Szülői sors: felelősség a gyermek által okozott kárért
Nyíregyháza, 2022. január 9.
Gyerekek szánkóznak Nyíregyházán, a jósavárosi Robinson-dombon 2022. január 9-én.
MTI/Balázs Attila
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A gyermekek által okozott károk megtérítéséről a Polgári törvénykönyv rendelkezik. Ez szabályozza azokat a lényeges rendelkezéseket, melyek alapján elbírálható, hogy a gyermek által okozott kár után ki az a személy, aki helytállni tartozik. A D.A.S. JogSzrviz szakértői összegzik a tudnivalókat.
Akinek gyermeke van, tudhatja, hogy bármikor, akár a véletlennek is köszönhetően előfordulhat, hogy a gyermek kárt okoz. A törvény alapvetően megkülönböztet két csoportot.
Mégpedig a vétőképes és vétőképtelen személyek csoportját. Ezeknek a képességeknek azért van jelentősége, mert a felelősség megítélése is ettől függ.
Mi az a vétőképesség?
A vétőképesség nagyon röviden arról szól, hogy a károkozó személy valójában az eset összes körülményére tekintettel képes volt-e a cselekményének hatását, következményeit felmérni vagy sem?
Ha erre a kérdésre igen a válasz, akkor nagy eséllyel a károkozó gyermek vétőképes, ellenkező esetben pedig vétőképtelennek minősül.
Ennek azért van jelentősége, mivel lehetséges, hogy az ugyanolyan korú gyermekek közül az egyik vétőképesnek, a másik mégis vétőképtelennek minősül. Tehát alapvetően nem az életkor határozza meg ezt, hanem az, hogy az adott, konkrét helyzetben a gyermek felismerhette-e a károkozó magatartásának következményeit vagy sem?
Nyilvánvaló azonban, hogy a kétéves és a tízéves gyermek nem rendelkezik ugyanazzal a gondolkodásmóddal, tehát egy kétévestől nem várható el ugyanaz, mint egy nála sokkal idősebb tízéves gyermektől.
A vétőképesség vizsgálata nagyon nehéz kérdés, és a bíróságok is egy komoly bizonyítási eljárás lefolytatását követően adnak erre, egyedi választ.
Miként alakul a felelősség kérdése?
Ha a fenti szempontok alapján az állapítható meg, hogy a gyermek vétőképtelen volt az adott szituációban, akkor helyette a kártérítési igény megtérítésért az felel, aki a gondozójának minősül.
Ez a személy pedig nem feltétlenül a szülő vagy a nagyszülő, hanem olyan személy is lehet, akinek a gyermek éppen abban a helyzetben a felügyelete alá tartozik (például iskola, óvoda, vagy babysitter, stb).
A gondozó személyének felelőssége abból a feltételezésből indul ki, hogy a károkozás is azért következhetett be, mert a felügyelete során nem járt el teljes körűen, esetleg nem figyelt eléggé...
Tehát, ebből az következik, hogy a gondozó ebben az esetben valójában a saját kötelezettségének elmulasztásáért felel.
Ugyanakkor a gondozó mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása során nem terheli őt felróhatóság.
Ha a gyermek vétőképes, tehát bizonyítható, hogy felismerte a károkozó magatartásának a következményét (például szándékosan bedobta az ablakot kővel), akkor formailag ő az, aki felel a magatartásáért.
A gondozó, például szülő akkor felel a gyermekkel egyetemlegesen, ha bizonyítható, hogy például a gyermek által elkövetett és kárt okozó bűncselekmény esetében kifejezetten kimutatható, hogy a gyermek magatartása súlyos nevelési hibára vezethető vissza.
Általában azonban életszerű, hogy a szülők állják a kártérítést, vagy rendelkeznek olyan biztosítási szerződéssel – például lakásbiztosítási szerződés keretében – melynek létezik felelősségbiztosítási módozata.
Ez utóbbi térítést nyújthat akár a szülők, akár a gyermekek által okozott károk vonatkozásában – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.