A főváros korábbi javaslataiból, régebbi szakértői anyagokból és sajtóban megjelent ötletekből gereblyézték össze - hozzáadott érték nélkül - a Századvég Gazdaságkutató munkatársai a BKV finanszírozási reformjáról szóló koncepciót, amelyet két hete adott le a cég a nemzetgazdasági tárcának és a Miniszterelnökségnek - értesült az [origo]. A cég vezérigazgatója szerint "tűzoltásra" kaptak felkérést, miközben a megbízó elfelejtette közölni velük, hogy két, időközben hozott kormányintézkedés miatt a koncepciótól várt megtakarítások többszörösére van szükség a BKV megmentéséhez.  

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól decemberben elnyert, kiegészítéseivel együtt több mint 2 milliárd forintos keretszerződés első érdemi megbízásaként dolgozta ki a Századvég Gazdaságkutató a BKV finanszírozási reformját tartalmazó koncepciót, amely az újonnan bevezetendő közműadóról vált ismertté az elmúlt napokban - értesült az [origo].

A közműadó már ismertetett változata mellett - amelyet azok a cégek fizetnék, amelyeknek közmű- vagy kábelvezetékei fővárosi tulajdonú földben futnak - az [origo] információi szerint a köztehernek egy másik alternatívája is versenyez a javaslatban.

Az intézkedésnek ez a verziója csak a budapesti közműcégeket érintené, mégpedig úgy, hogy az önkormányzati tulajdonú közműcégek eredményeit (nyereségét) összevonnák (a különböző társaságokat például egy közös holdingba terelve), és a BKV finanszírozásába forgatnák vissza. 

Hozzáadott érték nem volt

A nemzeti fejlesztési tárca - ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk - február végén tette közzé a kormányzati honlapon annak a Századvég-csoporttal decemberben kötött szerződésnek a kiegészítését, amelynek értelmében a régóta a jobboldal szellemi háttérbázisának számító Századvég Alapítvány, a tavaly szeptemberig Giró-Szász András által vezetett Strategopolis Kft. és a kormányszóvivői kinevezésig szintén Giró-Szász tulajdonában lévő Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014 végéig elemzéseket és szakpolitikai tanulmányokat készít a különböző minisztériumoknak összesen több mint 2 milliárd forintért.

A Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója, Fürjes Balázs Zoltán a javaslatcsomaggal kapcsolatban megerősítette az [origo] értesülését, miszerint a cégnél egy ötfős szakértői csapat mindössze két hetet kapott a reformkoncepció összeállítására.

"A BKV hitelezéséhez szükséges állami garanciavállaláshoz, valamint az új közszolgáltatási szerződés aláírásához szükséges döntések szoros határidőt diktáltak. A két hét így csak a tényfeltárásra, a probléma strukturálására és a felmerült megoldási javaslatok sorba rendezésére adott lehetőséget" - magyarázta a vezérigazgató, elismerve, hogy a szakértők az időhiány miatt nem saját javaslataikból, hanem a főváros, illetve egyes szakértők korábbi felvetéseiből, régebbi tanulmányokból valamint újságcikkekben, politikusok nyilatkozataiban elhangzott információkból állították össze és egészítették ki elemzésekkel a koncepciót.

Dugódíjtól az elektronikus jegyig

A válságterv végül hat konkrét, bevételi és bekerülési összeget is tartalmazó intézkedést és több, számítások nélküli alternatívát kínált a BKV finanszírozási gondjainak enyhítésére. A javaslatok válogatási szempontja a vezérigazgató szerint az volt, hogy a nagyjából harminc javaslat közül a teljesen irreálisakat - például a januárban felvetődött havi tízezer forintos útdíj ötletét - kiszűrték, aztán kirostálták azokat is, amelyek az Európai Unió várható tiltakozása (pl. az iparűzési adó alapján számított ún. közlekedési adó bevezetése) vagy az ellenérdekeltek lobbija miatt (pl. a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás újraszámolása vagy az agglomerációs települések bevonása a finanszírozásba) lettek volna megvalósíthatatlanok.

A fennmaradó javaslatok között ennek ellenére több olyan is maradt, amelyben nincs konszenzus: a helyi közlekedés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésétől és a 2013 második félévétől bevezetendő dugódíjtól (behajtási díjtól) például egyaránt nagyjából 10 milliárd forintot vár a javaslat, előbbit azonban a koncepciót véleményező nemzetgazdasági tárca ellenzi a kieső költségvetési bevétel miatt, míg utóbbit a főváros tartja megvalósíthatatlannak a kitűzött határidőre.

