Janukovics védelmet kért az oroszoktól
2014. február 27. 11:30
Események
Harckocsik Ukrajnában, Szimferopol közepében, 2014. február 27-én közölt kép
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Janukovics védelmet kért az oroszoktól
Harckocsik Ukrajnában, Szimferopol közepében, 2014. február 27-én közölt kép
Csütörtökön reggel Oroszország hadgyakorlatba kezdett, többek között az ukrán határhoz közeli területeken. Az Ukrajnához tartozó krími köztársaság parlamentjét fegyveresek foglalták el, és orosz zászlót tűztek ki az épületre. Készültségben a teljes ukrán rendőrség, vadászgépek járőröznek a határ felett. A krími parlament népszavazást akar tartani az elszakadásról. Janukovics megüzente, hogy továbbra is elnöknek tekinti magát, közben megalakult az új koalíció, és megválasztották az új miniszterelnököt is. A csütörtöki események percről percre.
Cikkünk folyamatosan frissül51 bejegyzés
Fegyveresek a krími parlamentben
Csütörtök reggel ismeretlen fegyveres egyenruhások elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét az ukrajnai Szimferopolban. Válaszul készültségbe helyezték az ukrán rendőrség teljes állományát, beleértve a különleges erőket is, a Krímben történt orosz akció után – közölte Arszen Avakov ukrán ügyvezető belügyminiszter, aki szerint erre azért volt szükség, és azért vontak kordont a parlament köré, hogy megakadályozzanak egy esetleges vérfürdőt. "A provokátorok akcióba léptek" – írta a Facebookon, hozzátéve, hogy higgadtan kell viszonyulni a történtekhez.
Az Interfax-Ukraina hírügynökség csütörtök délelőtt, szemtanúkra hivatkozva azt jelentette, hogy páncélozott szállító járművek indultak a szevasztopoli orosz flottatámaszpont irányából az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság székhelye, Szimferopol felé, de időközben megálltak és visszafordultak. Az azonosító jelzések nélküli hét katonai járművet megállították egy rendőrségi ellenőrző pontnál, és a bennük ülők ott azt állították, hogy tervszerű gyakorlatot hajtanak végre. A rendőrökkel lezajlott tárgyalás után megfordultak, és elindultak visszafelé - közölték szemtanúk.
Gyakorlatoznak az oroszok
A krími akcióval egy időben elkezdődött az oroszok harckészültségi gyakorlata, olyan területen is, amely határos Ukrajnával. 150 ezer orosz katonát riadóztattak. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Janukovics elnöknek érzi magát
Viktor Janukovics továbbra is Ukrajna törvényes elnökének tekinti magát - közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség. Az ukrán parlament által múlt szombaton leváltott és nemzetközi körözés alatt álló politikus, aki nem hivatalos orosz sajtóértesülések szerint egy Moszkva környéki szanatóriumban tartózkodik, védelmet kért az orosz hatóságoktól.
Viktor Janukovics az ukrán népnek címzett közleményében hangsúlyozta, hogy "mindannak, ami most a Verhovna Radában (az ukrán parlamentben) történik, nincs törvényes jellege".
Az oroszoknál biztonságban van Janukovics
Oroszország garantálja Viktor Janukovics ukrán elnök biztonságát a saját területén - közölte csütörtökön egy a moszkvai hatalomhoz közel álló forrás, aki azt is elmondta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy Janukovics fordult védelemért az Oroszországi Föderáció hatóságaihoz.
Nem tűrik a szeparatistákat
Az új ukrán kormány minden törvényes lépést megtesz a Krími Autonóm Köztársaságban kialakult helyzet stabilizálására - jelentette ki csütörtökön Kijevben Arszenyij Jacenyuk, a kormányfői poszt várományosa. A politikus - akit előző nap a Függetlenség terén tartott nagygyűlésen miniszterelnöknek javasolt a Majdan tanácsa - hozzátette: az új kabinet értésére adja valamennyi szomszédos országnak, hogy Ukrajna szuverén, területileg egységes állam, amely nem tűri el a szeparatista törekvéseket.
Bekérették az oroszokat
Berendelték az ukrán külügyminisztériumba csütörtökön az orosz nagykövetség kijevi ügyvivőjét, és azonnali konzultációra szólították fel Moszkvát azt követően, hogy a krími Szimferopolban hajnalban a helyi oroszok önvédelmi szervezetének fegyveresei elfoglalták a parlament és a kormányzat épületét.
A kiadott közlemény szerint az orosz ügyvivőnek, Andrej Vorobjovnak átadtak egy jegyzéket, amelyben arra kérik a krími Szevasztopolban állomásozó orosz katonai alakulatot, hogy ne hagyja el támaszpontját.
Oroszország - azt követően, hogy a kijevi parlament a múlt szombaton megfosztotta államfői tisztségétől Viktor Janukovics ukrán elnököt - visszahívta nagykövetét az ukrán fővárosból.
