NORTHAMPTON, ENGLAND - AUGUST 08: The cars of Lewis Hamilton of Great Britain and Mercedes GP, Lance Stroll of Canada and Racing Point, Charles Leclerc of Monaco and Ferrari and Lando Norris of Great Britain and McLaren F1 parked in parc ferme after qualifying for the F1 70th Anniversary Grand Prix at Silverstone on August 08, 2020 in Northampton, England. (Photo by Dan Istitene - Formula 1/Formula 1 via Getty Images)
Vágólapra másolva!
Abban mindenki egyetért, hogy a Forma-1 egyik alapvető jellemzője, hogy a csapatok lemásolják egymás műszaki megoldásait, de nem mindegy, hogy mennyire és miként teszik ezt. Cikkünkben betekintést nyújtunk a folyamatba.
Időről időre fellángol a vita a Forma-1-ben, hogy mi az igazán fontos a sportágban: az, hogy mindenki önálló konstruktőrként egyfajta műszaki laboratóriumot működtessen versenyistálló formájában, vagy az, hogy izgalmas csaták és kiegyenlített erőviszonyok legyenek akár azon az áron is, hogy a kisebb csapatok lemásolják a nagyobbak megoldásait, vagy kész alkatrészeket, komplett részegységeket vásárolnak a saját autójukhoz.
3D-s modelleket kell alkotni, de nem mindegy, hogy milyen információ alapján Forrás: Daimler AG/Steve Etherington
Vegytiszta konstruktőrből kevés van manapság, a Ferrari, a Mercedes, a Renault és bizonyos olvasatban a Red Bull-Honda tekinthető ilyennek, de akadnak még komoly autóépítők, akik az infrastruktúrájuktól és anyagi lehetőségeiktől függően többé-kevésbé önállóan készítik a karosszériát, az erőforrást és a hajtáslánc elemeinek egy részét vagy egészét viszont a gyári istállóktól vásárolják.
A harmadik kaszt a legzavarosabb, ide sorolhatjuk azokat a csapatokat, amelyek ha tehetnék, egy légterelőt sem fejlesztenének ki maguktól, de a szabályok arra kötelezik őket, hogy nagyjából önálló munkát végezzenek. Vannak a sportágban ún. listázott alkatrészek, ezeket mindenkinek magának kell elkészítenie (vagy kizárólagosan rendelkeznie kell a szellemi tulajdonnal), a többit viszont mindenki kedvére adhatja-veheti. Innen már csak egy lépés az ún. ügyfélautók megjelenése, amikor egy csapat teljesen elad egy autót egy ellenfélnek. Ez most tilos, de a
nem listázott alkatrészek megvásárlásával és a „forrásautó” lemásolásával manapság már megalkotható egy eredeti kocsi féltestvére.
A Forma-1-ben mindenki egyetért abban, hogy a másolás jelensége létezik, ahogy egyébként a világon mindenhol, és jogszabályoktól, valamint a kultúrától függ, hogy ez mennyire és milyen formában megengedett. A Racing Point kapcsán is elsősorban ez a vita tárgya, hogy a silverstone-i istálló milyen eszközökkel másolt és milyen adatforrásokat használt fel.
Ez azonban ennél összetettebb ügy, mivel a Renault a tavalyi Mercedesére feltűnően hasonlító fékhűtők miatt jelentette fel a Racing Pointot, és ebben az esetben az FIA jelenlegi álláspontja az, hogy az alkatrészek tervei alapvetően a Mercedestől származnak, még akkor is, ha a Racing Point mérnökei utána elvégeztek egy tervezési folyamatot.
„Szerintem ez a kiindulási pont – kommentálta a pénteki ítéletet Mattia Binotto, a Ferrari csapatfőnöke. – Ez most nyilvánvalóan a fékhűtőkre vonatkozik, de van mögötte egy teljes koncepció, aminek a lényege a másolás. Le szabad-e másolni egy teljes koncepciót vagy sem?”
Andrew Green, a Racing Point technikai igazgatója februárban azt mondta, „még szép, hogy” a Mercedes koncepcióját vették át, hiszen a világbajnok istállótól vásárolják az autó komplett hátulját (ez szabályos) és a szélcsatornát is tőlük bérelik (ez is), amelynek infrastruktúrája is a Mercedes fejlesztéseihez igazodik.
Tele van fotósokkal a pálya, a csapatok által kiadott sajtóképeken viszont ritkán láthatók a mérnököket is érdeklő részletek Forrás: Picture-Alliance/AFP/Hoch Zwei
Egy meglévő autó alkatrészeinek kész terveit azonban nem szabad átadni, még kiindulási alapként sem. Az FIA lényegében azt állítja, hogy ez történt, a Racing Point viszont tagadja, ennek eldöntése gyaníthatóan a Fellebbviteli Bíróság feladata lesz. Ha viszont ezt nem lehet, akkor mit szabad?
Mindent a szemnek, de semmit a kéznek
Már az FIA pénteki sajtótájékoztatóján vita alakult ki arról, hogy hogyan szabad feldolgozható adatokhoz jutni, amelyek szükségesek a másoláshoz. A Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff kifogásolta, hogy – vélhetően a Ferrarira utalva –
az egyik ellenfelük 3D kamerával szkennelte az autójukat,
és alapvetésként kezelte azt is, hogy minden csapat fotósok armadájával dokumentálja a többiek műszaki megoldásait. Hangsúlyozottan nem a fékhűtők, hanem a tavalyi Mercedesre szintén emlékeztető első szárny kapcsán a Racing Point is ezt tette.
