Rendőröket, mozdonyvezetőket, értelmiségieket és sok más csoportot tömörítő érdekvédő szervezetek tüntetnek csütörtökön a kormány politikája ellen. A parlamenthez két rendvédelmis szakszervezeti vezető szervezett "bohócforradalmat", hogy megvonják a bizalmat a kormánytól a nyugdíjszabályok megváltoztatása miatt, az ország szakszervezeti tagjainak jelentős részét tömörítő szervezetek pedig országszerte autós felvonulással és dudálással tiltakoznak, nemcsak a nyugdíjak miatt.

Több, egymástól részben független demonstráció is lesz csütörtökön Budapesten és országszerte a kormány különböző intézkedései ellen. Elsőként két rendvédelmi szakszervezet elnöke, Árok Kornél és Kónya Péter hirdetett tüntetést csütörtökre azok után, hogy a parlament június 6-án elfogadta a rendvédelmi dolgozók nyugdíjkedvezményeinek eltörlését lehetővé tévő alkotmánymódosítást, majd négy nagy szakszervezeti szövetség is bejelentette, hogy országos demonstrációt tartanak. Összegyűjtöttük, hogy ki mit csinál csütörtökön, és miért.

"Bohócforradalom"

Mit akarnak?

A rendvédelmi szakszervezetek április eleje óta tüntetnek az ellen, hogy a kormány át akarja alakítani a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazás szabályait. A kormány tárgyalt is a szakszervezetekkel, egészen június 7-ig egyeztettek, de nem tudtak megállapodni, a parlament pedig elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely utat nyit a nyugdíjszabályok megváltoztatása előtt.

A magukat bohócforradalmároknak nevező szervezők szerint a kormányt senki nem hatalmazta fel arra, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket alkossanak, szerzett jogokat vegyenek el a munkavállalóktól, és "létbizonytalanságba" taszítsanak sok embert, ezért "bizalomvesztés miatt, visszamenőleges hatállyal" vissza akarják vonni a tavalyi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP-re leadott szavazatukat.

Kik ők?

A bohócforradalmat a tárgyalások során működő rendvédelmi sztrájkbizottság két egymást követő elnöke, Kónya Péter és Árok Kornél hirdette meg magánszemélyként, miután az egyik utolsó egyeztetésen állításuk szerint Orbán Viktor azt mondta egy javaslatukra, hogy azt majd a bohócügyi államtitkárával egyezteti (a forradalom szintén Orbán egy korábbi, a tavalyi választásokat fülkeforradalomnak nevező kijelentésére utal).

Mindketten szakszervezeti vezetők, Kónya Péter a hét, rendvédelmi területen dolgozókat védő szakszervezetet tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke, Árok Kornél pedig a FRDÉSZ egyik tagszervezetének, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke. Tapasztalt szakszervezetisek. Kónya a Szovjetunióban, a Lvovi Egyetemen szerzett diplomát haditudósításból, a rendszerváltás után egy ideig a Magyar Honvéd című lapnál dolgozott, majd 1995-ben már az érdekvédelemben, a Honvéd Szakszervezet szóvivőjeként. 1997-ben választották meg az FRDÉSZ elnökének, azóta függetlenített szakszervezeti vezető, ez a főállása.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kónya Péter a rendvédelmi dolgozók egy korábbi tüntetésén


Kónya szervezete, az FRDÉSZ 2005-ben egyesült a Liga Szakszervezetekkel, amelyből azonban 2009-ben kizárták, arra hivatkozva, hogy elvesztette a szakszervezeteknél alapvető pártfüggetlenségét, ugyanis három tagszervezete pártot alapított. Kónya akkori nyilatkozatai alapján konfliktusa volt a Ligát vezető Gaskó Istvánnal is.

Árok Kornél csak néhány éve vezeti a HTFSZ-t. Ő volt az egyik alapítója annak a pártnak - az Egységes Magyarországért Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége pártnak -, amely miatt kizárták az FRDÉSZ-t a Ligából. A pártot a 2010-es országgyűlési választás előtt nyilvántartásba vette a választási bizottság, de egy jelöltet sem tudtak állítani.

A két szakszervezeti vezető magánemberként hirdette meg a "bohócforradalamat", de honlapjaik szerint már több szakszervezet és civil szervezet is csatlakozott hozzájuk. Ezek közül kettőt neveztek meg név szerint is: csatlakozott a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (PVDÉSZ) elnöksége és egyes megyei szervezetei, valamint a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Árok Kornél a rendvédelmi dolgozók egy korábbi tüntetésén

A bohócforradalmárok déltől gyülekeznek a Parlamentnél, a szavazás délután négy órakor kezdődik.

"Dudálj velünk!"

A bohócforradalom bejelentésének másnapján négy szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is bejelentette, hogy országszerte tüntetéseket szerveznek június 16-ra. Budapesten és minden megyeszékhelyen autós felvonulásokat fognak tartani, Budapesten a Hősök teréről Budára, majd vissza autóznak délután három órától.

Mit akarnak?

A négy szövetség a Dudálj velünk! elnevezésű akcióval a nyugdíjrendszer átalakítása, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj megszüntetése ellen, továbbá a munkanélküli- és szociális ellátások összegének "drasztikus" csökkentése, a munka törvénykönyvének megváltoztatása, az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) megszüntetése és "az érdekegyeztetés súlytalanná tétele", valamint az országos bérmegállapodás megállapítása ellen tiltakozik.

A négy társaság azt szeretné elérni, hogy ezekben a kérdésekben azonnal kezdődjenek tárgyalások a szakszervezetekkel, még a kormány döntése előtt.

Kik ők?

