Irak forrong, a megszálló amerikai vezetésű koalíció hadereje gyakorlatilag kétfrontos háborút folytat, egyrészt a Szaddám-rezsim vezető posztjait betöltő, és az iraki háború vége óta folyamatosan ellenálló szunnita fegyveresekkel, másrészt pedig Moktada asz-Szadr síita vallási vezető alig egy hete lázongó mehdi-harcosaival. A legutóbbi események azonban arra utalnak, hogy az iszlám évszázadok óta ellenségeskedő két fő ága a szunniták és a síiták - legalábbis a civilek - félreteszik ellentéteiket, hogy közösen lépjenek fel a megszállók ellen. Csütörtök reggel ugyanis irakiak ezrei - mindkét vallási irányzat hívei vegyesen - indultak útnak Bagdadból az amerikaiak által hétfő óta ostromlott Fallúdzsa felé, hogy segítséget vigyenek az ottaniaknak.
Az összecsapások Fallúdzsán kívül Bagdadot és számos más iraki várost érintenek. A szövetségesek közül pedig nemcsak a britek és az amerikaiak bonyolódnak harcokba, hanem a spanyol, az olasz, a lengyel és az ukrán katonák is minimum tűzpárbajba keveredtek az iraki ellenállókkal, csütörtökön pedig már a japánok dél-iraki tábora mellett is robbantások voltak. Az Irakban szolgáló magyarokat eddig elkerülték a harcok.
Az egyre romló helyzet miatt az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem hajtják végre az előre tervezett csapatcseréket, vagyis azok az amerikai csapatok, amelyeket a közeljövőben otthon állomásozó egységekkel váltottak volna le, tovább maradnak Irakban. Ezt Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter jelentette be, aki azonban egyben igyekezett megnyugtatni is a kedélyeket. Mint közölte, a harcokban viszonylag kis számú iraki vesz részt, a zavargás néhány "gengszter, banda és terrorista" műve. "Egy akaraterő-próba előtt állunk, és meg fogunk felelni ennek" - mondta Rumsfeld. A miniszter Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a harcok fellángolása ellenére a csapatok továbbra is a kezükben tartják a helyzetet. Az amerikai hadvezetés aggodalmát ugyanakkor az is jelzi, hogy elkezdték egy esetleges erősítés küldésének tervezését.