Lázár János még nem látja a megoldást
Csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is elmondta gondolatait az ukrán válságról: szerinte messze van még az ukrajnai események konszolidációja.
Lázár azelőtt mondta ezt, hogy az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen megtárgyalta az ukrán helyzetet. A bizottság arra keresett választ, hogy az operatív törzs milyen munkát végzett az ukrán belső válság esetleges magyarországi következményeinek elhárítása érdekében, emellett főként a kárpátaljai magyarság helyzetéről, kilátásairól kértek információkat. Az ülésen az Információs Hivatal, a katonai hírszerzés, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az országos rendőrfőkapitány részletes tájékoztatást adott az operatív törzs munkájáról és a kárpátaljai fejleményekről.
Lázár az ülés után a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Brüsszel csökkentse a vízumelőírásokat, hogy az ukrán állampolgárok, köztük a kárpátaljai magyarok vízummentesen utazhassanak az Európai Unió országaiba. Lázár János szerint Kárpátalján egyelőre nyugodt a helyzet, sokan vannak, akik optimizmussal tekintenek a következő időszakra, akik bíznak abban, hogy konszolidáció lesz, és a nyugati integráció erősödni fog Ukrajnában.
Hidegháborút látnak Kínából
Oroszországgal szembeni hidegháborús mentalitással vádolta a Nyugatot a kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao az ukrajnai válság körülményeit kommentáló csütörtöki írásában. A cikk szerzője - aki nevét Kína hangjaként (Csung Seng) írta alá - úgy vélte, hogy a válság kezeléséhez az effajta idejétmúlt gondolkodás béklyójától meg kell szabadulni. A szerző arról igyekezett meggyőzni olvasóit, hogy a hidegháború idejére jellemző politikával, gazdasággal és biztonsággal kapcsolatos elméletek még mindig sokak világképét befolyásolják, és "sok nyugatinak vannak ellenérzései Oroszországgal kapcsolatban".
A véleménycikk azt tanácsolta, hogy a nyugati államok hagyjanak fel elavult gondolkodásukkal, és ehelyett inkább az együttműködés bővítésére törekedjenek. "Kevesebb lenne a felesleges konfrontáció, aminek következtében a nemzetközi kapcsolatok is zökkenőmentesebbé válnának" - áll a cikkben.
Ebből regionális konfliktus is lehet
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter drasztikus lépésnek nevezte a krími kormányzati épületek elfoglalását, és arra figyelmeztetett, hogy ez a lépés regionális konfliktussal fenyeget. "Nagy figyelemmel és aggodalommal követjük a krími fejleményeket. Fegyveresek kormányépületeket foglaltak el Szimferopolban" - mondta a lengyel külügyminiszter csütörtöki varsói sajtóértekezletén. "Ez drasztikus lépés. Figyelmeztetem azokat, akik ezt tették, és azokat is, akik megengedték nekik ezt tenni, mert így szokott kezdődni egy regionális konfliktus. Ez nagyon veszélyes játék" - jelentette ki Sikorski.
A lengyel külügyminiszter helyi idő szerint szerdán interjút adott a CNN amerikai hírtelevíziónak, amelyben a krími eseményekről szólva kijelentette: más uniós külügyminiszterekkel együtt jelezték az orosz partnereknek, hogy "a szeparatista kártya kijátszása súlyos hiba lenne". Ezzel összefüggésben Sikorski emlékeztetett: Oroszország 1994-ben aláírta a "budapesti nyilatkozatot", amelynek értelmében Ukrajna önként lemondott a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről. Cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia garantálták Ukrajna függetlenségét és határainak sérthetetlenségét.
Ukrajna felosztása egy orosz nyelvű keleti és egy ukrán nyelvű nyugati részre a lengyel külügyminiszter szerint "katasztrofális forgatókönyv" lenne, amely elképzelhető, de nem kívánatos.
Áttörték a kordont
Oroszbarát tüntetők mintegy kétszáz fős csoportja áttörte a krími parlament környékét lezáró rendőrkordont csütörtök délben a dél-ukrajnai Szimferopolban, és orosz zászlókkal az épület elé vonult.
A többségében orosz ajkú Krími Autonóm Köztársaság parlamenti és kormányépülete előtt, amelyet hajnalban elfoglaltak a helyi orosz önvédelmi szervezet fegyveresei, a tüntetők Oroszországot éltetik, és államfőjüknek nevezik a múlt szombaton elmenekült, azóta leváltott Viktor Janukovics ukrán elnököt.
A tüntetők szószólói kijelentették, nem félnek az odabenn tartózkodó fegyveresektől, de nem is akarnak behatolni az épületbe. A krími parlament tagjai közben közölték, hogy délután rendkívüli ülést tartanak, amelyen az autonóm jogkörök kiterjesztését tervezik megvitatni. A képviselőket a fegyveresek beengedik az épületbe.
Janukovics nem nevezheti magát elnöknek
Janukovics nem Ukrajna elnöke többé - mondta Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője csütörtökön. Jacenyuk, akit szerdán miniszterelnök-jelöltnek neveztek meg, azok után mondta ezt, hogy Janukovics az orosz hírügynökségnek nyilatkozatot küldött arról, hogy továbbra is Ukrajnak elnökének tartja magát.
"Viktor Janukovics ellen körözést adtak ki, minden határozat szerint bűncselekményeket követett el az ukrán nép ellen, ezért nem nevezheti magát elnöknek" - mondta Jacenyuk. Az ukrán parlament a múlt szombaton váltotta le Janukovicsot.
Álarcos fegyveresek a minisztériumban
Ismeretlen álarcosok, köztük fegyveresek csütörtökön Kijevben behatoltak az ukrán igazságügyi minisztérium épületébe, és megpróbálják magukkal vinni az ott található levéltárat - jelentette az LB.ua ukrán hírportál.
A minisztériumot ért támadásról Pavlo Petrenko, a megalakuló új ukrán kormány valószínű igazságügyminiszter-jelöltje tájékoztatta a portált.
"Ez valamilyen provokáció" - mondta Petrenko. "Most vizsgáljuk, hogy mi történt." A helyszínre indultak a Majdan harcosai is. Az első miniszterelnök-helyettesnek jelölt Vitalij Jarema, a Haza párt képviselője közölte, hogy rendőri alakulatot is vezényeltek a minisztériumhoz.
Megvan az új koalíció
A korábbi ellenzéki pártok által vezetett többségi kormánykoalíció jött létre csütörtökön a 450 tagú ukrán parlamentben. Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes államfő a törvényhozás plenáris ülésén bejelentette, hogy 250 fős többségi koalíció alakult, amelyet "Európai Választás" néven jegyeztek be.
A koalíciót három ellenzéki párt, a Haza (Batykivscsina), az Ütés (UDAR) és a Szabadság (Szvoboda) párt mellett a "Gazdasági Fejlődés" és a "Szuverén Európai Ukrajna" elnevezéssel létrehozott képviselői csoportok alkotják, továbbá a törvényhozás néhány más képviselője.
A házelnök hozzáfűzte, hogy a többségi szövetség még bővülhet új tagokkal.
Recesszió lesz ebből
Mondják londoni elemzők, akik korábbi ilyen helyzetekből következtetnek erre. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza a tanulmányban kimutatta, hogy az ukrajnaihoz hasonló méretű belpolitikai felfordulásokat a hazai össztermék (GDP) 4-8 százalékpont közötti visszaesése követte a felzárkózó térség gazdaságaiban.
Ha ez a jelenlegi ukrajnai folyamatokra is érvényes, akkor az ukrán gazdaság teljesítménye az idén akár 5-9 százalékkal is zuhanhat, mivel az ukrán GDP az elmúlt 18 hónapban, éves összevetésben számolva 1 százalékkal zsugorodott - áll az elemzésben.
Látta ezt az ember?
Nagyon keresik Janukovicsot Kijevben.
A NATO is aggódik
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön a Krím félszigeten zajló eseményekre reagálva a Twitteren közzétett rövid üzenetében felszólította Oroszországot, hogy "tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely növelheti a feszültséget, vagy félreértésre adhat okot".
A NATO védelmi miniszterei jelenleg zárt ajtók mögött egyeztetnek a NATO mellé rendelt ukrán nagykövettel az úgynevezett NATO-Ukrajna Bizottságban az Ukrajnában kialakult helyzetről.
A tárgyalások megnyitásaként a megbeszéléseket vezető NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a NATO készen áll, hogy támogassa a demokratikus reformokat, Ukrajnát a NATO fontos partnerének, az észak-atlanti szövetséget pedig Kijev barátjának nevezte.
"A független, szuverén és stabil, a jogállamiság és a demokrácia mellett határozottan elkötelezett Ukrajna az euro-atlanti biztonság kulcstényezője" - jelentette ki Anders Fogh Rasmussen. Ramsussen a krími regionális parlamentet elfoglaló fegyveresek akcióját veszélyesnek és felelőtlennek nevezte, és szóban is megismételte a korábban a Twitteren Oroszországhoz intézett felhívást. Egyúttal a kijevi vezetőkhöz is felhívást intézett, azt kérte folytassanak mindenki számára nyitott, demokratikus folyamatot. "Minden felet felszólítok, hogy hagyjanak fel a konfrontációval, tartózkodjanak a provokatív lépésektől és térjenek vissza a párbeszédhez" - közölte a NATO-főtitkár.
A Krím el akar szakadni
A krími parlament bejelentette, hogy népszavazást fognak tartani a függetlenségről - idézi a BBC az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentését.
Az orosz bokszbajnok is beszállt
A Cink vette észre, hogy az orosz bokszbajnok, Nyikolaj Valujev is aktivizálta magát. A Twitterén megjelent üzenet szerint a krími Szevasztopolba érkezett, hogy tanulmányozza a helyzetet. Barátaim, Oroszország veletek van - írta.
Valujev 2009-ben vonult vissza a profi bokszból, 2011 óta Putyin pártjának képviselője.
Az EU elismeri az új ukrán elnököt
Az Európai Unió szerint Ukrajna elnöke Olekszandr Turcsinov – jelentette ki csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője. Olivier Bailly újságírók kérésére arra reagált, hogy Viktor Janukovics megbuktatott elnök csütörtök közölte: továbbra is Ukrajna államfőjének tartja magát. "Az ukrán parlament, amely a demokratikus törvényesség garantálója, döntést hozott (Viktor Janukovics menesztéséről), és az ideiglenes államfő kinevezéséről, aki számunkra Ukrajna elnöke" – jelentette ki Olivier Bailly.
Másokkal védetnék meg az országot
Arszenyij Jacenyuk, az ukrán kormányfői poszt várományosa felszólította csütörtökön a budapesti memorandumot aláíró nagyhatalmakat, hogy szavatolják Ukrajna területi egységét.
A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.
A parlament plenáris ülésén felszólalva Jacenyuk emlékeztette a dokumentum aláíróit: garanciát vállaltak mindenféle, Ukrajnával szembeni fegyveres konfliktus elkerülésére, továbbá arra, hogy egyetlen szomszédos ország sem fog soha, semmilyen körülmények között beavatkozni Ukrajna belügyeibe.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most történelme egyik legsúlyosabb időszakát éli. "Az ország a gazdasági és politikai összeomlás szélén áll. Szét akarják szakítani Ukrajnát, az országban szeparatista cselekmények zajlanak, elsősorban a Krími Autonóm Köztársaságban" - fogalmazott a politikus.
Féltik a békét
A Krím félszigeten ezért szeretnének népszavazást tartani a függetlenségről. "A Krím félsziget békéje és nyugalma veszélybe került azáltal, hogy Ukrajnában radikális nacionalisták fegyveres bandák támogatásával alkotmányellenesen megragadták a hatalmat" - jelentette ki Okszana Kornyijcsuk, a krími parlament elnökének szóvivője.
"Az előző napi összetűzések a krími parlament épületénél vérontáshoz és emberáldozatokhoz vezettek. Ez az országot elárasztó politikai szélsőségesség és erőszak tombolásának az eredménye. Ukrajna a teljes káosz, anarchia és a gazdasági katasztrófa felé csúszik. Ilyen körülmények között az autonóm köztársaság parlamentje, mint a köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, az őt megválasztó krími lakosok akaratnyilvánítására támaszkodva magára vállalja a felelősséget a Krím sorsáért" - mondta.
A felhívás szerint a krími parlament a kialakult helyzetből az egyetlen lehetséges kiútnak a közvetlen néphatalom elveinek alkalmazását tekinti, meg van győződve arról, hogy csak egy általános népszavazás teszi lehetővé a Krím lakói számára, hogy külső nyomás és diktátum nélkül döntsön az autonómia jövőjéről.
Leonyid Szluckij, az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke a bejelentést kommentálva úgy vélte, hogy a krími parlamentnek jogában áll népszavazást rendezni az autonómia jövőjéről. "Ebben a helyzetben, ami Kijevben és a Krímben kialakult, számítani lehetett egy ilyen döntésre" - mondta Szluckij.
A NATO-tól nem kértek segítséget
Ukrajna a csütörtöki NATO-Ukrajna Bizottság ülésén nem kért konkrét segítséget az észak-atlanti szövetségtől. A testület megerősítette azt a szándékot, hogy a NATO-nak és Kijevnek folytatnia kell az együttműködést - közölte a tanácskozást követően Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A politikus megerősítette, hogy Oroszország időben, megfelelően értesítette a NATO-t az ukrán határ közelében zajló csapatmozgásokról, gyakorlatról, emellett Moszkva azt is közölte, hogy a műveletek semmilyen összefüggésben nincsenek azzal, ami Ukrajnában történik.
"Nincs ennek ellentmondó információnk, de az egybeesés nem teszi egyszerűbbé a dolgokat" - húzta alá a NATO főtitkára.
Eltűnt egy csomó hitel
Arszenyij Jacenyuk, a kormányfői poszt várományosa szerint eltűnt 37 milliárd dollár hitel, amit a Janukovics-kormány vett fel.
Jacenyuk a miniszterelnök
Miniszterelnökké választotta az ukrán parlament csütörtökön Arszenyij Jacenyuk Európa-párti politikust, a Julija Timosenko volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetőjét. Jacenyuk kormányfői kinevezését 371 képviselő támogatta a 450 tagú ukrán törvényhozásban.
A szavazás után az ideiglenes elnöki teendőket is ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök azon nyomban aláírta a kinevezésről szóló határozatot, és megkérte Jacenyukot, hogy foglaljon helyet a kormánypáholyban. A Haza párti politikus előtte nem sokkal bejelentette, hogy lemond képviselői mandátumáról, és nem indul jelöltként a május 25-re kiírt elnökválasztásokon.
Népszerűtlen intézkedések jönnek
Az új miniszterelnök a megválasztása után rögtön azt közölte, hogy az ukrán gazdasági helyzet miatt népszerűtlen intézkedésekre lesz szükség, amelyek a szociális ellátórendszert is érintik majd.
Mélyponton a hrivnya
Újabb történelmi mélypontra gyengült a hrivnya a dollárhoz képest csütörtökön, miután a szakértők továbbra is úgy vélik, hogy az ukrán jegybank inkább az adósságrendezésre költi szerény devizatartalékát, semmint a deviza árfolyamának erősítésére. Csütörtökön kora délután 11 hrivnya ért egy dollárt, egy hete még csak 9,2 hrivnyát kellett adni egy dollárért. A hrivnya már hetek óta gyengül, de árfolyamromlása különösen azóta gyorsult fel, hogy szombaton a parlament felmentette Viktor Janukovics elnököt.
Tüntetőnek látszó álarcosok
Magukat tüntetőknek mondó, maszkot és golyóálló mellényt viselő emberek foglalták el csütörtökön a kárpátaljai Nagybereznán (Velikij Bereznij) a járási tanács (közgyűlés) épületét, és lemondatták a testület ott talált alelnökét. A járási önkormányzati épület előtt százötven fős tömeg gyűlt össze arra a hírre, hogy rendkívüli ülést tartanak a képviselők. A tanácskozás megtartását azonban Vaszil Kanyuk, az önkormányzat elnöke az országban uralkodó bizonytalan helyzetre hivatkozva elhalasztotta. Ekkor a tömegből kivált mintegy 70 álarcos, golyóálló mellényt viselő személy és berontott az épületbe, hogy lemondassa Kanyukot, aki akkorra elhagyta a helyszínt – adta hírül a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.
A jelentés szerint az agresszíven fellépő ismeretlenek, akik a testület feloszlatását is követelték, felmondásának megírására kényszerítették az önkormányzat alelnökét.
Az álarcosok először a Jobboldali Szektor (PSZ) tagjainak adták ki magukat, majd miután a PSZ ezt megcáfolta, azt mondták, a helyi népi önvédelmi osztag nevében lépnek fel, de az utóbbi is elhatárolódott tőlük.
A hírportál kiderítette, hogy az önkormányzati épületet elfoglalók egy része Mihajlo Lanyo, a kárpátaljai alvilágban Bljuk néven ismert, volt hatalompárti parlamenti képviselő embereiből áll, akik a legutóbbi ukrán parlamenti választások idején tömegesen vásárolták fel a szavazatokat főnökük számára Nagyberezna környékén.
Vaszil Kanyuk, a járási tanács elnöke időközben bejelentette, hogy még ma találkozik a tüntetőkkel, hogy stabilizálni lehessen a helyzetet Nagybereznán.
Offshore számlákra vándorolt az ukrán vagyon
Jacenyuk szerint az elmúlt három évben 70 milliárd dollárt fizettek ki az ukrán pénzügyi rendszerből offshore számlákra. "Az államkincstárt kifosztották, és teljesen üres" - mondta. Szerinte eltűnt 37 milliárd dollár hitel is, amit a Janukovics-kormány vett fel.
A grúzok aggódnak is, meg nem is
Aggodalomra ad okot az orosz erők harckészültségi gyakorlata, de valószínűtlen, hogy Moszkva fegyveres beavatkozást hajt végre Ukrajnában - mondta csütörtökön a grúz védelmi miniszter, akinek hazája 2008-ban rövid háborúba keveredett Oroszországgal. Irakli Alaszania a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: a 2008-as háború megmutatta, hogy Oroszország hadi képességei gyengébbek annál, mint azt korábban gondolták, ezért most Moszkva nem tudna "blöffölni".
"Ezt ők is tudják, és azt is tudják, hogy a NATO is tudja. Nem tudnak a katonai erő alkalmazásával blöffölni" - mondta a védelmi miniszter a hírügynökségnek. Mindenképpen aggasztó, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 150 ezer katonát küldött gyakorlatozni az ukrán határ közelébe, de ettől függetlenül is "rendkívül valószínűtlen forgatókönyv" egy ukrajnai beavatkozás - tette hozzá a miniszter.
Irakli Alaszania szerint Ukrajna és a Nyugat olyan utat kell, hogy kínáljon Oroszországnak, hogy az "arcvesztés nélkül" fordíthasson hátat az ukrán válságnak, a nyugati államok pedig jelentős gazdasági segítséget kell, hogy nyújtsanak Kijevnek.
Ne utazzanak a Krímbe!
A Krími Autonóm Köztársaságban zajló erőszakos cselekmények, az állami és kormányhivatalok munkájának szüneteltetése, valamint az általános biztonsági helyzet romlása miatt a Külügyminisztérium konzuli szolgálata azt javasolja a magyaroknak, hogy halasszák el az oda tervezett utazásaikat.
