Vágólapra másolva!
Hogy mi kell ahhoz, hogy egy edző huzamosabb ideig egy csapatnál maradjon? Elsősorban az, hogy szállítsa az eredményeket, de ezenfelül nem árt, ha ért a játékosok nyelvén, jól kijön a vezetőséggel meg a szurkolókkal, és persze elengedhetetlen a szerencse is. Összeállításunkban azokat a trénereket szedtük össze a teljesség igénye nélkül, akiknek neve összeforrt egy-egy csapattal, az apropót az adta, hogy Sir Alex Ferguson a napokban ünnepelte a huszadik évfordulót a Manchester United menedzsereként.

Brian Clough szülővárosában, Middlesbrough-ban kezdett el futballozni, és 222 mérkőzésen 204 gólt szerzett, valamint kétszer a válogatottban is pályára lépett. Egy térdsérülés miatt korán visszavonult, de edzőként hamar komoly eredményeket ért el.

30 évesen a Hartlepool menedzsereként a legfiatalabb tréner volt a ligában, majd a Derby csapatához került, amellyel 1972-ben bajnoki címet szerzett. 1975-ben vette át a Nottingham Forest irányítását, amellyel 18 éves edzősködése idején sikert sikerre halmozott.

1978-ban a Foresttel is bajnokságot nyert, majd 1979-ben és 80-ban is elhódította csapatával a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, emellett a Ligakupában is négyszer diadalmaskodott. Clough 1993-ban távozott a Nottinghamtől, miután a gárda kiesett az élvonalból.

Clough a 70-es évek óta nagy harcot vívott az alkoholizmussal, 2003-ban májátültetésen esett át, és szervezete még 20 hónapig kitartott, 2004. szeptember 20-án, 69 éves korában hunyt el gyomorrákban. Nigel Doughty, a Nottingham elnöke ekképp nyilatkozott a legendás menedzsere halálakor: "Bárhol vagy a világban, a Nottingham szó hallatán mindenki Robin Hoodra és Brian Clough-ra gondol, és nem kétséges, hogy rengeteg embernek szerzett örömet." Brian Clough 2002 óta tagja az Angol Futballhírességek Csarnokának.

Volker Finke 1991-ben került a Freiburghoz, előtte a TSV Stelingen, a TSV Havelse és a Norderstedt csapatát irányította. Az addig a másodosztályban szerepelő fekete-erdei klubbal 1993-ban feljutott a Bundesligába, ahol az első évben nagy nehezen sikerült kivívni a bennmaradást, a következőben viszont a harmadik helyen végzett a csapat, és így szerepelhetett az UEFA-kupában is.

A 96-os idény megint gyengébbre sikerült, aztán 97-ben már nem kerülhette el a kiesést a Freiburg, de egyből sikerült visszajutni. Két közepes idény után 2001-ben a hatodik hely megint UEFA-kupaszerelést eredményezett, de a szezon vége szomorú lett, következett újabb egy év a Bundesliga 2-ben, aztán ismét a feljutás. 2005-ben sereghajtóként zártak a piros-feketék, akik nyáron épphogy lemaradtak az elsőosztályról.

Finke tavaly szeptemberben megdöntötte Otto Rehhagel rekordját, aki a Bremennél töltött el 14 évet, és Achim Stocker klubelnök kijelentette: Finkét csak Finke menesztheti, vagyis a tréner csak akkor távozik, ha maga mond le posztjáról. Márpedig ő jól érzi magát Freiburgban, ugyan több csapat is csábította, mindig maradt, és úgy nyilatkozott, hogy Németországban már nem is dolgozna máshol, Nyugat-Afrikában viszont kipróbálná magát.

Giovanni Trapattoni már játékosként is ért el komoly eredményeket - kétszeres bajnok és BEK-győztes volt a Milannal -, de edzőként szerzett igazán hírnevet magának. Leghosszabb ideig a Juventusnál dolgozott, 1976 és 86 között hat bajnoki cím, két olasz kupagyőzelem, egy BEK-, egy KEK-, és UEFA-diadal után ünnepelhetett a játékosokkal, de bekerült a vitrinbe az Európai Szuperkupa és a Világkupa is.

Később az Interrel, a Bayern Münchennel, és a Benficával is gyűjtögette a legfényesebb érmeket, a Cagliarinál és a Fiorentinál ugyanez nem jött össze. 2000 és 2004 között az olasz válogatottat dirigálta, a squadra azzurrát kijuttatta a 2002-es vébére, és a két évvel későbbi Eb-re, de a Távol-Keleten a nyolcaddöntőben, Portugáliában már a csoportkörben véget ért a torna számára. Jelenleg az osztrák Salzburgnál tevékenykedik.

Nils Arne Eggen 1988-ban lett a Rosenborg edzője, amellyel 97-es lemondásáig hét bajnoki címet szerzett, és a kupában is az élen végzett háromszor. 1995-ben először jutott a Bajnokok Ligájába a trondheimi csapat, anely 2002-ig megszakítás nélkül tagja volt az elitnek.

A 96/97-es idényben a San Siróban nyert a Rosenborg 2-1-re a Milan ellen, és ezzel továbbkerült a negyeddöntőbe, ahol a Juventus 3-1-es összesítéssel ejtette ki. 1999-ben Eggen visszatért, és 2002-ig ismét a csapatnál dolgozott, ebben az időszakban a Rosenborg megnyerte négyesét a BL első csoportkörében, otthon pedig újabb három bajnokságban végzett az élen.

Forrás: MTI
Valerij Lobanovszkij MTI

Valerij Lobanovszkij a Dinamo játékosa volt 1958 és 1964 között, majd 1965-1966-ban az odesszai Csernomorec, valamint 1967-68-ban a donyecki Sahtyor csapatában futballozott. Edzőként a dnyepropetrovszki Dnyepr (1969-73), majd 1974-1982 és 1984-1990 között, valamint 1996-tól a Dinamo Kijevet irányította. Vezetése alatt a gárda nyolc alkalommal szovjet bajnokságot (1974, 1975, 1977, 1980, 1981, 1985, 1986, 1990), hatszor pedig kupát nyert, 1975-ben és 1986-ban KEK-, 1975-ben az európai Szuperkupa-győzelemig vezette az együttest, amely aztán öt ukrán bajnokságot és három kupasikert mondhatott magáénak.

Három ciklus alatt (1975-1976, 1982-1983, 1986-1990) irányította a szovjet válogatottat, majd az Egyesült Arab Emírségek (1990-93), Kuvait (1994-96), 2000-2001-ben pedig Ukrajna nemzeti csapatának szövetségi kapitánya volt. Vezetése alatt a szovjet válogatott 1976-ban olimpiai bronz- és 1988-ban Európa-bajnoki ezüstérmes lett.