Miénk a Túró Rudi?

2012.11.15. 16:21

A Túró Rudi története 1954-ben kezdődik, amikor három tejipari szakember a Szovjetunióba utazott, hogy az ottani tejipar vívmányait tanulmányozza. Ők találkoztak a túrós-csokoládés desszerttel, amelyet kerek formája miatt túróminyonnak neveztek el, és ennek alapján fejlesztették ki a rudat a hatvanas években. A csomagolása az 1968-ban kezdődő tömegtermelés legelejétől piros pöttyös volt, elnevezése körül viták folytak, de végül maradhatott. A név azóta hatalmas változáson ment keresztül.

Az Adidas nem ért meg annyiféle Adiost, ahány parafrázis létezik a rudira, amelynek pontos meghatározását már a Magyar Élelmiszerkönyv is lejegyezte. Túró Desszert, Túró Snack, Trudi vagy például Tuti Rudi, cserébe a fogyasztó bizony vakon kiszúrja a Pöttyöst.

Forrás: MTI/Balázs Attila

A Túró Rudi védjegy a rendszerváltásig a Tejipari Tröszt használatában volt, de magát a terméket több vállalat gyártotta, csomagolása ennek megfelelően különböző lehetett. A védjegy a rendszerváltás után meghatározott arányban került a FrieslandCampina Hungária Zrt.-hez és a Danone-hoz, később a Danone-tól a Sole-Mizo Zrt.-hez. Más cég nem használhatta a kifejezést, ezzel akarták megakadályozni, hogy a Túró Rudi szó köznevesüljön, azaz elveszítse megkülönböztető jelzését. Pillanatnyilag 21 darab, ábrával kiegészített nemzeti védjegy van (és két Túrórudi védjegy), amelyeket a linken megtekinthet. Ezek egy kivétellel a FrieslandCampina Hungária Zrt./Friesland Brands, a pöttyös gyártója nevén vannak bejegyezve - ahogy az eredeti, piros pöttyös formavilággal kiegészített ábrás védjegyek is -, az egy kivétel a Sole-Mizo Zrt. nevén van, és a gyakorlat azt mutatja, hogy ez világossá teszi a Túró Rudi használati lehetőségeit a piac többi szereplője számára.

"Ritkán kell fellépnünk a védjeggyel kapcsolatos esetekben. A Túró Rudi elnevezéssel nincsen ilyen probléma, de az erre nagyon hajazó nevek időről időre előfordulnak a piacon, ezek alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére, ezért mindig fellépünk." - tudtuk meg a FrieslandCampina Hungária Zrt. marketingigazgatójától, Nyeste Dánieltől.

A Túró Rudi az egyik legismertebb hazai termék házon belül, túlélte a rendszerváltást, a sokadik generáció fogyasztja, valószínűleg az egész ország ismeri, még ha nem is mindenki szereti. A megkérdezettek egy részéből jelentős érzelmeket vált ki, de mikor lesz egy védjegyből köznév, avagy ahogy a védjegytörvény fogalmaz, fajtanév? A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Védjegy és Mintaoltalmi Főosztályának főosztályvezető-helyettesét, dr. Gonda Imrét kérdeztük.

Milyen jelek mutatnak arra, hogy egy védjegy köznevesült?

A védjegynek az a halála, amikor belekerül az Értelmező kéziszótárba. Ilyenkor a jogosult kérheti, hogy vegyék ki a szótárból, sőt akár újságcikkből is, mert különben a védjegy felhígul. Ilyenkor esetleg csillagozva, a lap alján lehet jelölni, az a szó védjegyoltalom alatt áll, és kinek a tulajdona.

Ha köznevesül egy védjegy, hogyan néz ki az eljárás, amelynek során megvonják a kizárólagos használatot?

Lehet erre eljárást indítani, amikor a védjegy megszűnését kérik, mert az elveszítette megkülönböztető képességét, ez lett a sorsa a patyolatnak.

Ki kezdeményezhet egy ilyen eljárást?

Jellemzően az kéri, akit a piacon zavar a védjegy jelenléte, vagy az, akit a védjegytulajdonos beperelt a jogosulatlan védjegyhasználatért. Ez külföldön is így zajlik, legfeljebb a peren kívüli megegyezések száma alacsonyabb nálunk.

Pillanatnyilag ráírhatnám a termékemre, hogy Túró Rudi?

Ha ügyvéd lennék, látva ezt a védjegyportfóliót, azt tanácsolnám, hogy a jogosult engedélye nélkül ne tegye. Itt fontos megjegyezni, hogy sokan azt gondolják, a védjegy az előfeltétele egy árujelző használatának a piacon. Mindaddig, amíg mások jogait nem sértjük ezzel, szabadon használhatunk bármilyen árujelzőt árunk vagy szolgáltatásunk megjelölésére. A védjegy valójában jogi oltalom, amely az általunk kiválasztott árujelzőre nézve biztosít kizárólagos jogot a tulajdonos számára. A jogosult engedélye nélkül történő használattal szemben a tulajdonos fel tud lépni, feltéve hogy az árujelző azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló a védjegyhez képest. Ez utóbbi túlmutat az egyszerű hasonlóságon, azt jelenti, a fogyasztó hogyan ítéli meg a két védjegy hasonlóságát, összetéveszti-e.

Jellegzetes esete a fajtanévvé vált védjegynek - hasonló példák: zsilettpenge (Gillette), fridzsider (Frigidaire) nejlon (Nylon) - ami egy olyan, védjegyoltalom alatt álló megjelölés, ami a bejelentése óta elvesztette megkülönböztető képességét, köznévvé vált. (Hazai példák közül a patyolat esete a legközismertebb, ami cégnévből - védjegyből - egy tisztítószolgáltatást jelölő köznévvé változott az évtizedek során.) A fajtanév ugyanis nem alkalmas védjegyoltalomra, a védjegytörvény így határozza meg:  "A fajtanév olyan szó vagy szóösszetétel (a továbbiakban együtt: szó), amely nem alkalmas védjegyoltalomra, tehát amelynek védjegyként való oltalmát a védjegytörvény kizárja. A fajtanév azért nem alkalmas védjegyoltalomra, mert olyan szó, amely úgy nevez meg egy árut vagy szolgáltatást (a továbbiakban együtt: árut), hogy egyáltalán nem utal az előállító (forgalomba hozó, a szolgáltatást nyújtó) vállalatra." "A védjegyoltalom megszűnésének egyik esete, ha az oltalom megszűnését a védjegy megkülönböztető képességének megszűnésére alapítva kérik. Miután a védjegyoltalom megszűnéséről jogerő határozat születik, a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként."