Kiesett a kormány a parlamentből Lengyelországban

A nem hivatalos eredmények szerint a papírforma érvényesült, és a baloldali koalíció nyert a vasárnapi lengyelországi választásokon. Az viszont meglepetést okozott, hogy a jelenlegi kormány be sem jutott a parlamentbe. A győztesek óvatosan nyilatkoznak az esetleges koalícióról. A köztársaság elnök Leszek Millert bízza meg a kormányalakítással.

Előre eldöntöttnek tekintették a választásokat Lengyelországban, a választási kampány ennek megfelelően lanyha volt: még a kormány is biztosra vette, hogy veszít. A rendszerváltás óta nem volt példa ilyenre: eddig az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, ki nyeri a választásokat.

A szavazáson rendkívül alacsony volt a részvétel, mivel már a választás előtt is meggyőző volt a baloldali fölény. Vasárnap a választásra jogosult lengyelek 39,7 százaléka kereste fel a szavazóhelyeket.

Hivatalos eredmények ugyan csak kedden várhatóak, ám a baloldali koalíció győzelme nem kétséges. Az viszont nem tudni, hogy a Baloldali Demokratikus Szövetség - Munka Uniója (SLD-UP) koalíciójának sikerült e megszerezni az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget.

Eredmények az OBOP szerint

1. SLD-UP, 41,9 százalék
2. PO 12,4 százalék 
3. Samoobrona 10,1 százalék
4. PSL 9,2 százalék
5. PiS 9 százalék
6. LPR 7,3 százalékkal

Forrás: MTI

A vasárnap esti felmérések még az önálló kormányalakításhoz elegendő többséget jeleztek a baloldali koalíciónak. A PBS közvélemény-kutató cég urnazárás után megjelent exit poll-felmérésben még 43,7 százalékos SLD-UP-eredményt jelzett - ami szűken elegendő lett volna az önálló kormányalakításhoz. Hétfőn azonban a PBS módosított, és jelezte: részleges adatai szerint az SLD-UP 41,55 százalékot ért el, ami 217 mandátumot jelent a 460 tagú szejmben, ami nem elég az önálló kormányalakításhoz. Hasonló eredményt tett közzé az OBOP közvélemény-kutató is: az SLD-UP a szavazatok 41,9 százalékát szerezte meg, jelentette az MTI.

A választások egyetlen meglepetése azonban az lett, hogy az eddigi kormánypárt nem jutott be a parlamentbe. Amennyiben meglepetés ez egyáltalán: a gyenge szereplés nyilvánvaló volt, csupán a vereség mértéke volt kérdéses.

Jobboldali Titanic

Jerzy Buzek kormányának teljesítményét a lengyelek siralmasnak tartják. Elsősorban azért, mert az infláció elleni harc a gazdasági növekedést is megakasztotta. A munkanélküliek száma 3 millióra nőtt (mintegy 17 százalék), a költségvetési hiány pedig óriási duzzadt.

Aztán: a közéleti tisztaságot ígérő jobboldal korruptnak bizonyult: a felmérések szerint a lengyelek a kormányt tisztességtelen érdekemberek gyülekezetének tartja. A pártokat meg az jellemzi - vélik -, hogy ki akarják sajátítani az államot.

A szenátus eleste

A PBS közvélemény-kutató cég szerint az SLD-UP a szenátusban kényelmes többséget szerzett. A baloldali koalíció a 100 tagú szenátusban 68 mandátumra számíthat, a Szenátusi Tömb 2001 elnevezésű jobbközép választási összefogás 16, a Lengyel Parasztpárt 7, az Önvédelem 3, a Lengyel Családok Ligája 2, más csoportosulások pedig 4 szenátori helyet szereztek. (MTI)

Azonban nem csupán a kormány teljesítménye - és a lengyelek kiábrándultsága, a politikától való elfordulása - segítette győzelemre az ellenzéket. Az egységes, jól szervezett baloldalnak valójában nem volt ellenfele: a töredezett, egymással vitatkozó jobboldal nem jelentett kihívást.

Két csoportosulás, a jelenleg kormányzó Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP) és a Jog és Igazságosság (PiS) vetélkedik a vezető szerepért. A tét az, hogy melyik erő lesz képes egységes jobbközép oldalt létrehozni, és annak élére állni.