A már ott tartózkodó magyar állampolgárok a teendőket illetően Fruszlov Vladimirt, a Krími Magyar Társaság elnökét vagy Gladkih Nagyezsdát, a szervezet tiszteletbeli elnökét, a szimferopoli tiszteletbeli konzul asszisztensét kereshetik.
A Krímen kívüli területekre, Kijevbe és más nagyvárosokba utazók figyelmét arra hívták fel, hogy saját biztonságuk érdekében továbbra is kerüljék a tömeges rendőri intézkedések, esetleges erőszakcselekmények és tüntetések helyszíneit.
Juscsenko dácsáját is felfedezték
Tüntetők vizsgálták át Viktor Juscsenko egykori ukrán államfőnek a Kárpátokban épült hucul stílusú üdülőjét. Az átvizsgálást a Kijevben tartózkodó Juscsenko telefonon engedélyezte a megyeszékhelyről érkezett tüntetőknek. Az aktivisták a kétszintes építmény helyiségeiben sok régiséget, fafaragványt, kovácsolt díszeket, népművészeti kerámiát és szőnyegeket, valamint hucul gúnyákat találtak, az udvaron pedig méhkaptárakat láttak – adta hírül a Zik.ua lembergi (lvivi) hírportál.
Ukrajna harmadik elnökét, a népművészet és a méhek iránti rajongásáról elhíresült, a közemberek által csak "méhész"-ként emlegetett Juscsenkót elnöksége idején sok bírálat érte azért, mert a Kárpátok természetvédelmi körzetében építtetett magának üdülőt, amelyhez több hektárnyi terület is tartozik. A volt államfő ugyanakkor azt állítja, törvényes úton jutott a földhöz, azt a helyi lakosoktól vásárolta.
A dácsa átvizsgálása után a tüntetők elégedetten úgy nyilatkoztak, hogy Juscsenko láthatóan a helyi stílust kedveli, szemben a kijevi parlament által múlt szombaton leváltott Viktor Janukovics elnökkel, akinek Kijev környéki luxusrezidenciája szerintük giccsparádéra emlékeztet.
Az EP a kisebbségekre figyel
Az EP az ukrajnai kisebbségek jogainak megvédésére szólította fel az Európai Parlament csütörtöki, nem kötelező erejű határozatában az ukrán törvényhozást és az új kormányt. Külön kiemelték, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek jogát az anyanyelvük használatára, és hogy Ukrajnában új törvényt kell elfogadni, amely összhangban van a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájával.
Az IMF-től kérnek segítséget
Christine Lagarde, az IMF vezetője megerősítette azt a hírt, hogy Ukrajna segítséget kért a szervezettől. Az IMF a napokban tárgyalócsoportot küld Kijevbe, hogy megbeszéljék, mi lenne a legjobb segítség.
Klicsko nem került be a kormányba
Csütörtökön a miniszterelnök kinevezése után az ukrán parlament jóváhagyta az új kormány tagjait. A kabinet összetételét 331-en támogatták a jelen lévő 441 képviselőből.
Első miniszterelnök-helyettes lett Vitalij Jarema, a Haza párt parlamenti képviselője. Szintén helyettes kormányfői tisztet kapott Olekszandr Szics, a Szabadság (Szvoboda) párt parlamenti képviselője, Volodimir Hrojszman vinnicjai polgármester és Borisz Taraszjuk Haza párti képviselő, aki külügyminiszteri tisztet töltött be Viktor Juscsenko elnöksége alatt.
A belügyminisztérium élére a tárcát eddig ideiglenesen vezető Arszen Avakov került. Energetikai miniszternek Jurij Prodant választották, aki korábban Timosenko kormányában vezette ugyanezt a hivatalt.
A külügyi és a védelmi tárca élére ideiglenes vezetőt választott a parlament. Előbbit Andrij Descsica, utóbbit Ihor Tenjuh admirális vezeti majd. A jogszabályok értelmében ugyanis e két minisztérium élére az államfő jelöl vezetőket. Turcsinov viszont maga is ideiglenesen látja el az államfői teendőket.
A hatalomváltásért folytatott tüntetések aktív résztvevői közül is kerültek be a kormányba.
Dmitro Bulatov, a tüntetők autós szervezete, az Avtomajdan egyik vezetője az ifjúsági és sportminiszteri posztot kapta. Bulatov arról vált ismertté, hogy a tüntetések alatt elrabolták, megkínozták, levágták az egyik fülét. Esete világszerte nagy visszhangot váltott ki. Előkerülése után külföldre utazott gyógykezelésre, kedden tért vissza Ukrajnába.
Az egészségügyi miniszteri posztra Oleh Muszijt, a Majdan egészségügyi szolgálatának koordinátorát nevezték ki, kulturális miniszternek pedig Jevhen Niscsuk színészt, a Függetlenség terének színpadán folyó műsorok, felszólalások moderátorát. Oktatási miniszter lett Szerhij Kvit, a Kijev-Mohila Akadémia vezetője.
