A bedrogozott rendőrgyilkos drága ügyvédek segítségével akár meg is úszhatja a börtönt?

Felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt késelt az a rendőrgyilkos, aki szíven szúrta és így megölte a 29 éves Baumann Péter rendőr főtörzsőrmestert, aki egyébként az esküvőjére készült menyasszonyával. Az agresszív bűnöző többször állt már bíróság előtt. Egyik ismerőse, akivel többször együtt dolgoztak építkezéseken, azt mondta, hogy a bűnözőnek alig volt józan pillanata, rendszeresen drogozott. Az aljas bűnözőről kiderült az is, hogy nem bánta meg a rendőrgyilkosságot, ahogy mondta, "tiszta a lelkiismerete". Most úgy tűnik, hogy ügyvédje, vagy ügyvédei már most különböző trükkökkel próbálják védeni a gyilkost. Arról, hogy szerezhet-e drága magánügyvédet egy ilyen bűnöző, és van-e esély arra, hogy megússza a felelősségre vonást, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt az Origónak. A Századvég jogi szakértője az interjúban többek között kifejtette, hogy veszélyt jelent-e a drága magánügyvédek jelenléte egy ilyen aljas bűnöző kimosdatásánál, illetve hogy van-e arra lehetőség hazánkban, hogy az arányosság elvét mellőzve egy rendőr ne csupán lábon lője a bűnözőt, hanem azonnal testre célozzon.

Szerezhet-e magánügyvédet egy ilyen bűnöző? Milyen veszélyt hordoz magában a drága magánügyvédek jelenléte egy ilyen aljas bűnöző kimosdatásánál?

Az ügyvédi törvény alapján ügyvéd büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat, a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Szintén e törvény szerint

a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg.

Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy illetéktelen előnyhöz juttatás felmerülhet-e egy ilyen típusú ügyletben, az ügyvédi etikai kódex kifejezetten tiltja, hogy a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatást követeljen az ügyvéd, mint ahogy a kódex azt is rögzíti, hogy ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat. Visszatérve a kérdésére, a legnagyobb internetes lexikon a híres O.J. Simpson-ügyet úgy tálalja, miszerint a vádlott felmentésével záruló büntetőügyben magas rangú, híres ügyvédekkel vette körül magát, akikre leggyakrabban csak „Álomcsapat"-ként hivatkoztak, míg később az esküdtszék egy másik, immár polgári perben Simpsont „felelősnek" találta a gyilkosságokban.

Megemlékezés: Baumann Péter főtörzsőrmestert 2023. január 12-én éjszaka intézkedés közben késsel sebezte halálra egy őrjöngő férfi Budapesten, a Bocskai út 90. szám alatt Fotó: Csudai Sándor - Origo

Van esély arra, hogy kiderül az elkövetőről, hogy nem beszámítható, és így nem ítélik el?

A Büntető Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy

az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza a kóros elmeállapot.

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A büntetés továbbá korlátlanul enyhíthető az elkövető tekintetében, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Magyarán általánosságban, ha bármelyik fenti állapot bizonyítást nyer a büntetőeljárás során, az kizárja azt, hogy a gyilkost felelősségre vonják.

Érdekesség, hogy a Kúria bírói gyakorlatában előfordult olyan eset, amikor a meghatalmazott védő úgy érvelt, hogy "erkölcsi elégtételként" a vádlottat – az ártatlanság vélelméből eredően – megilleti az, hogy a bíróság – büntethetőségi akadály esetén is – felmentő rendelkezést hozzon, amit egyébként a törvényi szabályozással ellentétesnek minősítettek a bírók.

Olyan esetekben, mint ami itt történt, lehetne-e úgy cselekednie egy rendőrnek, hogy nem ad le figyelmeztető lövést, majd lövi lábon az elkövetőt, hanem egyből lelövi? Milyen törvényt kellene ehhez módosítani Magyarországon?

A vonatkozó hazai gyakorlatban – a törvényhez kötöttség alapelve szerint – csak a rendőrségi törvényben meghatározott esetekben és módokon van lehetőség a fegyverhasználatra, amely alapvető emberi jogokat korlátozhat.

A magyar szabályozásban az úgynevezett jogos védelem esetén az arányosság (szükségesség) elve jut érvényre. Ez azt jelenti főszabályként, ha rendelkezésre áll enyhébb és egyértelműen biztonságos elhárítási mód egy támadással szemben, akkor elvárható, hogy a védekező támadást a rendőr azzal hárítsa el.

Ugyanez igaz a hatósági fegyverhasználatra is: vagyis ha enyhébb sérelmet okozó kényszerítő eszközzel foganatosítható az intézkedés, akkor a rendőröknek azt az eszközt kell választani. Egy külföldi példát nézve, az Egyesült Államokban általános szabályként érvényesül, hogy a rendvédelmi tisztek – legalább egy félautomata pisztollyal – fel vannak fegyverkezve. Bár ott nincs minden szövetségi államban létező, egységes nyilvántartás a lőfegyverhasználatról, a Legfelsőbb Bíróság a Graham kontra Connor ügyben a bíróság úgy ítélte meg, hogy

az a kérdés, hogy egy rendőrtiszt alkalmazott-e túlzott fegyveres erőt, „gondosan oda kell figyelni az egyes esetek tényeire és körülményeire, beleértve a szóban forgó bűncselekmény súlyosságát, hogy a gyanúsított fellép-e, közvetlen veszélyt jelent a tisztek vagy mások biztonságára, és hogy aktívan ellenáll-e a letartóztatásnak, vagy szökéssel próbálja elkerülni a letartóztatást."

Ennek megfelelő szigorítás – nevezetesen bizonyos esetekben a fegyverhasználat szélesebb körben történő alkalmazása intézkedő rendőröknél – a magyar jogszabályi környezetben nem kizárható.

Sz. Szilárd rendőrgyilkos szombaton mosolyogva fogadta a kórházban a Bors újságíróját. Azt mondta, hogy tiszta a lelkiismerete Forrás: Bors

Mit lehet tudni az eljárás menetéről, mi várható?

A konkrét eset kapcsán már megszólaló ügyvédek – helyesen – elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy

büntethetőség esetén az emberölés, hivatalos személy sérelmére elkövetve 10 évtől 20 évig terjedő, illetve életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

Lehetséges alternatíva halált okozó testi sértés alakzata halmazatban hivatalos személy elleni erőszakkal, ennek a büntetési tétele 2 évtől 12 évig terjed. Általános tendencia ilyen típusú büntetőügyekben, hogy

miközben a társadalom igazságérzete szigorú büntetést szorgalmaz, a külföldről finanszírozott jogvédő NGO-k sokszor a bűnelkövetők enyhébb megítéléséért lobbiznak.

Mint korábban bizonyítást nyert, a bírák érzékenyítése a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott álcivilek részéről célzatos volt, ráadásul egyes jogvédőknek nevezett szervezetek a büntetőbírói gyakorlat – sokak szerint veszélyes és a bűnözőknek kedvező – felpuhítását is szorgalmazták.