Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítés 
A légicsapások mellett 1474 rakétát lőttek ki az oroszok - erről Zelenszkij ukrán elnök beszélt.
Vlagyimir Putyin elnök az egyetlen orosz tisztviselő, akivel az ukrán elnök hajlandó találkozni, hogy megvitassák a háború befejezésének módját - írja a The Guardian
Az Orosz Föderáció elnöke dönt mindenről. Nem fogadhatok el semmilyen találkozót senkivel, aki az Orosz Föderációból érkezik, csak az elnökkel - mondta Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott videóbeszédében.
Az orosz erők kevés sikert értek el Szeverodonyeckben és nem valószínű, hogy beveszik Bakhmutot - írja a Kyev Independent.
A donyecki Lyman és Avdivka városok elleni orosz offenzíva viszont sikerekkel járt.
A vasúti infrastruktúrát támadják az oroszok Dnyipropetrovszk megyében, négy rakéta csapódott be a térségben, amik súlyos károkat okoztak - mondta Valentyin Reznyicsenko a terület kormányzója.
Több orosz bombatalálat érte a fő gázvezetéket Donyeckben és Luhanszkban, így a két megyében nincs gázszolgáltatás - közölte az ukrán gázszállító.
A helyi lakosság további ellenőrzésére 19 orosz parancsnoki központot hoztak létre - közölte Ivan Ariefiev a zaporizzsjai katonai adminisztráció szóvivője.
Egy moszkvai sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a nyugati országok oroszfóbiája miatt Oroszország azon dolgozik, hogy semmiben se függjön ezektől az országoktól, csak olyanokkal üzleteljen, akik nincsenek kiszolgáltatva a Nyugatnak. Ennek megfelelően Moszkva célja, hogy Kínával erősítse meg gazdasági kapcsolatait. Mint mondta, információs és kommunikációs technológiák terén Kína jóval fejlettebb a nyugati országoknál, és mindkét ország jól járhat a közös együttműködéssel.
Az ukrán-magyar határszakaszon 4878 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 249 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 76 ember, köztük 38 gyermek érkezett Budapestre vonattal - tették hozzá.
A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok tovább erősítik az offenzívát Donbaszban. Körbekerítették Szeverodonyecket, Liszicsanszkot, Rubizsnét. Ugyanakkor továbbra is nagy az ukrán ellenállás a megszállás alatt lévő területeken. Ha az orosz csapatoknak sikerül elfoglalniuk Szeverodonyecket, akkor az egész Luhanszk régió az irányításuk alá kerül.
Egy hétfőn megrendezett virtuális találkozó alkalmával mintegy 20 ország ígéretet tett arra, hogy újabb fegyverszállítmányokat juttat el Ukrajnába - jelentette be sajtótájékoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
"Több ország rendkívül szükséges tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket adományoz" - mondta Austin a védelmi minisztériumban (Pentagon) a találkozó után. "Mások új kötelezettségvállalásokkal álltak elő az ukrán katonai erők kiképzésével, valamint a katonai rendszereik fenntartásával kapcsolatban" - tette hozzá a tárcavezető.
Az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) találkozóján 47 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot - nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, a németországi Ramsteinben található bázison - áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.
Az új fegyverszállítmányokat bejelentető országok között volt például Olaszország, Dánia, Görögország, Norvégia és Lengyelország is - mondta Austin. A védelmi miniszter kiemelte, hogy Dánia például hajók ellen bevethető támadórakétákat, Csehország pedig helikoptereket, harckocsikat és rakétarendszereket ajánlott fel. "Itt mindenki megérti ennek a háborúnak a tétjét" - fogalmazott.
Az ENSZ becslései szerint Oroszország február 24-én elindított Ukrajna elleni háborújában legalább 3930 civil halt meg és 4532-en megsebesültek. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint közel 6,5 millió ember menekült el más országokba, és több mint 7,7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Oroszország összevonta csapatait Kelet-Ukrajnában, minden jel arra utal, hogy hamarosan újult erővel támadják majd a stratégiailag fontos célpontokat. A cél továbbra is Donbasz és Luhanszk teljes elfoglalása, és a városok, illetve települések biztosítása egy esetleges ellentámadás esetén.
A teljes hírt itt olvashatja.
A szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség, az országok szuverenitása és a jogállamiság mellett foglaltak állást keddi, Tokióban tartott tanácskozásokon a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködésben részt vevő országok vezetői, akik elítélték Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt.
