Üdülőhasználati jog: a legtöbb kérdés az elállással kapcsolatban érkezik

A D.A.S. Jogszerviz gyakorlatában számtalanszor merülnek fel az üdülőhasználati szerződéssel kapcsolatos kérdések, elsősorban az elállási joggal és annak gyakorlásával kapcsolatban. Ráadásul egy tavalyi kormányrendelet több ponton is változtatott a korábbi jogi szabályozáson - mutatott rá dr. Sándor Anita.

Az üdülőhasználati szerződést 2011. szeptember 1. napjától hatályos 141/2011. kormányrendelet szabályozza. A kormányrendelet (a korábbi szabályozástól eltérően) négy szerződéstípust különböztet meg - fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az egyik ilyen szerződéstípus a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés. Ez utóbbi megállapodást a nyaralni vágyó fogyasztó köti az üdülőhasználati jog értékesítésével foglalkozó vállalkozással. Ennek a szerződéses konstrukciónak a lényege az, hogy a fogyasztó meghatározott üdülési célú használati jogot szerez határozott időtartamra.

A fogyasztó a használati jogot egy adott épület helyiségei felett szerzi meg, így különösen például szállodai szoba, uszoda, konditerem felett. Ennek a szerződésnek a további jellegzetessége, hogy a használati jogot az év egy előre megállapított időszakára, évenként visszatérő jelleggel szerzi meg a fogyasztó.

Gyakorlati példa a Balaton-partról

Dr. Sándor Anita szerint, ha mindezt gyakorlati példával kívánnánk szemléltetni, a fogyasztó használati jogot szerez egy Balaton-parti szálloda egyik szobájának, valamint konditermének használatára, minden évben három hetes időtartamra, július hónap 1. napjától 22. napjáig. A fogyasztó ellenérték megfizetését vállalja, amely tartalmazza egyrészt a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenértéket, az éves díjat, továbbá az ingatlannal kapcsolatos számos költség (pl. az ingatlan közterheinek, karbantartási kiadásainak) fedezetét.

A D.A.S. Jogszerviz mindennapi gyakorlatában számtalanszor merülnek fel az üdülőhasználati szerződéssel kapcsolatos kérdések. A joggyakorlatban az egyik ilyen kiemelt jelentőségű probléma az elállási jog és annak gyakorlása. A vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendelet alapján a fogyasztót tizennégy napos határidejű elállási jog illeti meg.

A tájékoztatási követelmények megsértése esetén

A szerződés részét képező írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell az elállási jogról való részletes tájékoztatást: egyrészt a gyakorolás feltételeiről, másrészt pedig arról, hogy az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a fogyasztótól semmilyen jogcímen nem követelhet kifizetést. A kormányrendelet szerint az elállási jogról az írásbeli tájékoztatónak minden esetben rendelkeznie kell, valamint a szerződés megkötését megelőzően erre a fogyasztó figyelmét külön is fel kell hívni.

A tájékoztatási követelmények megsértése esetén a fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (ha a tevékenység a felügyelet hatáskörébe tartozik), illetve amennyiben a tájékoztatási követelmények megsértése a gazdasági verseny befolyásolására alkalmas, a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat - utalt rá dr. Sándor Anita.

Külön formanyomtatványokkal segítenek

A tavalyi kormányrendelet egyébként mindegyik, általa meghatározott szerződés esetén külön tájékoztatási formanyomtatvánnyal segíti a fogyasztókat, ezek ugyanis részletesen meghatározzák azt, hogy milyen lényeges információkat kell már előzetesen a fogyasztó tudtára adni. Így például az olyan alapvető tájékoztatáson túlmenően, mint a megkötendő szerződés tárgyát képező szolgáltatáson és annak részletes tartalmán kívül a fogyasztó által fizetendő ellenértéket és a további kötelező költségeket is egyértelműen rögzíteni kell.

Tisztázni kell továbbá a szerződés keretében nyújtandó alapszolgáltatásokat és alapszolgáltatásokon kívüli igénybe vehető létesítményeket, azok pontos leírását, valamint azt, hogy ezek igénybevételéért a fogyasztónak külön térítési díjat kell-e fizetnie. A külön szerződésekhez kapcsolódó formanyomtatványok mindegyikének továbbá az elállási jogról való tájékoztatást is szükséges tartalmaznia.

Nyelvválasztás, korábban nem szereplő kitételek

Ha a fogyasztó EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, az írásbeli tájékoztatót választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. Ha az említett államokban több ilyen hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is megilleti.

A kormányrendelet azt is előírja, hogy amennyiben a szerződés valamely az írásbeli tájékoztató tartalmától eltér, a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztót külön írásban tájékoztatni erről és az eltérés mibenlétéről.