Marad a patthelyzet Koszovóban

Koszovóban folytatódik a novemberi általános választások óta tartó belpolitikai patthelyzet, miután a törvényhozás csütörtökön két szavazási fordulón sem választotta meg tartományi elnöknek az egyetlen jelöltet, Ibrahim Rugovát.

A november 17-i általános tartományi választást a Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK) nyerte meg - 47 képviselője van a 120 fős törvényhozásban - , így a DSK pártelnöke, Rugova volt az egyetlen jelölt a tartományi elnöki székbe. A parlament először december 13-án, majd csütörtökön másodszor, illetve harmadszor is nekiveselkedett a szavazásnak, de Rugova egyik alkalommal sem kapott elegendő voksot.

A csütörtöki második fordulóban Rugova ötven szavazatot szerzett a szükséges 81-ből, míg a harmadik fordulóban - amikor abszolút többség is elegendő lett volna a megválasztáshoz - 51 képviselő szavazott rá, vagyis tíz voks hiányzott ahhoz, hogy Koszovó elnökévé váljon. Suzan Manuel, a koszovói ENSZ-igazgatás szóvivője "drámainak, de nem válságosnak" nevezte a helyzetet. Mint mondta: sor kerül a következő szavazásra, s ha akkor sem választják meg a tartományi elnököt, akkor elméletileg ez így folytatódhat a végtelenségig. Hozzátette: most Nexhat Daci parlamenti elnökön (DSK) a sor, hogy kitűzze a parlament következő ülését.

A szóvivő higgadt hangneme érthető, hiszen előre lehetett sejteni, hogy Rugova nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat. A török, a bosnyák és a roma kisebbségeket képviselő kis pártok szerdán közölték, hogy nem fognak Rugovára szavazni, mert "cserébe a támogatásért nem kaptak semmilyen ajánlatot".

A 22 képviselővel rendelkező Visszatérés szerb koalíció is azt mondta: álláspontja nem változott, nem támogatja Rugovát, amíg nem mond le a tartomány függetlenségéről. Mivel a DSK, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (DPK) és a Ramus Haradinaj vezetette Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) közötti koalíciós tárgyalások nem vezettek eredményre, mind a DPK, mind az AAK közölte, hogy bojkottálni fogja a csütörtöki szavazást.

A három albán párt közötti nézeteltéréseket jórészt abból adódnak, hogy a DPK magának követeli a kormányfői tisztséget, miközben a DSK továbbra is úgy véli, hogy a választási arányoknak megfelelően a már megszerzett parlamenti elnöki tisztségen felül jár neki a kormányfői és a tartományi elnöki szék is.