Aggódik a Külügy a szlovák nyelvtörvény miatt

Elfogadta a szlovák nyelvtörvény magyar kisebbség által sokat kritizált szigorítását a pozsonyi parlament. Szeptembertől akár 5000 euróra is büntethetik azt, aki megsérti a szabályt. A törvénymódosítások a Magyar Koalíció Pártja szerint sérti a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A változtatás Budapest és Pozsony viszonyában is feszültséget hozott, a Külügyminisztérium szerint a szlovák képviselők politikailag kétséges döntést hoztak. Tiltakozott az MSZP és a házelnök is.

Jóváhagyta a szlovák parlament kedden az államnyelvtörvény módosítását. A törvény a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quót Szlovákiában. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására.

A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki a jogszabály elfogadása miatt. A Külügy közölte, Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, de a szlovák törvényhozás "egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott". A tárca szerint a szlovák fél korábban felajánlotta, hogy konzultál a jogszabályról, ám végül kitért az együttműködés elől. A törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a két ország alapszerződésének, illetve több nemzetközi egyezménynek az előírásaival - közölte a Külügyminisztérium.

Az MSZP szerint a nyelvtörvény szembenáll "az európai normákkal, a térség népei és országai harmonikus, jó kapcsolatainak érdekeivel". Lendvai Ildikó pártelnök közleménye szerint "az elfogadott államnyelvtörvény korlátozza a kisebbségi nyelvek szabad használatát, ráadásul a törvény rendelkezéseinek megsértése esetére indokolatlan és elrettentő szankciókat helyez kilátásba". A szlovák külügyminisztérium szerint viszont "a nyelvtörvény elfogadása nem sérti a kisebbségi jogok garantálásának magas szintjét Szlovákiában" - nyilatkozta kedden este Ján Skoda külügyminisztériumi szóvivő.

Javier Solana, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főbiztosa szerint ezeket a kérdéseket az EU szabályai alapján kell megoldani. "Vannak bizonyos védett értékeink, például a kisebbségek tisztelete, illetve az ország önállóságának tisztelete. Mindennek az EU szellemében kell történnie" - nyilatkozta a szlovákiai látogatáson tartózkodó Solana.

A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat. Harminc képviselő szavazott ellene. Az MKP által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. (A módosításokról ebben a cikkben olvashat.)

Támadás az anyanyelv ellen?

Marek Madaric kulturális miniszter szerint a szankciókra azért van szükség, hogy biztosítsák a törvény betartását. A módosított jogszabály szeptember elsején lép életbe, megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie.

"A törvénymódosítás valójában a szlovák adminisztráció összpontosított támadása a nemzeti kisebbségek önazonosságának legérzékenyebb oldala, az anyanyelve ellen" - jelentette ki a vitában Biró Ágnes MKP-s képviselő. Szerinte a módosítás nincs összhangban sem a szlovák alkotmánnyal, sem az európai szerződésekkel, sem pedig a magyar-szlovák alapszerződéssel. Madaric azt állítja: ez nem igaz.

A szlovák államnyelvtörvény szigorítását első olvasatban április közepén fogadta el a pozsonyi parlament. Az előterjesztők, az oktatási és a kulturális minisztérium, azzal indokolta a változtatást, hogy egyre gyakrabban sértik meg a jogszabályt.

Némileg enyhítették

A törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, és a szlovák fél megígérte, hogy a magyarok által kifogásolt rendelkezéseket a bizottsági és a második olvasatbeli vita során úgy módosítják, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvhasználat. Ez azonban nem történt meg. A magyarok által kifogásolt paragrafusok egy részét június elején a parlament kulturális és sajtóbizottsága némileg enyhítette ugyan, de a módosító javaslat egésze továbbra is elfogadhatatlan volt mind az MKP, mind a pártból kilépett magyar képviselők számára.

A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra vonatkozott. Kimaradt ugyanakkor annak előírása, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort államnyelven is meg kelljen ismételniük. Elég lesz a feliratozás. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem.

Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) javaslatát, hogy minden állami hivatalnoki állás betöltésének feltétele az államnyelv magas szintű ismerete legyen, végül nem fogadták el.