Róna-Tas András

Nép és nyelv - A magyarság kialakulása

A magyar nép neve

5. ábra

A forrásokban a magyaroknak négy fő elnevezését találjuk. A honfoglalás előtti időben a magyarokat a szlávok ungrinak, a volgai bulgárok baskirnak, a kazárok madzsgarnak, a bizánciak pedig türknek nevezték. A magyarok ekkori önelnevezése madzser volt.

Az, hogy egy népet különböző szomszédai különböző nyelven neveznek, igen gyakori. A németeket a franciák allemand-nak, a finnek saksának, a magyarok németnek és az angolok Germannek nevezik. Önelnevezésük pedig: deutsch.

A magyarok mai európai neve a szlávból került a németbe, itt lett Ungar, majd a franciába: hongrois és onnan az angolba: Hungarian. Érdekes, hogy hogyan került a h- a magyar népnévbe. A régi latin h- a honfoglalás idején kezdett eltűnni a francia nyelvből. A derék francia papok idegen szavak esetében nem tudták, hogy kell-e vagy sem h-t írni, s mivel a magyarok a hunok nyomában érkeztek meg, s ugyanúgy Isten ostorának tartották őket, az Ungarusból Hungarust formáltak. Az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tehát tulajdonképpen középkori francia papok találmánya.

Video: "H" a magyar népnévben

Milyen régi lehet a "magyar" népnév? A magyar népnév igen régi. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy - mint láttuk - a Juliánusz által felkeresett volgai magyarok neve is magyar volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a keleten maradt magyarok is magyarnak hívták magukat, a magyar népnév tehát régebbi, mint a magyarok nyugatra történt vándorlása, a két csoport elválása. Persze a népnév ennél sokkal régibb lehet. Mindenesetre biztosan összefügg a vogulok és az osztjákok egy részének önelnevezésével, a manysival.

Őshazák és vándorlások

Honnan jött, hol vándorolt a magyarság, és milyen volt a honfoglalás idején? A fentiek után ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Őshazának nevezték régen azt a helyet, ahol egy nép kialakult. Ma már tudjuk, hogy a népek kialakulása hosszú történelmi folyamat. A csatlakozó népek átveszik a kultúrát, de valamit hozzá is tesznek a magukéból. Ennek állomásait kíséreljük meg rekonstruálni. A magyarság a Krisztus előtti 8-5. század környékén délre vándorolt, és az Urál hegység déli lejtőin rendezkedett be.

Animáció: Magyarok vándorlása az Urál déli részére

Vagyis a legújabb kutatások szerint a magyarság sohasem járt az Uráltól keletre, soha nem volt Ázsiában. Már a középső Urál vidékén is érintkezett a magyarság indoeurópai, majd iráni népekkel, olyan szavaink, mint a ház, méh, méz, száz, szarv, agyar, ostor, tehén, tej, fejni igen régen kerültek az indoeurópai, majd iráni nyelvekből a magyarba, és még a délre vándorlás előtti időből valók. Az Urál déli oldalán azonban lényeges életmódváltozás is lezajlott. Az ekkor már állattartó, földműveléssel is foglalkozó magyarság kapcsolatba került az európai sztyeppe nomád népeivel.