Péntek éjjel is folytatódtak a harcok Ukrajna területén: az orosz csapatok benyomultak Kijevbe, Zelenszkij elnök szerint Ukrajna magára maradt. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.
Az ukrán haderő a töredéke az oroszénak, ráadásul a papíron meglévő számok korántsem egyeznek a valójában hadra fogható eszközökkel, és ez jelen esetben Ukrajna számára jelent komoly problémát -
minderről már Fónyi Dániel beszélt az Origónak. A Századvég kül- és biztonságpolitikai szakértője szerint sokat elmond a felek közti különbségről, hogy az orosz védelmi költségvetés több mint százszorosa az ukránénak. Például a felek légierején is jól látszanak a különbségek: egyértelműen Oroszország rendelkezik több, modernebb harceszközzel, több repült órával, tapasztaltabb pilótákkal. A szárazföldi erőket összehasonlítva ugyanerre a következtetésre juthatunk.
Fónyis szerint az orosz katonai tapasztalatok még úgy is széleskörűbbek, hogy az elmúlt években az ukrán fél is bőven szerzett tapasztalatot az oroszokkal szemben, kiképzett, tapasztalt tartalékosok állnak rendelkezésére.
Ukrajnába érkeztek ugyan nyugati fegyverek néhány országból, de az orosz előrenyomulást látva nem ezek fogják eldönteni a konfliktust, közben pedig a nyugati hatalmak világossá tették, hogy katonai segítséget nem biztosítanak Ukrajnának, csak humanitáriust.
Az orosz felet segíti még a kezdeményezés ereje is, miközben ukrán oldalon a haza védelmét lehet megemlíteni - tette hozzá.
A szakértő szerint az elmúlt hónapok hadgyakorlatai megfelelően előkészítették az eseményeket.
Azt látjuk, mintha az ukrán fél még az utolsó pillanatban sem gondolta volna komolyan, hogy valójában háború lehet. Az eddigi hírek tükrében egy villámháborús törekvés látszik.
Az orosz elnök nyilvánvalóvá tette, hogy az orosz hadi tevékenység az orosz nukleáris védőernyő égisze alatt zajlik. Az oroszok célja az ukrán haderő megsemmisítése, az ország káoszba döntése. Ezt támogatja az eddigi hadi tevékenység, a repterek elfoglalása, a nagyobb városok körbezárása, elvágása és támadása. Fontos megemlíteni, hogy Oroszország komoly katonai hatalom, gazdasági eszközök híján katonai erővel tudja csak a számára kedvezőtlen folyamatokat alakítani, a befolyási övezetét kiterjeszteni. Ennek vagyunk tanúi most - mondta.
Az Egyesült Államok és a NATO még a háború kezdete előtt világossá tették, hogy nem avatkoznak be katonai erővel a konfliktusba. Ezt azóta megerősítették. Az európai országok sem küldenek katonákat.
Az ukrán elnök péntek reggeli nyilatkozatai is ezt erősítik meg. Azt látjuk, hogy minél jobban elhúzódik ez a háború, annál nagyobb veszteségeket kell Ukrajnának elszenvednie, annál nehezebb lesz a békekötés. Véleménye szerint a feleknek minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie, és békés megoldást szorgalmazva a konfliktus katonai szakaszát mielőbb vissza kell terelniük a diplomáciai szakaszba.
Fónyi szerint nehéz megjósolni a jövőt. Egy biztos, Oroszország katonai eszközökkel akarja elérni a céljait, miközben az ukrán hazaszeretet ellenáll az oroszoknak.
Ugyanakkor egyik félnek sem érdeke a háború elhúzódása. Egyik félnek sem jó, ha városharcok alakulnak ki, ez mindkét félnél komoly veszteségeket eredményezne.
Egy elhúzódó háborúnak ukrán oldalon a civil lakosság lenne a legnagyobb vesztese, míg a villámháború lelassulása az orosz oldalon is komoly gazdasági károkkal járna. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy péntek délután mindkét fél szóba hozta a tárgyalás lehetőségét. Rövid és hosszú távon is csak ez lehet a megoldás - zárta az elemző.