Vagyóczky Imre naplója

 

6-kor keltünk, és reggeli után irány a repülőtér. 8:15-kor startoltunk Kalkutta felé. Az itteni újság első oldalon hozta, hogy otthon 48 órás sztrájk kezdődött. Ki tudja, mi a helyzet. Jó érzés hazafelé menni. Nem tudok a gépen aludni. Jó ideig jöttünk a tenger felett. Háromnegyed 5-ig (szingapúri idő) repültünk Kalkuttába, leszálltunk és uzsonnáztunk. Jó sok sört ittunk. Kimentünk a repülőtér mögé és fotóztunk. Két indiai letolt minket, hogy miért fotózzuk le az ülő borbélyt, mikor az nem az igazi indiai életet jelenti. Nagyon pipás lettem, látszott rajtuk, hogy utálják a fehér embert. Itt is nagyon gusztustalan emberek élnek. Büdösek, piszkosak. Kalkutta környékén sok a mocsár, posvány. Nedves, büdös a levegő.

2 órát tartózkodtunk itt, utána Karacsi fel mentünk. 11 óra után ott voltunk, eléggé álmos voltam. Ez a hely utunk legpocsékabb, undorító helye. Egész éjjel nem tudtam itt a szállodában aludni. Nagyon ideges vagyok.