A naperőművek árnyoldala

drón, drónfotó, légifelvétel, légi, felvétel, fotó, napelem, park, napenergia, solar, Thaiföld, úszó, vízi
This aerial photo taken on February 23, 2022 shows floating solar panels for the Sirindhorn Dam hydro-solar farm run by the Electricity Generating Authority of Thailand (EGAT) in Ubon Ratchathani. (Photo by Jack TAYLOR / AFP)
Vágólapra másolva!
A súlyos európai energiakrízisnek – kiegészülve az orosz-ukrán konfliktus hatásaival – nagyon súlyos következményei vannak. Sokkolóan magas gáz- és áramárakkal, valamint gáz- és áramhiánnyal szembesülnek az uniós tagországok. A gazdasági növekedés lelassulásához súlyos szociális problémák társulnak. Ezeket tovább súlyosbítja, hogy klímavédelmi és más okokból európai szinten hatalmas erőművi kapacitások fognak kiesni a jövőben. Magyarország elemi érdeke, hogy a jövőbeli fogyasztás kielégítéséhez szükséges áram döntő részét hazai erőművek termeljék meg, ezzel minimalizálva a súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó importkitettséget. E cél eléréséhez a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett a naperőművek további jelentős fejlesztése szükséges. Utóbbi áramtermelési mód esetében, az előnyök mellett, azonban vannak olyan rendszerszintű problémák, amelyeket mihamarabb meg kell oldani. Ezen a téren elkezdődtek a változások.
Vágólapra másolva!
Forrás: Hárfás Zsolt

Ne Paksot terheljék vissza!

Örvendetes hír, hogy a hazai naperőművi kapacitások a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekednek. 2022. április eleji adatok szerint a hálózati (1934 MW) és a háztartási méretű (1125 MW) napelemek együttes kapacitása már meghaladta a 3000 MW-ot. Nem véletlen, hogy a hazai rendszerirányító, a MAVIR 3000 MW értéken határozta meg azt a naperőművi korlátot, ami mellett a jelenlegi villamosenergia-rendszer még stabil és folyamatos működését nem veszélyezteti a napenergia volatilitása. Ehhez jön még hozzá a szintén időjárásfüggő szélerőművek mintegy 320 MW-os kapacitása is.

Az elmúlt években már többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a naperőművi kapacitások jelentős bővülése hatással van a Paksi Atomerőmű termelésére. Arról van szó, hogy a naperőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele bizonyos naposabb időszakokban (alacsonyabb rendszerterhelés és az export lehetőségének hiánya miatt) a MAVIR-t arra kényszeríti, hogy csökkentse a Paksi Atomerőmű teljesítményét, ami azt eredményezi, hogy jelentős veszteséget kénytelen elkönyvelni az ország legolcsóbb áramát adó Paksi Atomerőmű.

Ha a csúcsra járó naperőművek termelése miatt a Paksi Atomerőművet visszaterhelik, akkor minden egyes meg nem termelt 1 kWh villamos energia vonatkozásában rendszerszinten mintegy 26 Ft veszteség keletkezik. (A KÁT naperőművi átlagár például 38 Ft/kWh, miközben a Paksi Atomerőmű árama csak közel 12 Ft/kWh). A helyzet paradoxona, hogy egy sokkal olcsóbban termelő erőművet kell visszaszabályozni azért, hogy a támogatott naperőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. Ez nonszensz! Csak hogy érzékeljük: 1 TWh naperőművi termelésre vonatkoztatva ez 26 milliárd forintot jelent!

8 nap – 3 paksi visszaterhelés

A Paksi Atomerőmű visszaterhelése a növekvő naperőművi kapacitások miatt egyre többször fordul elő. 2022. április 10-én a paksi 1-3. blokkot összesen 150 MW-tal, április 17-én 220 MW-tal és április 18-án 100 MW-tal csak azért kellett visszaterhelni több órán keresztül, mert éppen jobban sütött a nap, és a naperőművek által termelt áramot kötelezően át kellett venni. Bizonyos esetekben a szélerőművek nagyobb áramtermelésének a kötelező átvétele is a paksi blokkok teljesítményének a csökkentését eredményezi.

Az ábra a Paksi Atomerőmű, a naperőművek és a szélerőművek termelését mutatja
2022. április 10-én 0-24h között Forrás: MAVIR

Gazdasági szempontból teljesen abszurd, hogy az olcsón termelő Paksi Atomerőművet csak azért terhelik vissza, hogy közel háromszoros áron kötelezően átvegyék a nap- és szélerőművek által megtermelt áramot. A műszaki és a klímavédelmi aspektusokról nem is beszélve. Ilyen esetek más országokban is gyakran előfordulnak.

Megfelelő, teljes körű jogi szabályozással, műszaki megoldásokkal mihamarabb el kellene érni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát biztosító Paksi Atomerőmű folyamatosan, a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemelhessen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is, a legtöbb áramot termeljék. Ez azt jelenti, hogyha bármilyen okból a rendszerben lévő erőművek leszabályozására van szükség, akkor ne a Paksi Atomerőművet szabályozzák le, hanem (tovább) csökkentsék más erőművek (pl. gáz, szén) termelését, akár a nap- és szélerőművekét is! Magától értetődő, hogy ezt az elvet a fenti okok miatt a Paks II. Atomerőmű esetében is érvényesíteni kell majd.

