Kun Miklós

Kelet-Európa az 1950-es években: Reformok és visszarendeződés

V. A kelet-európai vezetők küzdelme

Sokban hasonló körülmények határozták meg az 1950-es évek közepén a kelet-európai "népi demokráciák" politikai életét. A vazallusállamokban, a legitimitásukat nem saját népüktől, hanem egy idegen állam vezetésétől elnyert politikusok között is kezdetét vette a hatalmi harc.

8. ábra

Moszkvában úgy döntöttek, hogy Gottwald jogkörét elosztják Antonín Novotny és Antonín Zápotocky között. A két politikus reformokat ígért, de már 1953 nyarán bevetették a karhatalmat a hazájukban kitört sztrájkok és zavargások leverésére. Folytatódtak a csehszlovákiai koncepciós perek, köztük az antiszemita leszámolások, s azok részeként a kivégzések. (Prágában egyébként még 1955-ben is hatalmas szobrot emeltek Joszif Sztálinnak.)

9. ábra

Bulgáriában a hűséges "moszkovita" Valko Cservenkov (10. ábra) ugyancsak a kormányfői stallumot választotta. Helyette a "hazaiak" egyik képviselője, Todor Zsivkov (11. ábra) került a párt élére, aki Cservenkovhoz hasonlóan a szovjet politikai rendőrség régi ügynöke volt. A kényszerű hatalommegosztás persze Bulgáriában sem oldotta meg a társadalmi és a gazdasági gondokat, amelyekre a plovdivi dohánygyári munkások és néhány más üzem dolgozói 1953 szeptemberében sztrájkokkal reagáltak.

10. ábra

11. ábra

A legkevesebb változáson talán a parányi Albánia esett át Sztálin halála után. Az ország addig is gyorsan cseréledő - egymás kivégzését lelkesen megszavazó - vezetői változatlanul napirenden tartották a Koszovó és Macedónia albán lakosságát egyesítő szocialista, sőt ateista Nagy-Albánia gondolatát. Az 1950-es évek közepén a fanatikus diktátor, Enver Hodzsa sorra lemondott a hadügyi és a külügyminiszteri tárcáról, majd a kormányfői stallumot is átadta egyik szövetségesének, Mehmet Shehunak (akiről évek múlva kijelenti majd, hogy "kivétel nélkül az összes külföldi hírszerzőhálózat" ügynöke volt). Az 1950-es évek albániai "tisztogatásával" párhuzamosan - amely száz és száz ember életébe került - a tiranai kormány bátortalan kísérletet tett, hogy gazdasági téren nyisson a Nyugat felé. Ez azonban hamvába holt próbálkozás volt.

12. ábra

Magyarországon sokban hasonló stációk vezettek az 1956 októberében kitört forradalomhoz: Rákosi Mátyás kényszerű kiszorulása a kormány éléről, az új miniszterelnök, Nagy Imre nevével fémjelzett "új szakasz" politikája, az erőszakszervezetek által egyre nehezebben visszaszorított elégedetlenség, a korábban "bűnösnek" minősített nemzeti érzelmek felerősödése - mind-mind a robbanás felé vezetett. (Most, az 50. évforduló heteiben több mint ötven kötet jelenik meg Magyarországon a szabadságért folytatott 13 napos küzdelem, a szovjet intervenció és a megtorlások történetéről. A jelen előadás ezért az 1956-os magyar szabadságharc kitörésének kelet-európai, elsősorban szovjet előzményeivel foglalkozik.)