Vezúv: az időzített bomba

Hatvan évvel ezelőtt, a II. világháború forgatagát fokozva tört ki a világ egyik legveszélyesebb tűzhányója, a Vezúv, ami ma is valódi időzített bomba. Nem véletlen tehát, ha állandó vizsgálódás tárgya - na és persze a találgatásoké.

A Vezúv vulkáni aktivitása 300 ezer évvel ezelőtt kezdődött, ekkor kezdett kialakulni a Somma-Vezúv együttes, amely két építményből áll: a Monte Sommából és az annál régebbi Vezúvból. A Monte Somma felgyülemlett lávafolyamokból és az alacsony energiájú kitörések piroklasztikumából épül fel. Az építmény felső része, amely elérhette a 2000 méteres magasságot, egy pliniuszi-típusú kitörés során omolhatott össze, úgy 18 ezer évvel ezelőtt. Ezután egy kaldera (óriáskráter) alakult ki, amelynek az alakja folyamatosan változott a kitörések folyamán. A jelenlegi Vezúv (Monte Cinere) a Monte Somma kalderájából nőtt ki.

Kr. u. 79 előtt a Somma-Vezúv együttesnek négy nagy energiájú explóziója volt, amit néhány száz éves pihenés követett, illetve voltak jóval kisebb energiájú, ún. szubpliniuszi kitörések is, amelyek után szintén néhány évszázadnyi nyugodt időszak következett. A 79. évi "kataklizma" után a Vezúvon gyakran követték egymást az aktív, tehát kitöréses, kiömléses, valamint vegyes típusú, illetve a nyugodt periódusok. Némely ilyen időszak elég hosszúra nyúlt, és ezeket olyan heves kitörések követték, mint például a 472. évi. A legutolsó "komolyabb" megmozdulás 1631-ben következett be, amelyet egy háromszáz éves nyugalmi időszak követett.

1631 és 1944 között a Vezúvot gyakori kitörések jellemezték, amelyek nem voltak nagy energiájúak, de gyakran elég látványosak. Az utolsó aktivitás 1944 márciusában, röpke két hét alatt zajlott le, azóta a vulkán nyugodt.