Október közepén ír népszavazás EU-bővítés ügyben

Noha az írek egyszer már elutasították az EU-bővítést, október 19-én ismét állást kell foglalniuk ebben a kérdésben. Sokan meg mindig szkeptikusak a bővítés áldásos voltát illetően, ám óriási kampány indult a napokban, hogy megváltozzon az írek véleménye, s fogadják szeretettel a csatlakozni kívánó országokat, köztük Magyarországot. Az [origo] helyszíni tudósítása Írországból.

A demokráciákban talán szokatlan módszerrel, az ír kormány - engedve az EU-nak - ugyanabban a kérdésben egy éven belül immár másodszor szólítja urnákhoz polgárait, hogy szavazzanak, mi történjen a felvételre váró országokkal. Az október 19-i voksoláshoz közeledve a sajtó, a televízió naponta foglalkozik a kérdéssel, s az első három legfontosabb hír között szerepelteti a témát.

Az írek többsége ugyanis nem akarja, hogy újabb tagokkal bővüljön az unió, derült ki a néhány hónappal ezelőtti népszavazáson. Sokuk szerint munkahelyük kerülne veszélybe, mert tömegével kerekednének fel magyarok, lengyelek, az itteni, a kelet-európainál lényegesen, magasabb életszínvonal reményében. (Az ír minimálbér 6,41 euró óránként.)

A bővítést ellenzők utcai plakátjai erre hegyezik ki mondanivalójukat: azt hirdetik, hogy az írek elveszíthetik a munkahelyüket, ha újabb, a tagállamoknál szegényebb országok csatlakoznak. Az átlagemberek elsősorban emiatt szavaztak nemmel legutóbb, ám Brüsszel, s az - ebben a kérdésben meglehetősen megosztott - ír kormánykoalíció többsége eltökélt: két év múlva bővíteni akarjak az uniót.

Az ír pártok közül többek között a Sinn Fein, és az Ír Munkáspart is a megismételt szavazás ellen van, derült ki a csütörtökön tartott sajtótájékoztatójukon, ahol azon értetlenségüknek is hangot adtak, hogy miért kell ismét szavazni, ha egyszer mar kiderült, mi az ír álláspont.

A 3 milliós Írország kilóg az uniós tagországok sorából a bővítést illetően, hiszen a korábban, más tagországokban tartott népszavazások kedvező eredményt mutattak a felvételre váró országok szemszögéből.

Az EU, és Brüsszel azonban semmit sem bíznak a véletlenre. Óriási kampány zajlik, hogy megváltoztassák az írek álláspontját ebben a kérdésben. Elég talán csak azt megemlíteni, hogy míg a bővítést szorgalmazók 1,25 millió eurót költöttek eddig hirdetésekre, kampányra, addig az elutasítást propagálók csupán 250 ezer eurót fordítottak álláspontjuk kifejtésére.

A bővítés gazdasági növekedést és további jólétet hozhat - hirdetik a csatlakozás-pártiak, s próbálják elfeledtetni azt a tényt, hogy az ír gazdaság a kilencvenes évek rohamos növekedéséhez képest, megtorpant. A bővítést szorgalmazók annyiban mindenesetre reménykedhetnek, hogy - amint azt az [origo] tudósítójának egy a bővítést ellenző 65 éve asszony elmondta -egy ír, ha egyszer mar kifejtette a véleményét, nem fogja azt megismételni.

Bohus Péter

Írország