A már említett közműadónak egyik megoldásához sem társított részletes számításokat a Századvég, és egyelőre "a föld alatti cső- és kábeladót", illetve a közműcégek nyereségmegosztását is csak alternatívaként fogalmazta meg az anyagban.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

A dokumentum az [origo] információi szerint a fentiek mellett a hosszú távú megtakarítás miatt bevezetendő, de "az első két évben még negatív szaldóval járó" elektronikus jegyrendszer kiépítésére, valamint az elakadt uniós források felülvizsgálatára is javaslatot tesz. Jelentős megtakarítást vár emellett a tervezet a BKV vállalatirányítási, beszerzési és egyéb üzleti folyamatainak ésszerűsítésétől, illetve átszervezésétől is.

Nem a közlekedést, hanem a gazdasági környezetet kell ismerni

A közlekedésszakmai javaslatok feltűnő hiányáról Fürjes Balázs Zoltán azt mondta, a kialakult helyzetben a megrendelő Miniszterelnökség elsősorban "krízismenedzsmentet", vagyis elsődlegesen pénzügyi és nem szakmai megoldásokat várt a cég szakértőitől.

"Tanácsadóink - jómagam is - hazai és nemzetközi tanácsadói és felsővezetői tapasztalattal rendelkeznek, számos hasonló megbízást sikerrel teljesítettek. Nem közlekedésre szakosodtunk, ez tény, de a BKV átszervezéséhez nem is a személyszállítási piacot, hanem a gazdasági és szabályozási környezetet kell ismerni" - mondta a vezérigazgató.

"A fő kérdés az volt, miként tudna az állam mint végső finanszírozó kontrollt gyakorolni a jövőben a költségek folyamatos növekedésére. Erre tettünk gyakorlati javaslatokat, amelyek alapján a döntéshozók véleményem szerint meg tudnak állapodni a hosszú távú megoldásról. Az elmúlt hetek kiszivárogtatásai ezt a folyamatot azonban veszélyeztetik" - tette hozzá Fürjes Balázs Zoltán, kiemelve, hogy a főváros vezetése is sok energiát fektetett bele, hogy magas színvonalú eredmény szülessen.

Csak a fő szempont hiányzik 

Bár a Századvég megbízásakor a Miniszterelnökség alighanem tisztában volt vele, hogy a 2013-as hiánycél tartása érdekében a kormány pár nappal később határozatot hoz a BKV támogatásának csökkentéséről, illetve azzal is, hogy a múlt héten benyújtott személyszállítási törvény megszünteti a vállalatnak eddig járó (2011-ben 16 milliárd forintra rúgó) fogyasztói árkiegészítést (ezzel kompenzálja az állam a társaságnak azt a bevételkiesést, amelyet a különböző állami - diák, nyugdíjas és egyéb - utazási kedvezmények miatt szenved el), a tanulmány megrendelésekor a Századvéggel ezt nem közölték. A koncepció emiatt úgy került az NGM elé, hogy tudható, az említett kormányintézkedések miatt a javaslatban szereplő megtakarítások többszörösére lesz szükség 2013-ban.

Arra a felvetésünkre, hogy ennek fényében mi értelme van egyáltalán az elkészült tervezetnek, Fürjes Balázs Zoltán azt mondta: "E pótlólagos források megtalálása alighanem egy következő lépcső lehet, amire még nem kaptunk felkérést." Arra a kérdésre, hogy a fent említett keretszerződésen belül az eddig végzett munkáért mennyit számláztak a Miniszterelnökségnek, nem kívánt válaszolni, de kérdésünkre megerősítette, az nem éri el a húszmilliós nagyságrendet.

Kedden dőlhet el az anyag sorsa

Az [origo] fővárosi forrásai - ahogy arról korábban beszámoltunk - részben a fenti lépések figyelmen kívül hagyása, részben a bevételek túlkalkulálása miatt használhatatlannak nevezték a Századvég koncepcióját.

A közlekedési cég finanszírozásáról november óta tart a vita a kormány és a főváros között. Tarlós István főpolgármester többször a BKV csődjét és a járatok leállását vizionálta arra az esetre, ha a kormány rövid időn belül nem ad segítséget a cégnek, és nem oldja fel a társaság 32 milliárd forintos normatív támogatásának zárolását. A kormány, illetve személyesen Orbán Viktor miniszterelnök azonban több alkalommal világossá tette, hogy csak akkor segít, ha a főváros életképes javaslatot tesz le arra vonatkozóan, hogy a folytonos állami segítségkérés helyett hogyan állhatna a saját lábára a BKV.

A kormány garanciavállalása híján a főváros hónapok óta képtelen volt megállapodni hitelező bankjaival a közlekedési cég adósságának átütemezéséről, a kormány csütörtöki ülésén azonban úgy döntött, hogy megadja a kért állami garanciát. A főpolgármester csütörtöki bejelentése szerint a fent vázolt koncepció alapján legközelebb kedden egyeztet a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral a BKV finanszírozásáról.