Tartásdíj: ki fizeti a megdrágult iskolai költségeket?

Hegedűs Hanna fogja olvasókönyvét az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola 1.a osztályában.

A szülők közötti vitás helyzetek sajnos nem feltétlenül fejeződnek be a válóper lezárulásával. Számtalan bírósági döntésben mutatkozik meg a válópereket követő különféle vitás ügyek gazdag bírói ítélkezési gyakorlata. Ezek egyik érdekes aspektusát képezi az a helyzet, amikor a gyermeket gondozó szülő a különélő szülő megkérdezése, egyetértése nélkül dönt az oktatási intézmény megválasztásáról – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A közös gyermek(ek)re figyelemmel megállapított tartásdíj összege idővel változtatható, felemelhető- vagy éppen leszállítható, mivel rendszerint változnak az ár- értékviszonyok és a gyermek nevelésével kapcsolatos körülmények – fejtette ki dr. Vágány Tamás.

Az iskola megválasztása mindig is a gyermek sorsát alapvetően érintő, közös döntést igénylő kérdésnek számított. Az átlagos oktatási intézményi kiadások viszonylag könnyen kalkulálhatók és előre láthatóak.

Különböző szintű oktatási intézmények

A köznevelés rendszerében megtalálhatók olyan speciális tudást közvetítő, képességfejlesztő oktató- nevelő intézmények, amelyek a többletszolgáltatásokért borsos árat számítanak fel.

Ha az egyik szülő egyénileg, egyoldalúan meghozott döntése következtében a gyermektartásdíj összege az iskolai tandíjra tekintettel több tízezer forinttal emelkedne, akkor felmerül a kérdés, hogy ezt a másik szülőnek kötelező-e elfogadnia, és állnia kell-e a rá eső többlet költségeket?

Ilyen esetben a tartásra kötelezett szülő a nagyobb összegű tartásdíj megfizetésére nem kötelezhető, még akkor sem, ha a jövedelmi viszonyai ezt egyébként lehetővé tennék. A szükséges tartás a gyermeknek az anyagi lehetőségekhez mért célszerű - a szülők együttes felelősségérzetét és arányos teherviselését feltételező - ellátását jelenti.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Erre tekintettel a kiemelkedően magas jövedelem mellett - feltéve, hogy a gyermek méltányos érdeke és elvárható életszínvonala ez által is biztosítható - a kötelezett jövedelmének 15 százalékát el nem érő összegű gyermektartásdíj is megállapítható.

A szükséges tartásnak a gyermek megfelelő életvitelét biztosító alapszükségleteken felül - a szülők életkörülményeitől és jövedelmi viszonyaitól függő mértékben - a kulturális, sportolási, további tanulmányi képzésben való részvétel költségeire is kellő fedezetet kell nyújtania.

Az átlagon felüli luxus jellegű elvárások kielégítésére azonban csak a kötelezett önkéntes vállalása alapján kerülhet sor. Ha tehát a szülő egyoldalúan, a másik szülő bevonása nélkül, annak kifejezett beleegyezése hiányában dönt a drágább taníttatási forma mellett, annak költségét sajnos saját magának kell viselnie – mondta végezetül dr. Vágány Tamás.