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)
Az MSZOSZ-t 1990-ben alapították a rendszerváltáskor megújuló szakszervezetek. Elsősorban a versenyszférában dolgozók szakszervezeteit tömörítik, 38 tagszervezetük között vannak az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a bányászatban dolgozókat védő szakszervezetek is. Elnökük, Pataky Péter a kormányváltáskor azt mondta, hogy legalább 150 ezer új állást várnak az Orbán-kormánytól, amelynek tennie kellene a feketemunka kifehérítéséért és a szakképzés helyreállításáért is.

Az MSZOSZ májusban a kormány mintájára "társadalmi konzultációt" kezdeményezett tíz kérdésben, ezek között is szerepeltek a nyugdíjjal kapcsolatos, az egykulcsos adórendszerre, a munkahelyteremtésre és a munkaügyi kormányzati intézkedésekre vonatkozó kérdések. Az MSZOSZ az előző kormányzati ciklusban utcára vonult többek között 2009-ben a megszorító intézkedések ellen tiltakozva, és felvetették, hogy a kormánynak lehetőséget kellene adnia a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy visszalépjenek az állami rendszerbe.

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)
A közszférában dolgozókat védő szakszervezetek rendszerváltás óta tartó együttműködéséből alakult meg 1995-ben, tag- és társult szervezetei között ott vannak minisztériumok, a statisztikai hivatal, az adóhivatal munkavállalóit védő szakszervezetek is, 32 tagszervezetében 2007 végén 257 ezer tagot tartottak nyilván. Alapvető céljuk a közszolgálati pálya vonzerejének növelése és az érdekegyeztető fórumok fontosságának hangsúlyozása. Elnökük Varga László, egyik alelnökük pedig Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, aki az elmúlt hetekben több rendvédelmi szakszervezeti vezetővel együtt vett részt a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége
Elsősorban a közlekedésben és a városi tömegközlekedésben dolgozókat tömörítő szakszervezeti szövetség, tagszervezetei közé tartozik többek között a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezete és a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete is.

A szövetség már a Bajnai-kormány idején is tiltakozott az ellen, hogy az akkori kormány nem készítette elő időben a korkedvezményes nyugdíj jogintézménynek megújítására vonatkozó javaslatát, és nehezményezték a cafeteria megadóztatását.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Pedagógusok egy korábbi tüntetésen az oktatási államtitkárságnál

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
A rendszerváltás óta működik az ÉSZT is, amelyet a Szakszervezetek Tudományos Dolgozóinak Koordinációs Testülete alakított meg, de ott volt a megalakulásnál a Sajtószakszervezet és az Írók Szakszervezete is. A tömörülés - a honlapjukon szereplő önvallomás szerint - "a természet sokak szerint legértelmesebb állatában: a delfinben találta meg azt az emblémát, amely törekvéseit jelképezheti". Céljuk az, hogy az értelmiségi munka, például az oktatás, a kutatás, az egészségügy megkapja "azt a társadalmi szerepet, amelyet minden fejlett és nyugati társadalomban természetes módon meg kell kapnia". Az ÉSZT az előző kormányzati ciklusban utcára vonult 2009-ben a megszorítások, illetve 2007-ben az egészségbiztosítási törvény elleni tiltakozásul is.

A Liga Szakszervezetek azaz a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is bejelentette, hogy "a közös szakszervezeti célok elérése érdekében" támogatja a 16-ára szervezett tiltakozó akciókat, és azt ajánlotta tagjainak, hogy minél többen vegyenek részt a csütörtöki megmozdulásokon.

Kik ők?

A Ligát még a rendszerváltás előtt, 1988 decemberében hozták létre, jelenleg egyike a hat magyar szakszervezeti szövetségnek. A honlapjukon olvasható adatok szerint 80 tagszervezetük van, ezeknek 2007-ben egy összesítés szerint összesen több mint százezer tagjuk volt. A Liga tagszervezetei 17 nemzetgazdasági ágazatban, összesen több mint 800 munkahelyen vannak jelen.

A szövetséget Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke vezeti, társelnöke Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet vezetője, valamint Gál Rezső, a villamosipari dolgozókat tömörítő szakszervezet elnöke. A szövetségnek tagja többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Orvosok Szövetsége és az Olajipari Munkások Szakszervezete is.

A Liga a Gyurcsány-kormány idején 2007 őszén hirdetett országos sztrájkot az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának napjára, akkor Orbán Viktor a Fidesz nevében szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a Liga által szervezett tüntetést.

Forrás: Miniszterelnökség
Orbán Viktor és Gaskó István áprilisi találkozásukkor

Mit akarnak?

A Liga nem csak a korkedvezményes nyugdíjak eltörlését nehezményezi. Elfogadhatatlannak tartják a munka törvénykönyve szerintük kedvezőtlen módosításait és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) feloszlatását is. Az Orbán-kormány megalakulása óta nem először adnak hangot a problémáiknak, már tavaly nyáron az OÉT összehívását kezdeményezték, miután a kormány bejelentette, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a végkielégítésekre a költségvetési szektorban. Áprilisban Orbán Viktor személyesen találkozott a Liga elnökével, Gaskó Istvánnal, hogy meghallgassa a szakszervezetek kritikáit (erről bővebben ebben a korábbi cikkünkben olvashat). A Liga a csütörtöki megmozdulásokon túl céljaik eléréséért a hónap végére, 29-ére országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkot hirdet, a sztrájkban részt venni nem tudó szervezetek pedig a Független Rendőr Szakszervezet koordinálásában országszerte forgalomlassító félpályás útlezárásokat tartanak.

A Liga-tag Független Rendőr Szakszervezet szerdai közleménye szerint az ORFK el akarja lehetetleníteni, hogy a rendőrök részt vegyenek a csütörtöki demonstráción, mert csütörtökre behívták szolgálatra az összes rendőrt.