Könnyen megússzák a modern despoták

Vasmarokkal kormányzó, vérengző, korrupt, elnyomó rendszerek vezetőit gyűjtötte össze az [origo] a volt iraki elnök, Szaddám Huszein perének kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire érte utol a felelősségre vonás a modern kor diktátorait, mit követtek el, hogy viszonyulnak hozzájuk országuk lakói, hogy élnek ma. A jelek szerint több százezer ember kegyetlen lemészárlását is meg lehet úszni, de ha elolvassa összeállításunkat megtudhatja azt is, hogy akad olyan despota, aki kifejezetten szép emlékeket hagyott maga után sokakban.

Chun Doo-hwan
(1931, Dél-Korea)

Hol, mikor?
Dél-Korea, 1980-88

Ő mondta
"Tönkrementem" - Chou egy 1997-es, korrupciós vádak miatt indított eljárás során azt állítottam csak 245 dollárja maradt

Hogy kezdte?

A per
Chunt 1996-ben, a hatalomból való távozása után nyolc évvel vonták felelősségre korrupciós vádakkal. Családja ugyanis bőséges hasznot húzott nyolc éves uralmából. A vádakat később hazaárulással és zendüléssel is súlyosbították, így a bíróság rövid gondolkodás után halálra ítélte. Később büntetését elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre enyhítették. Egy évvel késsőbb pedig elnöki kegyelmet kapott, így 1997-ben szabadon bocsátották.

Amit szívesen letagadna
Már hatalomátvételekor is több ezer ember halt meg, mert Chun a hadsereget küldte a színrelépése ellen tiltakozó tartományok megregulázására. Kezdetben három tábornokkal együtt kormányzott, a csoport pedig még a törvényhozás jogát is kisajátította magának. Ezután elnökké választatta magát, majd új rend megteremtésébe kezdett, melynek első lépése a régi politikai elit minden tagjának eltávolítása volt, 800 ember politikai tevékenységét tiltották be. Több ezer hivatalnokot fosztottak meg állásától és vagyonától korrupciós vádak alapján. A tisztogatást a sajtóra is kiterjesztette Chun arra hivatkozva, hogy bűnös képviselői rothasztják a nemzetet. Chun több mint 32 ezer tanár, hivatalnok, üzletember átnevelését is elrendelte, őket is begyűjtötték, majd háromnapos kiképzést kaptak az élet helyes rendjéről.

Aki szívesen letagadná
Bruce Cumings, a chicagói egyetem Korea-szakértője szerint az Egyesült Államok kormánya annyira félt az észak-koreai befolyástól, hogy Park Chung Hee után Chun alatt is inkább elnézte a dél-koreai demokrácia csonkítását, csak erős kézben legyen a hatalom a félsziget déli részén. Igaz ugyanakkor, hogy az egykori ellenzéki Kim Dea-jung kivégzését 1980-ban az amerikai fellépés akadályozta meg, bár az is igaz, hogy miután Kim megkapta a kegyelmet, többet nem tett a Reagan-kormányzat a dél-koreai elnyomás ellen. Sőt, Reagan személyesen is fogadta Chunt a Fehér Házban.

Amiért szívesen emlékeznek rá
Chun rendszere is támogatta az 1970-es években kezdett gazdaságpolitikát, ami nehézipari és vegyi üzemek létesítését ösztönözte, illetve serkentette az elektrotechnikai beruházásokat. Nem is véletlen, hogy Chun elnöksége alatt több mint négyszeresére nőtt a dél-koreai GDP.

Mi van vele ma?
Miután 1988-ban távozott a hatalomból, két évre egy buddhista templomba költözött. 1997-es szabadonbocsátásakor támogatók hatalmas csoportja köszöntötte.