Pervez Musarraf pakisztáni elnök rendkívüli állapotot jelentett be szombaton, állítása szerint azért volt erre szükség, mert veszélyben volt az ország. A magántelevíziók beszüntették adásukat, a telefonok pedig elnémultak. A legfelsőbb bíróság visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését, erre a bíróság épületét körbevették a katonák. Az intézkedés oka az lehet, hogy a testületnek kell döntenie arról, Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek, miközben továbbra is ő maradt a hadsereg főparancsnoka. Benazir Bhutto, az ellenzék vezetője elítélte az elnök lépését.

Pakisztán egysége és szuverenitása került volna veszélybe, ha nem hirdetik ki a rendkívüli állapotot - ezzel indokolta szombat esti beszédében Musarraf, hogy a nap folyamán az országban bevezette a rendkívüli állapotot. Az államfő szerint ugyanis Pakisztánban súlyos belső konfliktusok alakultak ki, a terrorizmus óriási méreteket öltött, miközben a legfelsőbb bíróság megbénította a kormány működését. Ezért kellett meghoznia "néhány nagyon fájdalmas döntést" - idézi beszédét a BBC.

"Néhány egyén akadályokat gördített a demokrácia útjába" - mondta a képernyőn civil ruhában megjelenő, nyugodtan és határozottan beszélő tábornok-elnök, aki azt állította, a bíróságok 61 terrorista szabadon engedését rendelték el. "Úgy hiszem, hogy ezt a káoszt személyes érdekekből idézték elő és azért, hogy ártsanak Pakisztánnak" - mondta Musarraf, aki szerint az iszlám szélsőségesek a kormány hatalmát fenyegették, és a demokráciára történő átmenet befejezéséhez volt szükség a rendkívüli állapot elrendeléséhez.

A politikus kijelentette: a rendkívüli állapot alatt nem lesz változás a kormány összetételében és a parlament is folytatja működését. Az MTI szerint azt állította, hogy továbbra is elkötelezett a januári törvényhozási választások megtartása mellett, és a parlamenti választások után remélhetően helyreáll majd a demokrácia. A BBC viszont azt írja, hogy az elnök a januári választásokat nem említette a beszédben.

Rendkívüli állapot bevezetését szombaton az állami televízió jelentette be. Közvetlenül ezt megelőzően katonák vették körbe az állami tévé és az állami rádiócsatornák épületeit, a magán televíziók beszüntették adásukat, a vezetékes és a mobiltelefonok elnémultak az ázsiai országban. Az egyikkörülzárt magán televízió, az Adzs vezetői később azt közölték, hogy a rendőrök behatoltak a tévé helyiségeibe, és megkezdték a műsoranyagok lefoglalását, pedig erre semmilyen bírói végzés nem adott számukra felhatalmazást. A kormány szombati ülésén jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetését. Musarraf átmeneti időre felfüggesztette az alkotmányt is, de a parlament és a tartományi gyűlések továbbra is működnek - mondta egy neve elhallgatását kérő elnöki tanácsadó.

Leváltották az ellenálló bírókat

A legfelsőbb bíróság elnöke, és nyolc másik bíró visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését, mire a bírókkal közölték: munkájára a továbbiakban nem tartanak igényt. A kormány új főbírót nevezett ki: az illető már le is tette az esküt. Eközben elődje, Iftikhar Chaudhry a testület többi bírájával együtt, rendőri őrizet mellett elhagyta a bíróság épületét. Chaudhryt a legfelsőbb bíróság elnökét az államfő márciusban egyszer már megpróbálta meneszteni, de a tiltakozások hatására kénytelen volt visszahelyezni tisztségébe.

A rendkívüli állapot bevezetésének valószínűleg ahhoz van köze, hogy a legfelsőbb bíróságnak november 12-ig döntenie kell arról, hogy Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek, miközben továbbra is ő maradt a hadsereg főparancsnoka. A testülethez több ellenzéki kifogás is érkezett, amely kétségbe vonja, hogy Musarraf a hadsereg vezetőjeként indulhatott az elnökválasztáson. A kampány során maga is többször ígértet tett arra, hogy lemond a főparancsnoki posztról.