Az új kormánytagok zöme eddig nem töltött be kormányzati pozíciót. A 19 tagú kabinetbe öt Haza és három Szabadság párti parlamenti képviselő került be.
Janukovics búcsút inthet a svájci számláinak
Svájc arra készül, hogy befagyassza Viktor Janukovics esetlegesen svájci bankokban lévő számláit - idézi a svájci külügyminiszter szóvivőjét a BBC.
A NATO-nak nincsenek tervei
Az észak-atlanti szövetségnek és az Egyesült Államoknak nincsenek kidolgozott tervei arra az eshetőségre, hogy Oroszország katonailag beavatkozik az ukrajnai válságba - közölte csütörtökön a NATO európai főparancsnoka. Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka a brit hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban azt mondta, hogy a NATO nem csoportosított át katonai eszközöket válaszul az ukrajnai feszültségre.
Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítja-e az orosz beavatkozás lehetősége, Breedlove úgy válaszolt, hogy "ez mindenkit nyugtalaníthat, de neki most nem ez az elsődleges aggodalma". "Pillanatnyilag nem tervezzük, hogyan válaszoljunk váratlan esetekre. Azt tesszük, hogy támogatjuk az ügy békés megoldását" - jelentette ki.
Hende Csaba bevetette magát
A honvédelmi miniszternek sem tetszik, hogy eltörölték a kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító törvényt Ukrajnában. A NATO védelmi minisztereinek tanácskozása után ezért külön is tárgyalt Alekszander Olejnyikkal, az ukrán kormányt képviselő védelmiminiszter-helyettessel, aki Hende elmondása szerint ígéretet tett arra, hogy továbbítja a magyar részről megfogalmazott aggodalmakat az új ukrán kormánynak és a törvényhozásnak, amely biztosan nem fogja figyelmen kívül hagyni azokat, és a magyar szempontoknak megfelelő megoldást talál majd a problémára.
A krími parlamentnél még mindig tüntetnek
A BBC jelentése szerint még mindig tart a tüntetés a krími parlament épülete körül, amit hajnalban fegyveresek vettek be. A brit lap egy rossz minőségű képet is közölt, amin egy férfi egy tankon állva orosz zászlókat lenget.
Újra munkába állnak a lembergi rendőrök
Újra felveszik a szolgálatot a rendőrök Lembergben (Lviv), egy héttel az után, hogy a nyugat-ukrajnai nagyvárosban kormányellenes zavargások törtek ki, és a tüntetők elfoglalták a rendőrségi épületeket – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Valerij Veremcsuk, a lembergi népi önvédelmi osztagok parancsnoka.
A rendőrök egyenruhában visszatérnek a közterületekre, ezért az önvédelmi alakulatok tagjai mostantól nem intézkedhetnek önállóan az utcán, az önvédelmi osztagoknak előre össze kell hangolniuk tevékenységüket a koordinációt végző törzzsel, a járműveik csak hívás esetén hagyhatják el állomáshelyüket. Azt is elmondta, hogy megszüntetik a városba vezető utakon felállított ellenőrző pontokat, de egyes járőrkocsik továbbra is szolgálatban maradnak, jóllehet nem állíthatják meg, csak a rendőri posztokig kísérhetik a gyanús járműveket, ahol szükség esetén a hatóság emberei intézkednek. Lembergben február 19. óta civil önkéntesek tartották fenn a közrendet, mert megszűnt a rendőrség működése. Az utóbbi napokban arról érkeztek hírek, hogy a nagyvárosban jelentős mértékben romlott a közbiztonság.
Moszkvának nem tetszik, amit a NATO-főtitkár mondott
Moszkva provokatívnak tartja a NATO főtitkárának kijelentéseit, és Ukrajna tömbön kívüli státusának tiszteletben tartására szólított fel - írta az orosz külügyminisztérium egy csütörtöki közleményben. A tárca szerint az már rossz jel, amikor a NATO foglalkozni kezd az ukrajnai helyzettel. Moszkvában felhívták a figyelmet arra, hogy Ukrajna semmilyen katonai szövetséghez nem tartozik, és ezt az ország bel- és külpolitikájának alapjait meghatározó törvény mondja ki. Az orosz külügyminisztérium úgy értelmezte Anders Fogh Rasmussen kijelentését - miszerint Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem a "legsürgősebb prioritás" az ukrán vezetés számára -, hogy a szervezethez csatlakozást Brüsszelben és Kijevben egyaránt napirenden tartják.
A Majdanon nem oszlik a tömeg
Janukovics beszélni akar
A BBC szerint Viktor Janukovics pénteken sajtótájékoztató tart Oroszországban, Rosztov-na-Donuban. Rosztov-na-Donu az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros, a Janukovics fellegvárának tartott ukrajnai Donyeck várostól mintegy 200 kilométerre délkeletre.
