A "Freeparty" ötlete az elektronikus zene megjelenésének kezdetén népszerűsítésének szinte az egyetlen lehetséges és elképzelhető módja volt. Az állandó klubélet meghonosításával látszólag eltűntek az illegális bulik, amelyekben pedig valójában ez a kultúra gyökerezik. A Nagy-Britanniában és Németországban megtartott első underground partyk, amelyekről a dj-k többnyire nosztalgikus múltbarévedéssel beszélnek, annak idején a diszkókultúra és a diszkók világának ellenpontozásaként jöttek létre. Mind illegálisak voltak, olyannyira, hogy 1994-ben a londoni parlament külön törvényt alkotott a visszaszorításukra (The Criminal Justice Act).
A freetekno ugyanakkor nem egyszerűen csak a zenéről szól, például a graffitiszerű festmények is hozzátartoznak a mindennapi látványhoz. A minap Magyarországon járt figurák (akik egyébként a Bulgariatekk nevű bolgár freepartyra igyekeztek) egy csoportja vasárnap a Szigeten is megjelent, és rögtönzött show-t produkált az éppen akkor a körúton sétálgatóknak. Szemtanúk elmondása szerint egy régi biciklikből összetákolt járgányra szerelt pulton menet közben keverő dj vonult fel-alá, cirkuszi mutatványosokat megszégyenítő magabiztossággal.
Az egyre gyakoribb rendőri inzultusok ellenére a freetekno-nemzedék a közeljövőben Bulgáriában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban tervezi újabb megmozdulásokat; aki ennél többet akar tudni, annak "be kell épülnie" a szervezetbe, vagy legalábbis rátalálni egy tagra, aki szívesen terjeszti az igét. Erre egyébként jó esély van, elvégre ők is jól tudják, egyetlen esélyük a túlélésre, ha sokan szimpatizálnak velük, és ha a bulvárlapok által terjesztett kényszerképzetek mellett minél többekhez eljut, amit akarnak.
Hirschl Zsuzsanna, Káosz, Poppara