Ne Paksot terheljék vissza! Forrás: Hárfás Zsolt

Hab a tortán

A naperőművekkel kapcsolatban van még egy másik aspektus, ami tovább növeli a villamosenergia-rendszer működési költségeit. Arról van szó, hogy a megugrott piaci áramár miatt a hazai naperőművek üzemeltetői egymás után lépnek ki a számukra eddigi garantált árat (és profitot) biztosító KÁT és a Prémium támogatási rendszerekből, miután a piacon extraprofittal tudják értékesíteni az áramot.

Éppen ezért az áramárak csökkentése érdekében európai szinten akár adminisztratív, akár jogi eszközökkel is fel kellene lépni, és el kellene érni, hogy a legkisebb költség elve érvényesüljön, azaz valamilyen módon korlátozni kellene a kilépéseket, hiszen ezek csak tovább növelik az áram árát. A szinte „ingyenes" megújulók – ahogy az atomenergiát ellenzők szokták nevezni a nap- és szélerőműveket – valójában sokkal többe kerülnek a fogyasztóknak, mint a teljes élettartamra vetített kibocsátási érteket tekintve leginkább klímabarát atomenergia! Arról nem is beszélve, hogy az egyre magasabb időjárásfüggő beépített kapacitás következményeként folyamatosan növekednek a kiszabályozáshoz szükséges pluszkapacitások és -költségek.

A változás elindult...

A hazai kormányzat és a MAVIR helyesen és szakmai alapon felmérte, hogy a nap- és szélerőművek alkalmazásának megvannak a fizikai korlátai, ezért az ellátásbiztonság garantálása, valamint a szabályozási költségek mérséklése érdekében az időjárásfüggő megújulók jövőbeli telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatban egy nagyon fontos jogszabályi változás jelent meg a Magyar Közlöny 2022. április 14-ei számában. A változás április 30-án lép hatályba. Tehát az előírás a jelenlegi nap- és szélerőművek meglévő, épülő, vagy már engedélyekkel rendelkező kapacitásait nem érinti.

Az új szabályozás szerint az átviteli rendszerirányító a jövőben félévente „meghatározza a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága – így különösen a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága – szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség korlátját." A szabályozás a háztartási méretű naperőműveket nem érinti.

A módosítás nagyon fontos eleme az is, hogy a nap- és szélerőművekre vonatkozó csatlakozási igény elutasítható, ha a beruházók a rendszer stabilitását garantáló műszaki követelménynek nem tesznek eleget:

„A hálózati engedélyes a nagy- és középfeszültségű hálózatra vonatkozó, a befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség-korlátot meghaladó nap- és szélerőművi csatlakozási igényt – a megkötött csatlakozási szerződésnek a csatlakozási pont módosításával, a betáplálási teljesítmény növekedésével vagy az elsődleges energiaforrás változásával nem járó módosítását ide nem értve – elutasítja, kivéve, ha

a) a rendszerhasználó a csatlakozás során vállalja azokat az üzemi szabályzatban meghatározott műszaki feltételeket, amelyek a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosítják, vagy

b) a csatlakozási igény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti pályázati eljárástól függő erőművi beruházáshoz kapcsolódik, amelynek keretében a rendszerhasználó vállalja azokat a műszaki feltételeket, amelyek a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosítják."

Forrás: Hárfás Zsolt

A fent leírtakból következik: az új naperőművek üzemeltetői vállalják, hogy szükség esetén a rendszerirányító lekapcsolja őket a hálózatról. Egészen pontosan a MAVIR hivatkozott üzemi szabályzata értelmében – többek között – az időjárásfüggő termelői egységek kötelesek olyan rendszert kiépíteni, melyben az időjárásfüggő termelői egység leállítható, valamint a hálózatra kiadott hatásos teljesítménye szabályozható. Ráadásul az üzemidő 100 százalékában képesnek kell lennie csökkentett termelésre. Továbbá ezek az egységek önállóan vagy aggregátoron keresztül kötelesek teljesítményszabályozási képességet felajánlani és biztosítani a rendszerirányító felé.

Amint a fentiekből kiviláglik, a hazai naperőművi kapacitások növekedése már most is jelentős megoldandó feladatok elé állítja a rendszerirányítót, ami a következő években és évtizedekben még inkább így lesz, hiszen a jelenlegi tendencia szerint a naperőművek beépített kapacitása néhány éven belül már elérheti a 6000 MW-ot. A hivatkozott új jogszabályi változások azt szolgálják, hogy az egyre több naperőművi kapacitás ne folyamatosan növekvő kihívást okozzon a villamosenergia-rendszerben, hanem képes legyen a rendszer stabilitását elősegíteni és a költségeket csökkenteni. Ugyanakkor célszerű lenne mihamarabb megfelelő jogi és műszaki szabályozással elérni azt, hogy a Paksi Atomerőművet egyetlenegyszer se utasítsák „tervezett menetrendtartásra", azaz teljesítménycsökkentésre csak azért, mert a naperőművek által termelt áramot háromszoros áron kötelezően át kell venni! Emellett pedig fontos lenne a megújulós termelők kilépését az egyes támogatási rendszerekből jogi eszközökkel is „fékezni", hiszen a szabadpiacra kilépő áramtermelők jókora extraprofitra tesznek szert, miközben tovább növelik a villamos energia árát.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője