Rohanás az ígéretek után - Obama első száz napja

Kidolgozta minden idők legnagyobb amerikai pénzügyi programját, átszervezett két háborút, bezáratta Guantánamót és beváltotta az alternatív energiákra vonatkozó ígéretét - közben még jobban összeveszett a republikánusokkal, beengedte a lobbistákat a kormányába és egy helyben toporgott az egészségügy átalakításával is. Barack Obama amerikai elnök eseménydús első száz napjának értékelése folyik a csapból is Amerikában, a remény egyelőre töretlen.

A CNN olyan műsorral készül szerda estére, mintha az elnökválasztás éjszakája lenne, az elnök tanácsadói pedig egész napra szabaddá tették magukat, hogy folyamatosan interjúkat adhassanak. Április 28-án századik napja az Egyesült Államok elnöke Barack Obama.

Az első száz nap értékelésének Franklin D. Roosevelt elnöksége óta van hagyománya Amerikában: Roosevelt a gazdasági világválság idején elnöksége első száz napjára ígért drasztikus intézkedéseket, és ennyi idő alatt el is fogadtatta a New Dealnek nevezett intézkedéscsomagot a törvényhozással. Az érdeklődés hatalmas: a Los Angeles Times már tíz napja a századik napra készül, a Fox News és a CBS News pedig már Obama beiktatásakor elindította az első száz napról szóló rovatot.

A legtöbben elismerik, hogy leginkább újságírói fogás az első száz napnak ekkora jelentőséget tulajdonítani, és ez az időszak egyáltalán nem feltétlenül határozza meg az elnöki teljesítmény egészét. A Huffington Post publicistája már azon viccelődött, hogy a száznapos hírek okozta túladagolásba bele lehet betegedni, ezért érdemes inkább elkerülni ezeket. A kormány számára azonban kedvező a közvélemény megítélése, ezért tagjai a legkevésbé sem kerülik az érdeklődést.

A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiak 69 százaléka pozitívan ítéli meg Barack Obama eddigi teljesítményét. 54 százalék értékelte úgy, hogy az elnök jobban teljesít a várakozásoknál, az amerikaiak háromnegyede szerint pedig Obama "erős és megbízható vezető". Ami talán ennél is fontosabb, tízből hat amerikai gondolja úgy, hogy Obama betartotta az ígéreteit, és 63 százalék szerint elhozta az ígért változást Washingtonba. Hasonló eredményre jutott az Associated Press felmérése: a milliós munkanélküliség, a milliárdos bankmentő csomag és az ezermilliárdos költségvetési hiány ellenére 48 százalék gondolja úgy, hogy Amerika jó irányba tart, és csak 44 százalék gondolja az ellenkezőjét. Tízből hét amerikai pedig úgy gondolja, érdemes várni egy évet, hogy a gazdaságiélénkítő csomag hatásai érzékelhetőek legyenek.

Összeszedtük, hogy mire lehet büszke Obama, mi az, amiről talán sosem lehet majd eldönteni, hogy jól sült-e el és mi az, amivel csúnyán melléfogott.

Ami eldönthetetlen: recesszióenyhítés vagy washingtoni böszmeség a gigacsomag?

A legfontosabb téma az első száz napban egyértelműen a gazdaság és minden idők legnagyobb amerikai pénzügyi programja, a 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag februári elfogadása volt. "Nem tehetek úgy, mintha ezzel megoldódnának gazdasági bajaink, sem, úgy, mintha ezzel megtettünk volna mindent, amit meg kell tennünk, de a mai nap a gondok végének kezdete" - mondta akkor Obama a BBC tudósítása szerint. A pénzt infrastrukturális beruházásokra, egészségügyre, megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztésekre és adócsökkentésre szánják. A csomagtól Obama a recesszió enyhítését és munkahelyek megőrzését reméli, és azt ígérte, elnöki ciklusának végére felére csökkenti a jelenlegi 1200 milliárd dolláros költségvetési deficitet.

A csomag ellenzői szerint ugyanakkor az amerikai költségvetési hiány ezzel végérvényesen elszabadul, ráadásul nem oldja meg a problémákat, nem tartalmaz elég adócsökkentést, és nem is a megfelelő helyen vannak a hangsúlyai. A New York Times a csomag elfogadása után arról írt, az elnöki ciklus végén Gyurcsány Ferenc szavait visszahangozzák majd a politikai döntéshozók arról, hogy böszmeséget csináltak. Ennek eldöntésére nemhogy száz nap, de valószínűleg ennél sokkal több idő sem elég: a programot gyakran hasonlítják az 1933 és 36 között végrehajtott New Dealhez, melynek megítélése azóta is vitatott, még a közgazdászok sem tudják egyértelműen eldönteni, hogy valójában kihúzta Amerikát a válságból, vagy rontott a helyzeten.