A rendkívüli állapot veszélybe sodorja a januárra tervezett törvényhozási választásokat és megnehezíti a hatalom megosztásáról folytatott tárgyalásokat is. Washington és London támogatja az elképzelést, amelynek lényege, hogy Musarraf tábornok civil államfőként irányítaná az országot, miután lemond a hadsereg vezetéséről, és az emigrációból hazatért Benazir Bhutto volt miniszterelnök kerülne a kormány élére.

Bhutto tanácskozni fog a döntés semmissé tételéről

Bonyolítja a helyzetet, hogy október közepén érkezett haza nyolc éves önkéntes száműzetéséből az ellenzék vezetője Benazir Bhutto, akit megérkezésékor több tízezres tömeg fogadott. Akkor felmerült, hogy a két politikus a hatalom megosztására készül. A rendkívüli állapot kihirdetése idején Bhutto dubaji rokonlátogatáson járt , az első híradásokból az derült ki arról, hogy nem tud hazamenni, de később a BBC azt írta: sikerült visszatérnie hazájába. Gépe Karacsiban szállt le, az ellenzéki Pakisztáni Néppárt vezetője azonban egy ideig nem merte elhagyni a gépet, valószínűleg attól tartva, hogy ha kiszáll, őrizetbe veszik. Szemtanúk szerint Bhutto házát mintegy száz katona vette körül. Eközben a dél-pakisztáni nagyváros környékén - amely Bhutto egyik erősségének számít - több helyről is lövések zaja hallatszott.

Végül az esti órákban a politikus elhagyta a karacsi repülőteret, rendőri kísérettel a rezidenciájára ment. A volt kormányfő kijelentette: elítéli a rendkívüli állapot bevezetését, amely kárt okoz a demokratikus folyamatoknak. Meg fogja vitatni más politikusokkal, hogy miként lehetne semmissé tenni az alkotmány felfüggesztéséről hozott döntést - tette hozzá. Navaz Sarif, száműzetésben élő volt pakisztáni kormányfő szintén bírálta Musarrafot, akit lemondásra szólított fel. 

Forrás: [origo]
Rohamrendőrök zárták le a parlament és a legfelsőbb bíróság épületéhez vezető utat

"Nagyon sajnálatosnak" nevezte a pakisztáni történteket Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Reméli, hogy a kormányzat célja továbbra is a januárra tervezett választások szabad és tisztességes megtartása - tette hozzá. A politikus a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy Washington nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek nem felelnek meg az alkotmánynak. A védelmi minisztérium később hozzáfűzte, hogy a történtek ellenére "sem áll szándékukban megvonni az ázsiai ország katonai támogatását a terrorizmus elleni harcban". Az atomfegyverekkel is rendelkező Pakisztán az USA egyik legszorosabb szövetségese a térségben az iszlám szélsőségesekkel szemben.

Musarraf támogatottsága, aki 1999-ben katonai puccsal ragadta magához a hatalmat, az utóbbi időben jelentősen csökkent. Az elnök ugyanis két tűz közé került. Annak ellenére, hogy Musarraf az Egyesült Államok egyik legjelentősebb térségbeli szövetségese, az al-Kaida az utóbbi hónapokban az ország keleti részén elterülő törzsi övezetben vetette meg a lábát, és erősítette meg a szervezetét. Az elnök mivel nem tudott határozottan fellépni a szélsőségesekkel szemben, nem tudott eleget tenni az USA követeléseinek. Ráadásul az al-Kaida nyomása ellenére a radikálisokat se emelte be a hatalomba.

Az elnöknek a rendet sem sikerült fenntartania az országban. Júliusban a pakisztáni hadseregnek csak kétnapi ostrom után sikerült bevennie az iszlámábádi Vörös Mecsetet, a fundamentalisták szentélyét. A harcokban több mint hetven katona és szélsőséges halt meg. Október 18-án pedig 133-an haltak meg, amikor két bomba robbant fel a Bhutto visszatérését ünneplő tömegben.