A jobboldalon azonban mások is tülekednek. A pártpaletta közepén az idén alakult konzervatív-liberális Polgári Platform (PO) kiszorította a nagy hagyományú, Szolidaritás-gyökerű Szabadság Unióját (UW). Az eddigi kormánytól jobbra található Európa-ellenes nemzeti jobboldalt a Lengyel Családok Ligája (LPR) képviseli, amely bírja a befolyásos, fundamentalista katolikus Radio Maryja támogatását.

Ott van még a demagóg, törvénytelen útelzáró akcióiról hírhedt Samoobrona, amely a növekvő munkanélküliségtől, a nagy költségvetési hiánytól és a várható megszorításoktól való félelmeket lovagolja meg.

A Lengyel Parasztpárt (PSL) pedig már kormányzott a baloldallal.

Koalíciós kényszer

A voksolás a nyáron elfogadott új választási eljárás és szavazatszámlálási módszer szerint zajlik, amely a kis és közepes pártokat részesíti előnyben a győzelemre esélyes nagy pártokkal - ez esetben az SLD-vel - szemben.

Az önálló kormányalakításhoz a baloldalnak legkevesebb 231 mandátumra lenne szüksége, így ha tehát a PBS-nek és az O

Jelöltek

Leszek Miller, az SLD elnöke és miniszterelnök-jelöltje már nyilvánosságra hozta az általa megalakítandó kormány kulcstárcáinak élére jelölt politikusok nevét: a pénzügyminiszter és a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes Marek Belka, az államfő gazdasági tanácsadója, míg az infrastruktúra minisztere és a másik miniszterelnök-helyettes a koalíciós társ Munka Uniója elnöke, Marek Pol lenne. Külügyminiszternek Wlodzimierz Cimoszewicz volt miniszterelnököt, belügyminiszternek Krzysztof Janikot, nemzetvédelmi miniszternek Jerzy Szmajdzinskit, kormányszóvivőnek pedig az SLD jelenlegi szóvivőjét, Michal Tobert szemelték ki. (MTI)

BOP-nak igaza van, akkor a baloldalnak partner után kell néznie.

Leszek Miller, az SLD elnöke hétfő reggel már nem zárta ki koalíciós tárgyalások lehetőségét, és úgy vélte, ezek rendkívül nehezek lesznek. A leendő miniszterelnök nem nevezte meg a szóba jöhető pártokat.

A potenciális partnerek egyike, a második helyen végzett jobboldali liberális PO egyik vezetője, Maciej Plazynski házelnök szerint a programok különbözősége miatt nem lehetséges koalíciókötés.

Andrzej Lepper, a harmadik helyen végzett Önvédelem (Samoobrona) agrárpárt elnöke viszont azt mondta, hogy pártja hajlandó lenne koalíciós tárgyalások folytatására, ha a baloldal megváltoztatná a jelenlegi pénzpolitikát.

A PSL vezetője, Jaroslaw Kalinowski még a választások előtt világossá tette, hogy pártja kész ismét koalícióra lépni a baloldallal. A baloldal azonban - vezetőinek eddigi nyilatkozatai alapján - nem lelkesedik az ötletért, éppen a közös, SLD-PSL-kormányzás tapasztalatai miatt. Elemzők szerint az SLD kezét így is megköti az UP baloldali retorikája, és ha még az antiliberális, populista parasztpártot is maga mellé venné, válságba sodorhatná az egyébként is bukdácsoló lengyel gazdaságot.

Aleksander Kwasniewski államfő már közölte, hogy akár meglesz az SLD-UP-nek az önálló kormányalakításhoz szükséges többsége, akár nem, mindenképpen a győztes SLD elnöke, Leszek Miller kap kormányalakítási megbízást. A lengyel elnök azt várja a vesztes kormánypárt elnökétől, Jerzy Buzek miniszterelnöktől, hogy nyújtsa be lemondását: az alkotmány szerint a kormánynak ugyan nincs ilyen kötelessége, de a politikai bölcsesség és a becsület ezt diktálja.

[origo]

Ajánlat:

Hanyatló gazdaságot örököl az új lengyel kormány

Korábban:

A baloldali koalíció nyerte a lengyelországi választásokat

A baloldal esélyes a lengyelországi választásokon