A belga hadseregben olyan gyengén megy a toborzás, hogy a védelmi miniszter szerint rövidesen külföldiek előtt is meg kell nyitni a laktanyák kapuit. A sorkatonaság megszüntetése óta sohasem tolongtak a toborzó irodákon a belga fiatalok, de a védelmi miniszter mostani váratlan megnyilatkozásáig a közvélemény nem is sejtette, hogy ekkora a hiány.

A belga védelmi miniszter
André Flahaut
André Flahaut a La Derniere Heure vasárnapi számának nyilatkozva kifejtette, hogy a hadsereg létszámgondjain első lépésben az Európai Unió országaiból való toborzással lehetne enyhíteni. A belga hadsereg ezzel mintegy előképévé lenne a majdani európai közös haderőnek, tette hozzá némi iróniával Flahaut. Ha viszont ezekből az országokból sem akad elég önkéntes, akkor más államokból érkezőket is fogadni lehetne, mondta a védelmi miniszter.

"Azt az időszakot pedig, amit ezek a személyek a mi zászlóink alatt töltenek, úgy lehetne tekinteni, mint belépőjegyet a belga állampolgárságba" - vélekedett Flahaut, akinek szavaiból nemigen derült ki, hogy a kormány már megvitatott terveiről beszél-e vagy csak hangosan gondolkodik, esetleg kísérleti léggömböt eresztett fel.

Nem került szóba például, hogy ha az alkotmány szerint csak belga állampolgár viselhet állami köztisztségeket, miként lehetne hivatásos katona idegen állampolgár Belgiumban. Annyi bizonyos, hogy a hivatásos katonai szolgálatot jóval vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára. Ennek érdekében Flahaut felvetette, hogy az önkénteseknek olyan tízéves szerződést ajánlana a hadsereg, amelynek utolsó három évében használható szakképzést adnának nekik, hogy utána könnyen beilleszkedhessenek a polgári életbe.