Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Palkovics László a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen közölte: a cél az, hogy a fiatalok "másként gondolkodjanak, mint akik ezeket a tetteket elkövették". Hozzátette,
a holokauszt nemcsak a koncentrációs táborokat jelenti, hanem azt a félelmet, azt a tudatlanságot is, amely a gyűlölet, az antiszemitizmus táptalaja volt".
Mint mondta, folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy magunk és gyermekeink tisztességét, emberségét, tudását és emlékezetét megtartsuk és fenntartsuk. Kitért arra: a holokauszt felelősség is, hiszen világunkat úgy kell alakítanunk, hogy ne határolódhassunk el egy eseménytől azzal, hogy nincsen hozzá közünk.
A történelem, a kultúra közös ügy, ahogyan a jövőnk is - jelentette ki Palkovics László, aki kiemelt kötelességének nevezte. hogy az iskolában a gyerekek a tolerancia és az elfogadás szellemében nevelkedjenek, s tanulják meg, hogy az emberi élet és az alapvető emberi értékek védelmében mindig fel kell emelni szavunkat.
Szólt arról is:
az oktatás az egyetlen egységes módja annak, hogy a gyermekek megismerjék az ország és a magyarországi zsidóság kapcsolatát,
s egyben tanuljanak is a közös múltból, de úgy, hogy a történelmi adatokon túlmutató tudást szereznek.
A holokauszt nemzeti történelmünk része, amivel erkölcsi kötelességünk szembenézni
- fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva, hogy az ártatlan áldozatok emlékének megőrzése mellett az is feladatunk, hogy ilyen vagy hasonló tragédiák soha többé ne történhessenek meg.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete a megemlékezésen arról beszélt:
a holokauszt nem csupán a zsidóság tragédiája volt, hanem "olyan kor, amikor a civilizáció megbukott, amikor a kulturális értékek semmivé lettek",
a hatmillió áldozat pedig nem csupán egy szám, hanem a történelem első olyan kísérletének áldozata, amely egy népet akart eltüntetni a Föld színéről.
Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön - fogalmazott a nagykövet, hangsúlyozva, az akkori és a mai helyzet közötti különbségek egyike, hogy Izraellel "van egy otthonunk, van egy államunk, és sosem leszünk ismét védtelenek".
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt emelte ki, hogy néhány év múlva már nem lesznek közöttünk a holokauszt szemtanúi, így "elkezdődik Auschwitz történelmének jövője", és csak rajtunk múlik, hogy a fiatal nemzedékeknek lesz-e bármilyen kötődésük a történelem e szeletéhez.
Hangsúlyozta, hogy az emlékezés célja nem a sajnálat, hanem az, hogy "a gyűlölet ne terjedhessen el újra a népek között". Megjegyezte,
van múltunk, amelyre büszkék lehetünk, és amelyhez kapcsolódhatunk; meg kell teremtenünk egy a holokauszttal számot vető, eleven és sokszínű magyar zsidó élet jövőjének az alapjait".
Dolgozni, fejlődni akarunk egy a sokszínűséget nem pusztán toleráló, de lehetőségként ünneplő, józan és bizakodó Magyarországon - fogalmazott a Mazsihisz elnöke.
A Páva utcai emlékközpont zsinagógaépületének karzatán rendezett emlékkiállítást megnyitva Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, fel kell emelnünk a szavunkat "egy tulajdonképpen kortalan múlt" ellen, hogy az soha ne ismétlődhessen meg.
A múltban nincs teendőnk és nincs mozgásterünk, ott már minden elvégeztetett. De a jelen és a jövő a miénk - jelentette ki,
hangsúlyozva, mekkora jelentősége van ennek az emlékközpontnak, amely történelmi tudás mellett érzelmi és erkölcsi értelmezést ad a múltról a jelen és a jövő nemzedékei számára.