(A túlzásba vitt állami beavatkozás veszélyeiről itt olvashat véleménycikket a Komment.hu oldalon.)

Megújuló energia és lobbisták a kormányban: a legfontosabb betartott és megszegett ígéret

2009-ben Pulitzer díjat kapott a PolitiFact.com, amely politikusok állításairól mondja meg, hogy igazak e vagy sem. Az oldal szerkesztői egyenként végignézték Obama valamennyi kampányígéretét, és kiválasztották az első száz nap alapján a két legfontosabbat: egy beváltott és egy megszegett ígéretet. A lap szerint a legmeghatározóbb beváltott ígéret az alternatív energiaforrásokba való befektetés. A gazdaságélénkítő csomag többmilliárd dollárt szán alternatív energiára: ebből 2,5 milliárd dollárt kutatás-fejlesztésre, további 1,25 milliárd dollárt pedig nap-, és szélenergiával kapcsolatos kutatásokra. Obama szerint mindezzel megduplázódik a megújuló energiatermelés a következő három évben.

A legfontosabb megszegett ígéret a PolitiFact.com szerint a washingtoni lobbistákkal szembeni szigorúbb szabályozás bevezetése. Obama kampányában fontos téma volt, hogy a különböző vállalatok lobbistáinak túlságosan nagy a befolyásuk a Bush-adminisztrációban. "Azt üzenem a lobbistáknak, hogy vége azoknak az időknek, amikor ők határozzák meg a menetrendet Fehér Házban. Az Obama-kormányban nem kaphatnak majd szerepet volt lobbisták sem" - mondta egy kampánybeszédében. Hivatalba lépése után közvetlenül hozott is egy rendeletet, mely szigorítja a lobbizás szabályozását, majd kinevezte a Raytheon védelemipari vállalat lobbistáját védelmi miniszter-helyettesnek, Timothy Geithner pénzügyminiszter stábjában pedig a Goldman Sachs volt lobbistája kapott helyet.

Az első száz nap botránya: milliós bónuszok és nyomukban az állami pénzre ácsingózó pornósok

Obama eddigi legkényesebb ügye az AIG biztosítótársaság bónuszbotránya. Az óriástársaság tavaly ősz óta 180 milliárd dollár állami segítséget kapott, mert a kormány attól tartott, hogy tönkremenetele magával rántaná a teljes amerikai pénzügyi rendszert, és tovább súlyosbítaná a gazdasági válságot. Az állami pénzekkel megsegített AIG ennek ellenére összesen 165 millió dolláros jutalmat fizetett ki, többek között azoknak a vezetőknek, akik az összeomlásért felelős ágazatokat irányították. A márciusban kirobbant botrány óriási felháborodást váltott ki Amerikában, melyet Obama azzal is tetézett, hogy nem volt kellően határozott (pénzügyminisztere egyik este azt nyilatkozta, nincs jogi lehetőség a jutalmak visszavételére, de másnapra megváltozott álláspontja). Később ugyan az össznépi felháborodás élére állt, de az ügy így is súlyos következményekkel járhat, mert a pénzügyi rendszer rendbe tételéhez akár további 750 milliárd dollárra is szükség lehet, amit nem lesz könnyű elfogadtatni az egyre nehezebb körülményekkel szembesülő adófizetőkkel a milliós bónuszok után.

Ráadásul egyre több iparág szeretne részesülni az állami támogatásokból, és időnként már egészen abszurdnak tűnő ötletek is felbukkannak. A Washington Post arról írt, hogy a temetkezési vállalkozó szövetsége is bejelentkezett az állami mentőcsomagért, a Guardian arról, hogy Larry Flint, a Hustler magazin vezetője más pornóipari vezetőkkel együtt 5 milliárd dollár állami támogatást kért a pornóipar számára, amit azzal indokoltak, hogy a válságos időkben az amerikaiak nem veszíthetnek el egy fontos szórakozási lehetőséget.

(Ha bővebben érdekli Obama reakciója az AIG-bónuszok ügyében, cikkünkett itt olvashatja.)