Túlélőtaktikák Rómeónak és Júliának

Vágólapra másolva!
Tanácsadónk Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. Ha szeretnéd megosztani valakivel gondjaid, tanácsot szeretnél kérni, fordulj hozzá e-mailben.
Vágólapra másolva!

Kedves Levélíró!

Leveléből számomra két probléma fogalmazódott meg: az egyik többszöri szakításuk, a másik szüleik viselkedése.
Szakításaikról csak annyit ír, hogy szüleik nagyban hozzájárultak ezekhez. Ez sok mindent jelenthet, de maradjunk annál a verziónál, hogy szüleik addig rágták a füleiket, addig zaklatták magukat, míg végül már ellehetetlenült a kapcsolatuk, szakítottak, de később mégis újra egymásra találtak. Ha ez történt, én ezt a felnőtté válásért vívott harcnak látom. A szeretet sokszor olyan küzdelemhez is erőt ad, amit mindenkinek meg kéne vívnia autonómiája érdekében, de sokan bölcsnek és kompromisszumkésznek érzik magukat, amikor éppen lemondanak szabadságukról.

Szeretném megerősíteni magukat tehát abban, hogy nemcsak egymásért kell ezt végigcsinálniuk, hanem azért is, hogy önálló jogú emberekké váljanak. Szüleik a szeretet nevében meg akarják fosztani magukat a szabad választás jogától. Ehhez természetesen nincsen joguk. De ha joguk nincs is, eszközeik lehetnek. Ahhoz pl. joguk van, hogy zsarolják magát a főiskolai tandíjjal és az eltartással. Magának viszont joga van ezt az önkényt visszautasítani. Ez természetesen elfajulhat odáig, hogy ők beváltják fenyegetésüket, s magának abba kell hagynia a főiskolát, ami valószínűleg fontos magának, másként nem lehetne ezzel zsarolni magát.
Ez az a pont, amikor mMagának kell tudnia felmérnie, mennyi lelki ereje van taktikázni, s milyen eszközök állnak a rendelkezésére. Lehet, hogy szülei szeretete még korlátoltságuknál is erősebb, és ha látják a maga elszántságát, engednek. Ha viszont nem így van, ezt maga jobban tudhatja, akkor vagy konspirálni kezdenek, s titokban találkoznak, vagy anyagilag is önállósítja magát, dolgozni kezd és utána néz, hogyan lehetne a főiskolát valami könnyített módon (pl. estin) elvégezni. Ha ezt az utat választja, megint nagy levegőt kell vennie, hiszen ezzel a döntéssel igencsak megterheli kapcsolatukat. Akiért ekkora áldozatot hoz, annak később nyomasztó teher lehet ez. Ha szerelmük netán barátja miatt mégiscsak véget érne, maga joggal érezhetné magát becsapottnak, ő meg önmagát hálátlan gazembernek.

Érdemes tehát végiggondolni a lehetséges kimeneteket és a rendelkezésre álló lelki tartalékokat. A legjobb taktika mindig az, amely a legkisebb változtatást és áldozatot igényli a legnagyobb nyereséget nyújtva. Jelen esetben ez a "titkos jegyesség", ami persze ismét próbára teszi szerelmüket. Néha érdemes fogcsikorgatva kitartani, mert pl. a főiskola után sokkal jobb helyzetbe kerül. Ami fontos, hogy sose a bosszúvágy vagy a kétségbeesés döntse el lépéseiket.
Hogy hol találkozhatnának, arra nincs ötletem, ez minden új generációnak újra és újra kitermelődő problémája, ha szüleik Montague-k és Capuletek.

Üdv: Szendi Gábor