A csúcstalálkozón Kisida Fumio japán miniszterelnök mellett Joe Biden amerikai elnök, Anthony Albanese ausztrál kormányfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök vett részt.
ovábbi két héttel meghosszabbították a sárga színű terrorfenyegetettséget az oroszországi Kurszkban. A régió több faluját is megtámadták az ukránok Oroszország szerint. A szomszédos Brajnszk és Belgorod régiók is sárga szintűre emelték a terrorfenyegetettséget még áprilisban.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeck továbbra is ukrán irányítás alatt áll, de az oroszok megállás nélkül bombázzák a várost, illetve a szomszédos településeken is folyamatosak a harcok. Az evakuáció ezért nagyon nehéz. Hétfőn a kormányzó szerint négy ember halt meg a városban, de ezt a hírt más forrásból nem lehetett megerősíteni.
Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak a tagjelölti státuszra - jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök a parlamentben.
A teljes hírt itt olvashatja.
Dmitrij Peszkov szóvivő szerint a Kreml nem kapta még meg az olaszok által készített békemegállapodás-tervezetet. A négylépcsős tervet az olasz külügyminiszter, Luigi Di Maio készítette múlt héten, és az ENSZ főtitkárával, António Guterres-szel is átbeszélték. Peszkov viszont ma azt nyilatkozta, hogy a tervet az orosz fél még mindig nem látta, de reméli, hogy diplomácia úton hamarosan eljut a Kremlbe is.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta 22 ezer 645 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 13 ezer 634 fő esetében született elismerő döntés – közölte az idegenrendészeti hatóság.
Mint írják: továbbra is naponta több száz új menedékes elismerés iránti kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők.
Az orosz–ukrán háború kitörése idején 43 ezer 300 négyzetkilométernyi ukrán terület volt orosz kézen, jelenleg pedig mintegy 125 ezer négyzetkilométer van orosz fennhatóság alatt – írja az ukrán sajtó a Forbesra hivatkozva. Ukrajna teljes területe 603 ezer 548 négyzetkilométer.
Az oroszoké jelenleg a Krím, Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Herszon, Zaporizzsje régiók részben vagy teljesen.
Oroszország szándékosan lassítja az előrenyomulást, hogy lehetőség nyíljon a civilek biztonságos evakuálására – közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Elmondta azt is: a körülzárt településeknél humanitárius folyosókat hoznak létre ennek érdekében, polgári infrastruktúrát pedig továbbra sem támadnak.
Sojgu szerint – az ukrán csapatok vereségétől tartva – a Nyugat fegyverszállítmányok mellett katonai tanácsadókat is küld Ukrajnába, ahol a külföldi zsoldosok száma már meghaladta a hatezret.
A szankciós nyomás és a „kijevi rezsimnek nyújtott masszív nyugati támogatás" ellenére Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet" – szögezte le Sojgu a RIA hírügynökség jelentése szerint.
Csehországban szerdától újra hozzáférhetővé válnak az orosz párti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség. Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra– jelentette ki Vilém Sládek, a szövetség szóvivője kedden Prágában.
A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. „Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót" - magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő.
A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónapra engedélyezett,azt követően ilyen lépést csak a bíróságok, a rendőrség vagy más kompetens állami szerv kérhet. A szövetséghez azonban ilyen kérés nem érkezett, ezért szerdán újraindítja a honlapokat.
Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál: hajók tucatjai napokig várakoznak a szulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat - tudatta kedden az Agerpres hírügynökség.
A Duna Bizottság 1857-ben lefektetett szabályzata szerint a tengerjáró hajókat csak helyi „pilóták" vezethetik fel a dunai kikötőkbe. Angela Ivan, a galaci folyamhajózási igazgatóság (AFDJ) vezetője azonban az Agerpresnek elmondta: nem azért alakult ki torlódás Szulinánál, mert nem lenne elegendő pilótájuk. Szerinte a folyami - és elsősorban az ukrán - kikötők túlterheltsége okozza a torlódást.
Míg az ukrajnai háború előtt napi 3-4 hajót ellenőriztek Szulinánál, most ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán, a folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül. Az AFDJ képviselője szerint a legtöbb hajó gabonát szállít, de sok üzemanyagot szállító tartályhajót is látni a Duna-deltában.
A hajók mozgását valós időben mutató marinetraffic.com honlapon kedden 96 hajó látszott Szulina előtt a Fekete-tengeren.
Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja kedden a Twitteren, leszögezve, hogy Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat.A tisztségviselő szavai szerint a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal.
Szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út: Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május 13-18. között elvégzett felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.
Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt állította: az ukrán katonai hírszerzés szerint Putyin rákbeteg.
„Számos súlyos betegsége van, ezek közül az egyik a rák. Nem érdemes viszont abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal. Van még legalább néhány éve”
- fogalmazott a hírszerző főnök.
Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy Putyin rákos lenne.
A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt - közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon.
Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ottmaradtak a holttestek is.
Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése.„Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg" - állította a tanácsadó.
Hozzátette, hogy emiatt rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákra, így - szavai szerint - mostanra az egész város egy egybefüggő temetővé változott.
Orosz Tu-95MSZ hadászati rakétahordozók és kínai Hong-6K hadászati bombázók közös légi járőrözést hajtottak végre az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Japán-tenger és a Kelet-kínai-tenger vizei felett. A köteléket a mintegy 13 órás járőrözés egyes szakaszain a dél-koreai légierő F-2-es és a japán légierő F-15-ös repülőgépei kísérték. A nukleáris fegyverek szállítására képes bombázócsoport vadászkíséretét az orosz légierő Szu-30SZM típusú repülőgépei biztosították.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy a misszió során a két ország repülőgépei szigorúan a nemzetközi jog előírásaival összhangban jártak el, és nem sértették meg idegen államok légterét. A minisztérium szerint a gyakorlatot a 2022-es katonai együttműködési terv keretében tartották meg, és nem irányult más országok ellen. A hivatalos tájékoztatásból nem derült ki, hogy összesen hány repülőgép vett részt a gyakorlaton.
Ez volt a két ország bombázóinak első közös repülése azt követően, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Az esemény egybeesett azzal, hogy Joe Biden amerikai elnök Tokióban Kisida Fumio japán, Narendra Modi és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel tanácskozott a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd katonai együttműködés keretében.
Befejeződött Mariupolban a kikötő aknamentesítése, melynek során több mint 12 ezer robbanószert, valamint ukrán fegyveresek által elhagyott fegyvert találtak és hatástalanítottak – közölte az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ híradása szerint.
Az aknamentesítésről videót is közreadtak, amelyen az látható, amint szinte centiméterről centiméterre haladnak a szakemberek,
és ahol lőszert, robbanószert találnak, azt a helyet piros zászlóval jelölik meg. A felvételen a megsemmisítés is látható.
Az orosz aknamentesítő egységek
felderítést és robbanóanyag-mentesítést végeznek jelenleg a mariupoli Azovstal üzemben is,
a minisztérium szerint az elmúlt 2 napban mintegy 100 robbanószert semmisítettek meg.
A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban.
„A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta:
ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is.
„Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és
azonnali cselekvőképességre van szükség, a kormány ezért az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet.
A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan ez is lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat.
Holnap tájékoztatni fogom önöket az első döntéseinkről - zárta videóját a miniszterelnök.
Az észak-atlanti szövetség szempontjából Finnország és Svédország csatlakozása egyértelműen növeli a Balti-térség biztonságát, erősíti a NATO hagyományos katonai elrettentő képességét, és a jelenleginél egyértelműbb és markánsabb határokat jelöl ki a NATO és Oroszország között - állapította meg legfrissebb, kedden az MTI-hez is eljuttatott elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI).
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézete elemzésében hozzátette azt is, hogy Finnország tagsága erősíti a szövetség északkeleti szárnyát, megkönnyíti Észtország, Lettország és Litvánia, továbbá az Északi-sark és a Jeges-tenger térségének védelmét. A kutatók szerint politikai szempontból is stratégiai fontosságú lehet a két ország csatlakozása.
Finnországban idén januárban még csak a lakosság 28 százaléka támogatta a csatlakozást, arányuk egy márciusi felmérés szerint már 73 százalék volt. A svéd közvélemény NATO-val kapcsolatos attitűdje már az 1990-es évek közepétől elkezdett változni, mégis csak idén áprilisban nőtt 50 százalék fölé a csatlakozás támogatóinak aránya - ismertették.
Az SVKI elemzése szerint az orosz válaszlépések valószínűleg attól is függnek majd, hogy a két országba végül települ-e NATO-infrastruktúra, s ha igen, milyen és hová.
Mint ismeretes, május 15-én Finnország, majd másnap Svédország jelentette be, hogy csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).
Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője kedden kijelentette: Oroszország ukrajnai katonai hadjárata a legaktívabb szakaszába lépett.
Az orosz erők jelenleg megpróbálják bekeríteni az ukránokat a kelet-ukrajnai Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban, és nem adták fel a Sziverszkij Donyecen való átkelési tervüket sem.
Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.
Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot.
Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha "tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához", továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.
Hat ember meghalt, nyolcan megsebesültek az elmúlt 24 órában Szeverodonyeck bombázásában - közölte Szerhij Haidai a régió kormányzója. (Sky News)
