Még az analfabéta arab terroristák is el tudják juttatni "gondolataikat" a többi migránsnak Európában

Izraeli bombázást követő robbanás a Gázai övezet északi részén

A Hamász és az Izrael közötti háború kihatással lesz a geopolitikai válságokat mindig kihasználó iszlamista terrorizmusra és lecsap az országokra - figyelmeztet a „La Colère et l'Oubli: les démocraties face au dihadisme européen („Düh és feledés: Demokráciák az európai dzsihadizmus tükrében" ) című könyv és a „Djihad sur l'Europe" (Dzsihád Európában) című dokumentumfilm szerzője, Hugo Micheron. Szerinte új, rendkívül veszélyes szakaszba lépett az európai dzsihád. Az iszlám terrorizmus és a dzsihád elismert szakértője a Le Figarónak beszélt a veszélyekről. Gondolatmenetéből kiderül: egyre nagyobb a baj a bevándorlókkal elárasztott Franciaországban és Belgiumban. A különböző arab terroristaszervezetek pedig direkt vagy indirekt módon összekapcsolódtak.

Ami a dzsihád belső és külső dinamikáját illeti, Micheron szerint „számos tényező arra utal, hogy a globális dzsihadizmus megújult aktivitásának időszakát éljük.

Három példával is alátámasztható ez: (1) 2021-ben a tálibok visszatértek Afganisztánba, amelynek nyomában (2) az Iszlám Állam is feléledt és végül (3) meg kell említeni azokat az Afganisztánból tervezett legutóbbi merényleteket, amelyeket végül sikerült meghiúsítani. Ehhez még hozzájárul, hogy a dzsihadista csoportok a Száhel-övezetben is nagyon aktívak. Végül pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy a szíriai polgárháborúnak még nincs vége: még mindig legalább 10 000, magát az Iszlám Állam harcosának valló iszlamista tevékenykedik titokban a térségben. És ha a jelenlegi konfliktus általános válsággá eszkalálódik, a szíriai és iraki dzsihadista csoportok igyekeznek majd kihasználni az eluralkodó zűrzavart és akcióba lépnek. A globális dzsihadista dinamika hatással lesz a magát Iszlám Államnak vagy al-Kaidának nevező európai mozgalomra is.

„Mivel nem foglalkoztunk megfelelően a dzsihadista kérdéssel, amikor apály volt, vagyis amikor a dzsihád éppen az újraszerveződés állapotában volt, a kilencvenes években ismert néhány tucat franciaországi dzsihadistából a 2010-es évek közepére már néhány ezer lett" - mondja Hugo Micheron.

Forrás: MTI/EPA/Atef Szafadi

Önmagában is nagyon fontos most az izraeli-palesztin válság, a Hamász ugyanis ugyanazokat a módszereket kezdte alkalmazni, mint az Iszlám Állam. Civilek elleni atrocitásokba, túszejtésbe és rajtaütésekbe fogott. Aztán a Hamász vezetői múlt pénteken közvetlen felhívást intéztek (a dzsihádra). A franciaországi támadás ebben a kontextusban történt, és ugyanazon a napon más támadások is lettek volna, de azokat meghiúsították. A palesztin kérdésre játszva igyekeznek elérni az erre az ügyre potenciálisan fogékony közönséget, akik dzsihádista cselekményeket követnének el annak nevében, hogy Európa Izrael oldalára állt. Így aztán Franciaország ugyanúgy célponttá válna, mint Izrael." - érzékelteti az egyébként korábban Szíriában is kutató és a térséget jól ismerő Hugo Micheron.

Forrás: MTI/EPA/Mohamed Szaber

„Hangsúlyoznunk kell az információs hadviselés fontosságát is. A világ ma már nem ugyanaz, mint 2015-ben volt. A mesterséges intelligencia eszközeinek megjelenése azt jelenti, hogy még egy analfabéta is képes minőségi propagandát gyártani, méghozzá hatalmas mennyiségben és több nyelven, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mai közösségi hálók dezinformációval vannak telítve. Ezen a területen is folyik a háború, és Franciaországnak nincs algoritmikus szuverenitása, hogy ezt kezelni tudja." Arra utal, hogy a gyakran írni-olvasni sem tudó muszlim terroristák is el tudják juttatni "gondolataikat" a többi megszállott bűnözőhöz.

A cikk folytatódik, lapozzon!