Önálló tulajdoni lapra kerülhet a földtulajdonos saját épülete a jövőben

Az új Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a telektulajdonos földjén álló saját épületét önálló ingatlanként jegyezzék be a földhivatalok – hívta fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bolvári Zoltán ügyvéd, ingatlanjogász szerint az egyik alapkérdés az, hogy a jövőben milyen megfontolásból telekkönyvezteti majd a telektulajdonos a telken álló saját építményét, építményrészét önálló ingatlanként.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egy új jogi lehetőséget intézményesít, amikor kimondja: az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba (5:18. § (2) bekezdés).

A jövőben az épület önálló ingatlanként történő feltüntetésének nem lesz feltétele, hogy az épület és a földrészlet tulajdonjoga elváljon egymástól. Az új kódex indokolásából nem ismerhetjük meg a változás jogpolitikai indokát – mutatott rá a jogi tanácsadó.

Megoldást jelenthet egyes ügyekben

Az ingatlanpiaci résztvevők szemszögéből érdemes megvizsgálni mi lehet az ingatlantulajdonos ilyen rendelkezésének tipikus felhasználási területe, indoka. Továbbá megoldást jelenthet olyan ügyekben, amelyet a korábbi ingatlanjogi gyakorlat csak alternatív megoldásokkal tudott kezelni – hangsúlyozta a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Forrás: Google Street View

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Például, ha a földtulajdonos telkére a tulajdonos és valaki más közösen építkezett, az ingatlan-nyilvántartásban a jogi helyzetet csak úgy lehetett kezelni, ha a földtulajdonos az építkező társának is tulajdonjogot engedett (értékelszámolással) az egész ingatlanban, ami osztatlan közös tulajdont eredményezett, vagy az egyikük földjén építkezők kénytelenek voltak társasházat alapítani.

A hatályos jogi szabályozás csak társasház egyszemélyes alapítása mellett teszi lehetővé, hogy a földtulajdonos kizárólagos tulajdonos legyen a telkén álló felülépítményi jog alapján létesült, önálló ingatlanként nyilvántartott épületben, építményben.

Az ingatlan-nyilvántartásnak is követnie kellett

Természetesen a polgári anyagi jog által intézményesített jogi lehetőség, mutat rá az ingatlanjogi szakértő, csak akkor alkalmazható, ha az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályok ezt lehetővé teszik – emelte ki dr. Bolvári Zoltán.

Az elmúlt napokban 2014. március 15-i hatályba lépési időponttal az Országgyűlés módosította az ingatlan-nyilvántartási törvényt. Az Inytv.-nek az új Ptk.-val összefüggő módosításáról rendelkező 2013. évi CCIV. törvény szerint a földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni az épületet, a pincét, a földalatti garázst és más építményt akkor is, ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, és a tulajdonos annak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltűntetését kérte.

Az önálló ingatlannak saját tulajdoni lapja van, és az olyan felépítménynek vagy alépítménynek tekintendő (pl. mélygarázs), amelynek birtokállapotát és tulajdonjogi helyzetét nem a földrészlet tulajdoni lapja rögzíti.

A saját telken álló saját tulajdonú épület (építmény) földtulajdonos általi önálló telekkönyveztetése jellemzően egy későbbi ingatlanjogi tranzakció előkészítését szolgálhatja. Elsősorban - magyarázta a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője – az épület, építmény (vagy az alépítmény) önálló értékesíthetőségének előkészülete lesz majd egy ilyen intézkedés.

A földtulajdonos mindaddig önálló tulajdoni lapon tarthatja az értékesítendő épületet, amíg el nem adja, feltéve, hogy olyan tulajdonosi elhatározása fűződik az ügylethez, hogy valamely oknál fogva a földterület tulajdonjogát meg akarja tartani.

Az új lehetőséggel várhatóan nem a magánszektor fog élni

Az új Ptk. által a földtulajdonos részére biztosított rendelkezés jogi lehetőségével várhatóan nem a magánszektor szereplői fognak élni, hanem az állami és az önkormányzati köztulajdonosok, talán már a „térbeni többszintű” ingatlan-nyilvántartás bevezetése előtt is.

Már a 2012-ben megalkotott földmérési törvény későbbi hatályba léptetéssel célul tűzte ki olyan háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist létrehozását, amely az alkalmas a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására és bejegyezhetőségére, valamint egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.

A Ptk. felhatalmazásán alapuló fenti tulajdonosi rendelkezés folytán elméletileg lehetségessé válik a közlekedési műtárgyak (alul- vagy felüljárók), vagy éppen az önkormányzati folyók, patakok feletti hidak önálló helyrajzi számon történő, a földrészlet tulajdoni lapja mellett azok önálló ingatlanként való nyilvántartása, akár a „3D-s” ingatlan-nyilvántartási térképi alapok nélkül is.

Dr. Bolvári Zoltán rámutatott: ha az új jogi lehetőség alkalmazása elsősorban a köztulajdonosok számára hordozhat előnyöket, kérdés, alkalmazása ütközhet-e a nemzeti vagyonról szóló törvény forgalomképtelen vagyonon osztott tulajdon tilalmát előíró rendelkezéseivel?

Nyilvánvalóan nem, zárta értékelését a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője, hiszen osztott tulajdon csak akkor keletkezik, ha az önálló tulajdoni lappal rendelkező önkormányzati, állami tulajdonú földrészleten más személy lenne az önálló ingatlanként nyilvántartott épület (építmény) tulajdonosa.