„Amit lát, az az alapján készült, amit az embereink megrajzoltak a Mercedesről készült fényképeket nézegetve – jelentette ki Green még februárban, a tesztelés során. – Ez ugyanaz, amit bárki más is megtehetett volna. Igazából, szerintem kiváló munkát végeztek. Felhasználtuk azt, amit látunk. Tudjuk, mennyire érzékenyek a csapatok arra, hogy a többiek fotókat készítenek. A bokszutca tele van fotósokkal, mindegyiket a csapatok alkalmazzák, hogy fényképezzék a többiek autóit. Mi annyit tettünk, hogy felhasználtuk a meglévő információt, ami mindenki másnak is a rendelkezésére áll.”
Lencsevégre lehet kapni az autók részleteit, a 3D szkennelés már nehezebben megoldható Forrás: Formula 1 via Getty Images/2020 Formula One World Championship Limited/Dan Istitene
A fotózásra annyira ugranak a csapatok, hogy amikor Kling Sándor, a Red Bull Technology korábban munkavállalóként, majd alvállalkozóként foglalkoztatott szerkezeti elemzője vlogot forgatott a Hungaroringen, rögtön takargatni kezdték a hozzá közel álló, gépátvételre várakozó F1-es autókat. Ez érthető, hiszen a fotók kiindulási alapot adnak a mérnököknek a további munkához. Megfelelő objektívvel fotózni lényegében bármit lehet, a vállon hordott 3D-s szkennerek felhasználása egyelőre nehézkes, mert legálisan nehéz olyan közel kerülni egy adott autóhoz, hogy bonyolultabb futóműelemekről is lehessen felvételeket készíteni. Nagyon leegyszerűsítve
a folyamat lényege, hogy valamilyen, lehetőleg szabályosan megszerzett input alapján a mérnökök 3D modellezésre alkalmas, ipari szoftverekkel megtervezik az alkatrészt,
majd különböző, szintén számítógépes környezetben áramlástani és szilárdságtani szimulációkat futtatnak le.
Kling Sándor ezt a munkafázist tavaly két budapesti vállalat és egy első szárny terelőlapja segítségével be is mutatta. Magyarországon is elérhetők azok a szoftverek és szakemberek, akik fotók alapján is képesek replikát tervezni egy alkatrészről.
Amikor a virtuális eredmények ígéretesnek tűnnek, egy aerodinamikai szempontból releváns alkatrész a szélcsatornába kerül, de a költségek és az egyre kevesebb engedélyezett munkaóra miatt a csapatoknak itt már biztosra kell menniük, hogy ne pazarolják a szűkös forrásaikat. A szélcsatornában 60 százalékos méretarányú alkatrészeket lehet tesztelni (szintén a spórolás miatt), ehhez a gyors prototípusgyártás eszközéhez, a 3D nyomtatáshoz nyúlnak. Ilyen gépek szintén vannak egyebek mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is, olyan fejlett technológiák is, amelyeket a Forma-1-ben is csak ritkán használnak.
Amennyiben ezek az eredmények is megfelelnek az elvárásoknak, kezdődhet a kész alkatrész gyártása, minőségellenőrzése és merevségének tesztelése, mielőtt az adott elemet általában rohamtempóban, gyakran polgári légijáratokon poggyászként szállítva elviszik a következő nagydíjra, hogy a szabadedzéseken már kipróbálhassák éles körülmények közepette is.
Egyszerűbb elemeknél ez akár egyik versenyről a másikra megtörténhet, egy teljes autót azonban egyelőre nem lehet így reprodukálni.
„Szerintem nagyon nehéz és valószínűleg lehetetlen lenne – nyilatkozta Binotto. – Láthatták, hogy a Forma-1 70 éves történetében ilyen sohasem fordult elő, ami nem azt jelenti, hogy soha, senki sem gondolt erre, hanem
úgy hisszük, hogy nem lehet lemásolni és megérteni egy autó mögött húzódó teljes koncepciót.”
Most úgy tűnik, a szabályosan vásárolt alkatrészek, a Mercedesre szabott szélcsatorna, a talpraesett mérnökök, valamint az egyre fejlettebb szoftverek segítségével a Racing Point tett egy lépést a koncepció eddig lehetetlennek tűnő lemásolása felé is, kérdés, hogy az FIA képes lesz-e ezt hosszabb távon megállítani.
Eltérő filozófiákkal építik az autókat Forrás: AFP/Getty Images/Ben Stansall
„Ugyanúgy, ahogy annak idején a dupla diffúzort vagy az F-csatornát is lemásolták, úgy lehet, hogy a Racing Point most sokkal nagyobb energiát fektetett abba, hogy az egyes részegységeket reprodukálja. Benne van az is, hogy vannak vásárolt alkatrészeik, közös szélcsatornában dolgoznak a Mercedesszel, így ott is van esély, hogy szándékosan vagy ügyeskedéssel információhoz jutnak. Ebből kijöhet, hogy tényleg nagyon hasonló lesz a két autó."
„Alapvetően azt gondolom, hogy a csapatok között mindig lesz ötletcsere, ha van jól működő megoldás, akkor mindenki megpróbálja beilleszteni azt a saját rendszerébe. A Forma-1 a pályán és azon kívül is a gyorsaságról szól, ehhez alkalmazkodni kell. Ha már a sportág egyébként is az esélykiegyenlítés felé tart, akkor felesleges ez ellen küzdeni" – vélte Kling Sándor.