A krími parlament feloszlatta a kormányt
A krími parlament képviselői úgy döntöttek, hogy feloszlatják a Krími Autonóm Köztársaság kormányát - írja a BBC. A parlament napközben már arról is határozatot hozott, hogy népszavazást tartanak a Krím félsziget önállóságáról.
Az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban a napokban nőtt a feszültség a múlt heti ukrán hatalomváltást támogató krími tatárok és az azt ellenző oroszbarát csoportok között. Szerdán összecsaptak a táborok, több ezer ember feszült egymásnak, csütörtökön hajnalra oroszbarát fegyveresek foglalták el a parlamentet.
A parlament ülése közben tovább tart a tüntetés az épület előtt, a tömeg ott is Oroszországot élteti, és orosz zászlókat lengetnek.
Nem járnak a kompok
Technikai problémákra hivatkozva felfüggesztették a Krím félszigeti Kerch városa és Oroszország közötti kompjáratot - írja a BBC.
Washington-Moszkva forródrót
Telefonon beszélt egymással John Kerry amerikai külügyminiszter és ukrán kollégája, Szergej Lavrov, és megállapodtak, hogy a két ország együttműködik az ukrán krízis idején. A beszélgetésről az ukrán fél nyilatkozott a Reutersnek.
Fegyveresek zárták el a Krímbe vezető utakat
Orosz zászlókat tartó fegyveresek zárták el az Ukrajna déli részéről a Krímbe vezető utakat - írja a BBC. A fegyveresek meg akarják akadályozni, hogy a "fasiszták" a régióba jussanak, és azt akarják, hogy a Krím Oroszország részévé váljon.
A társulási megállapodásnál több is lehetne az EU és Ukrajna között
Az Európai Parlament tagjai elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben kijelentik, hogy az EU továbbra is kész társulási megállapodást kötni Kijevvel, hozzátéve, hogy ez nem a végső célja az EU és Ukrajna közötti együttműködésének. Ezzel először utaltak arra, hogy a későbbiekben Ukrajna EU-s tagsága is elképzelhető lenne.
Május 25-én szavaznak az autonómiáról
Az ukrán elnökválasztás napján a Krímben lesz népszavazás is. A szavazólapon egyetlen kérdés fog szerepelni: "Támogatja-e Ön, hogy a Krími Köztársaság szuverén állammá váljon Ukrajnán belül?"
Nem törlik el a nyelvtörvényt
Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője csütörtökön szóbeli ígéretet kapott Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnöktől, hogy nem írja alá a kisebbségi nyelvtörvény eltörléséről hozott jogszabályt, amíg nem készül el egy új, minden érintettnek megfelelő nyelvtörvény.
Fehér Ház: Nem Janukovics az elnök
A Fehér Ház csütörtökön értésre adta: már nem tekinti Ukrajna elnökének Viktor Janukovicsot. "Lemondott tisztségéről és aláásta legitimitását", amikor elmenekült Kijevből, miután megállapodást kötött az ellenzékkel - mondta Jay Carney, a washingtoni Fehér Ház szóvivője. Janukovics hatalmi űrt hagyott maga után, amelyet az ukrán parlament megpróbál betölteni - tette hozzá. A szóvivő üdvözölte az ukrán parlamentnek az ország stabilizálására irányuló erőfeszítéseit, és azt mondta, azt várja Oroszországtól, hogy tartózkodjon a provokatív lépésektől.
Martonyi is Ukrajnába megy
Kijevbe és Donyeckbe utaznak a visegrádi országok (V4) külügyi vezetői, köztük Martonyi János magyar külügyminiszter. Több millió forint értékű magyar gyógyszeradomány is érkezik ma este Kijevbe.
origo.hu
Amerikai kiadhatja világháborús parancsot, egész Európát érinti
origo.hu
Döbbenetes látogatást tett Zelenszkijné, erre senki sem számított
mindmegette.hu
Túl sok az eper? Ezzel a módszerrel fagyasszuk le, hogy egész évben élvezhessük
magyarnemzet.hu
Zelenszkij felesége meglepő helyen tűnt fel
metropol.hu
Megszólalt Vilmos herceg barátja: „Nem tudom, hogy tudta folytatni, miközben a világ kigúnyolta a kemoterápián részt vevő feleségét"
hirtv.hu
Kizavarták és provokálták a HírTV stábját egy önkormányzati rendezvényen Gyöngyösön + videó
origo.hu
Kiadta a parancsot Putyin, véres bosszú jön
origo.hu
Telex, 444, hvg és a többiek: sunyin hallgat a dollármédia, hogy Magyar Péter gazdasági vezetője és új anyósa elítélt bűnöző
origo.hu
Ezek a világ leggazdagabb családjai
origo.hu
Eltüntethetik Zelenszkijt
origo.hu
Hackerek vitték el a lottó főnyereményét
origo.hu
