda azt válaszolta: "Az önkormányzatok részére történő támogatások megítélését nem a miniszter egy személyben, hanem egy kollégium dönti el."